Blame me # 9

227 31 0
                                    


Jojo a nagy, Ginnel közös ágyukban ült, a csípőjére húzott fényes szatén ágyneművel. A karjait az ölében pihentette, közben kifelé bámult a hatalmas ablakon, a nehéz függönyök hanyagul voltak be húzva, így kilátott. Elég későre járt, este 10 óra is elmúlt, de Gin nem volt még otthon. Éppen ezen a napon nem, amikor Jojo mindennél jobban szerette volna, ha Gin bármilyen formában biztosítja arról, hogy minden rendben van. Nem így lett. Évfordulójuk volt, de egyetlen utalást sem csípett el róla Gintől. Így egyedül az ágyban üldögélve rájött, hogy nem is igen fog ez változni, Gin egyszerűen elfelejtette. Mikor erre gondolt, kipattant az ágyból, felöltözött, összeszedte a holmiját, a telefonját kikapcsolta és ledobta az ágyra. Írt egy üzenetet Ginnek, majd mellé dobta. Nem is tudta, hogy dühös volt-e, vagy csalódott. Viszont azt tudta, hogy lassan a pórázt ideje lesz kicsit megrántani, hogy Gin haza találjon, de előtte ő is szórakozik keveset.

A ház előtt nem talált taxit, így sétált egy keveset, majd az első bérkocsit leintette. Bevitette magát a város szívébe, majd egyszerűen nekivágott az éjszakának. Nem válogatott, sorra vette a bárokat. Mindegyikben ivott valamit, itt-ott táncolt, vagy beszélgetett valakivel. Sok bár és klub sorakozott egymás mellett, hiszen a szórakozó negyedben volt éppen. Nem számolta hányadik bár előtt állt éppen, kissé igatag lábain, mikor rágyújtott. Az öngyújtója nehézkesen vette rá magát a működésre, de csak sikerült. A hátát a falnak vetette, és lehunyta a szemeit. Elcseszett egy nap lett ez végül, pedig jónak indult. Rendelt estére vacsorát, jó pezsgőt, drága ajándékot vett, aztán az a férfi, aki körül forog minden gondolata rá se bagózik, épp egy ilyen napon. Az utolsó slukk után eltaposta a cigarettát, aztán bevette ezt a bárt is. Ezen az éjjelen az utolsót, mint később kiderült.

Egy öngyújtó kattant, miközben egy durva külsejű férfi felült az ablakpárkányra. Festett, rezes vörös haja kissé az arcába lógott, amit senki máséval nem lehetett összetéveszteni. Szép ívű hosszú szemöldöke, a keskeny metszésű szemeivel, a furcsán dús és hosszú szempilláival keretezve vad, vagy inkább ijesztő pillantást kölcsönzött neki. Az arcélei erősen kivehetők voltak, igazán szép arca volt, vagyis jobban mondva veszettül jó képű volt. Gyönyörű, szellős virágminta volt a nyakára tetoválva gallérszerűen, ami távolról sem tette őt nőiessé, jobban kihangsúlyozta a férfias mivoltát. Széles vállain is díszes minta terült szét, ami kapcsolódott a nyakán lévőhöz is. Sötét, csaknem fekete szemei szinte felvillantak, ahogy felemelte a fejét, és két slukk között az ágyon alvó Jojot nézte. Utálta a helyzetet, mert Jojot azóta meg akarta magának kaparintani, mióta először meglátta, most pedig, mikor itt volt a lakásán, az újságíró olyan részeg, mint a csap, és mint olyan, teljesen használhatatlan. Már lassan virradt, mikor összeszedte a bárban, mielőtt egy férfi elvitte volna magával. Szó szerint az idegen karjai közül húzta ki. Nem kellett egy szót sem szólnia, elég volt ránéznie a férfire, Jojot a kezébe nyomta. Ilyen volt ő, Aizen. Senki sem volt biztos benne, hogy ez volt az igazi neve, de mindenki így ismerte. Ő és Jojo egy munka alkalmával találkoztak, mikor Jojo egy meredek sztorin dolgozott, amit végül nem hoztak le. Aizen megfoghatatlan személy volt olyan, akit vagy messzire elkerült az ember, vagy ajánlatos volt jóban lenni vele. Ő maga sosem tagadta, hogy az árnyékban jár, vagy inkább már teljes sötét van ott, ahol ő mozog. Röviden, veszélyes volt. Jojo is a tűzzel játszott, mikor szimatolgatott körülötte, többek között Aizen finomnak alig mondható nyomására tette fiókba az anyagot, amit összegyűjtött és megírt. Sok-sok magas rangú, vezető beosztású ember került volna kínos helyzetbe, ha megjelenik a cikk.

Jojo megmozdult, majd a szemeit is kinyitotta, de nyomban becsukta, mert biztos volt benne, hogy leesik az ágyról. Szédült, mintha körhintán ült volna. Gyűrte a keze alatt a lepedőt, kapaszkodott, hogy le ne essen. Aizen talpa alatt halkan megnyikordult a padló, miközben az ágyhoz lépett a kezében egy üveg vízzel.

Blame meHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin