Testvéri szeretet/Season 2 [Befejezett]

23.rész

Szóval mit mondjak..a mai napom eddig egy igazi katasztrófa és még csak délelőtt van.. semmihez nincs kedvem, legszívesebben itthon maradnék és feküdnék egésznap. De persze ezt nem tehetem meg,mivel nélkülem minden felborulna,mellesleg Tomnak be ígértem délutánra egy vásárlást.. szóval ma nincs pihenő.
Éppen a nappaliban feküdtem be takarózva,mivel kicsit fáztam. Billék már meggyógyultak szerencsére, szóval kevesebb az esélye annak, hogy esetleg én is beteg leszek,ami éppen nem jönne jól,eleget szenvedek így is.

-Na mizu? Jön ki Tom a konyhából egy pohár vízzel a kezében.
-Semmi..szenvedek. Sóhajtok.
-Jaj te.. csókólja meg az arcom. -De ugye attól még megyünk ma délután vásárolni? Kérdezi Tom izgatottan.
-Hát persze. Nyilván. Ülök fel a kanapén.

Miután mindketten össze készültünk és készen álltunk a "nagy vásárlásra" mindketten boldogan indultunk útnak, mit sem sejtve akkor, hogy mi fog történni..

Már egy ideje vásárolgattunk, ismét vettünk pár baba ruhát és játékot, illetve Tom is nézett még magának pár dolgot. Miközben sétáltunk a pláza közepén megpillantottam egy ismerős személyt,túl ismerős volt és tudtam is ki ő. Hát ki nem ha az én drága nővérem? Sóhajtva össze fontam a karomat Toméval és próbáltam magam után húzni, hogy ne vegye észre,hiszen tudtam, hogy ha észre veszi akkor a legtöbb figyelmét rá szenteli. És hogy miért tudtam ezt ennyire jól?.
Annak ellenére, hogy Tom megkérte a kezem és terhes vagyok tőle még nem jelenti azt, hogy más nőket nem bámul meg. És igen, túlságosan is jól ismertem..
És hiába próbáltam Tomot húzni magam után, nyilván nem sikerült és egyből ki szúrta a nem is olyan messze álló lányt. Én magam éreztem ahogy a szeme egyenesen a lány ki látszó melleire néz. És azt is láttam, ahogyan Rebecca egyenesen felénk sétál.

-Sziasztok! Olyan rég láttalak titeket..hogy vagytok? Mosolyog és kissé meg igazítja a ruháját, hogy a mellei még jobban ki látszódjonak.
Ekkora kurvát.. gondolom magamban
-Szia Rebecca! Képzeld fantasztikusan vagyunk, ahogy látod már szépen növekszik a gyerekünk a hasamban és nagyon boldogok vagyunk. Mosolygok,de a fejemben mind végig az járt, hogy mennyire nagy kurva..
-I-igen Rebecca.. nagyon jól meg vagyunk. Nevet Tom és ismét a melleit kezdi el bámulni
Nem tagadhatom,iszonyat féltékeny voltam,nem azzal volt a bajom, hogy Tomnak a nővérem az exe,hanem az, hogy meg beszéltünk valamit tudtommal. Lehet ez egy véletlen találkozás, igen éppen észrevettük Rebeccat a tömegben,de nem azt jelenti, hogy neki ide kell jönnie. El engedtem Tom kezét és mereven bámultam a földet. Fájt, nagyon fájt. Az is megfordult a fejemben,h
Tom már esetleg egy jó ideje megcsalt a nővéremmel,hiszen most terhes vagyok,és ő pedig mindig kanos..hát persze,hogy ilyenkor Rebecca a megoldás..legalább is gondolom én.
A ruhám anyagát gyürkésztem idegesen miközben minden el némult körülöttem és csak a saját gondolataimmal foglalkoztam. Miért hittem azt, hogy képes lesz majd miattam megváltozni? Gondolom magamban.
Egyszer csak annyit éreztem, hogy Tom át karolja a vállaimat és indulni kezdünk.

-Minden oké? Kérdezi Tom
-Ja.. persze,igen. Miért?
-Fura vagy,de ha minden rendben.. akkor jó. Sóhajt Tom
-Csak fáradt vagyok..ennyi..
-Akkor megyünk haza. Mosolyog és magához húz egy csókra.
Sóhajtva vált el a csóktól mikor rá jött, hogy én nem csókóltam vissza,így csak tovább sétált a kezemet fogva gyengéden.

Amint haza értünk fáradtan mentem fel a közös szobánkba Tommal és az ágyra feküdtem,majd a telefonom a közös képeinket nézegettem Tommal.
Nem sokkal később Tom jött be a szobába egy gyümölcstállal a kezében és mellém ült.

-Gondoltam éhes vagy..hoztam egy kis gyümölcsöt neked. Nyújtja át a tálat mosolyogva.
-Kösz. Mondom sóhajtva és fel ülök az ágyra.
-Oké, figyelj.. látom,hogy valami nem oké csak nem akarod el mondani..én tényleg azt hittem, hogy túl vagyunk ezen a dolgon.. mármint,úgy értem, hogy azt hittem, hogy mindent el mondunk egymásnak és mindent megbeszélünk de úgy tűnik még sem. Sóhajt.
-Örülnék ha el mondanád miért voltál el varázsolva Rebecca melleivel annyira. Forgatom a szemeim.
-Hogy mi? Mi a fenéről beszélsz..
-Jól tudod te..nem most jöttem le a falvédőről.. mond már el mi a fasz van! Kiabálok.
-Esküszöm félre érted! Tudod, hogy te vagy a legfontosabb nekem! És tudom, hogy terhes vagy..tőlem. Szóval ne mondj ilyeneket!
-Ne tagadj semmit! Tudom, hogy mindig kanos vagy, igaz? Soha nem tudsz hű maradni senkihez! Pedig a kezemet is megkérted! Ó a fenébe.. húzogatom le a gyűrűt az újjamról.
-Ne.. kérlek ne! Ne tedd ezt,szeretlek! Mindennél jobban.. Rebecca soha nem jelentett nekem soha semmit,mindig te voltál az akit szerettem,és téged foglak örökké szeretni! Kérlek ne dobd el a szerelmünket egy ilyen hülyeségem miatt..
-Felejts el,és nem csak engem..a gyereket is. Hajítom el a szobában a gyűrűt és a bőröndömbe kezdek el pakolni.
Tom fel vette a földről a gyűrűt és próbált meg állítani,de nem sikerült.
Át léptem a bőröndömmel a küszöböt és el hagytam a házat. Gyalog meg indultam valamerre a hidegben,fáztam és nem tudtam hová megyek. Egy közeli hotelben szerettem volna meg szállni,már ha el jutok odáig ilyen hidegben..

[Tom]

Yas el ment és itt hagyott.. a fiúk mind a 3-an be jöttek a szobába és csak engem láttak ahogy egy helyben álltam egy gyűrűvel a kezemben.

-Tom..hol van Yas? Kérdezi Bill aggódva.
-El ment..és itt hagyta a gyűrűt.
-Nem,Yas nem ilyen! Ő nem tenne csak úgy ilyet! Főleg, hogy terhes is tőled! Mondja egyre George
-Ez az én hibám..
-Mi a fenét tettél?? Kérdezi Gustav
-Én.. nagyon kanos voltam..és véletlenül le feküdtem Rebeccaval.. de esküszöm nem jelentett semmit!
-Mivan? Tom te nem vagy normális! Miért nem bírtad ki? Ó a fenébe.. mondja George.
-Hagyd,majd én utána megyek! Mondja Bill és a föld szintre megy.

[Bill]

Aggódni kezdtem Yasmine miatt, hiszen egyedül ebben a rettenetes hidegben bármi történhet vele.. fel kaptam magamra a kabátomat és a kezembe vettem a kocsi kulcsot és egyből útnak eredtem az autómmal. Egy csomószor hívtam,de nem vette fel,és egyre jobban aggódtam. Talán arra gondoltam, hogy apánál van most,és ott lelt nyugalomra szóval fel hívtam.

Telefon beszélgetés
----------------------------------

-Szia apa! Bocsi, hogy ilyenkor zavarlak,de nincs nálad véletlenül egy Yasmine? Kérdezem aggódva.
-Hát szia drága Bill. Nem nincs, miért? Történt valami?
-Hosszú.. össze vesztek Tommal és el ment de nem tudom hová. A telefont nem veszi fel és aggódom miatta. Talán arra gondoltam, hogy nálad lehet de akkor nem. Sóhajtok. -Viszont most leteszem,majd jelzek! Szia!

---------------------------------

Tovább figyeltem az utat amikor megpillantottam Yasminet...

-----------------------------------------
Sziasztook,itt lenne az új rész, próbáltam kicsit izgalmasabbá tenni, mivel hirtelen nem volt ötletem,de ezt most hirtelen jó ötletnek találtam.
Legyetek jók, puszi nektek!💋
Ig: vivuu.slayy