Testvéri szeretet/Season 2 [Befejezett]

36.rész

El telt egy kis idő,a húsvétot is megünnepeltük közösen,nekem nagyon tetszett,és jól éreztem magam.
Főleg,hogy.. Tom az ünnepekben megkérte a kezem. Igen,megint,mivel előzőleg amilyen kis butusok voltunk mindketten össze vesztünk én pedig el dobtam a gyűrűt..
De most meg esküdtünk,hogy soha,de soha nem állhat semmisem közénk,és mindig ott leszünk egymásnak.
Végül is,kívancsi vagyok hogy alakul majd ez.. de én azért próbálok pozitív maradni.

A mai napon Rebecca segítségével főztem ebédet a fiúknak,mivel próbálni vannak így gondolom farkas éhesen jönnek haza.. sok mindent köszönhetek a nővéremnek,sokszor segít nekem,már pedig nélküle tényleg megpusztulnék.
Miután az ebédet befejeztük Rebecca éppen az asztalt terítette meg,én pedig mosogattam. Igaz,később is el kell mosogatnom,de inkább el mosogatom most ezt a néhányat,mivel ha haza jönnek a fiúk,na akkor tényleg lesz mit mosogatnom.
Éppen egy tányért súroltam mikor valaki hátúlról megcsókólta a tarkóm és édes dolgokat suttogott a fülembe.
Fel kuncogtam egyet és Tom felé fordultam aki egy csokor rózsával állt a kezében.

-Hát szia! Mosolygok és megcsókóllak.
-Mm..szia. Szeretem ha már egyből csókkal köszöntesz. Ezt neked hoztam. Nyújtsa felém a csokor rózsát.
-Ó,köszönöm. De igazán nem kellett volna. Mosolygok és egy vázába helyezem. -Milyen volt a próba? Mosolygok.
-Ó,nagyon jó! Igazából végig csak rád gondoltam. Kuncog és megnyalja az ajkait.
-Ó,te.. szerintem nem szeretném tudni,hogy mit fantáziáltál a kis fejedben. Kuncogok és le ülök az asztalhoz.
-Hát.. volt néhany jó dolog amit elképzeltem veled. Harap az ajkába majd enni kezd.
-Na majd később el meséled. Kuncogok és én is enni kezdek.
-Ó,csajok el is felejtettem mondani! Szólal fel Bill. - Hamarosan túrnénk lesz.. és 2-3 hétig leszünk távol,tehát majd nem egy hónapig. Mosolyog Bill.
-Hogy tessék? Kerekednek el a szemeim. -Majd nem egy hónap? Mi lesz velem?! Nem mehetek veletek,hisz nem is tudnék,de.. a következő hónapban szülök.. nézek a fiúkra.
-Igen Yas,tudjuk. Ezért szerveztün egy hónaposra,mivel igazából hosszabbnak kellett volna lennie,de miattad le rövidítettük,hogy aztán Tom ott legyen melletted szülésnél. Mondja Bill és egy falatot eszik a húsból.
-Értem. Sóhajtok és fel állok az asztalból,majd a mosogatósba teszem a tányérom.

Miután mindenki befejezte az evést és a mosogatósba tették a tányérokat én neki láttam a mosogatásnak egyedül.

-Segítsek kicsim? Kérdezi Tom miközben mellém áll.
-Nem kell. Motyogom és tovább mosogatok.
-Oké,mi a baj? Tudom,hogy van valami. Sóhajt és megfogja a kezem.
-Mi a baj? Komolyan Tom? Szerinted mi lenne a baj? Vonom fel szemöldököm és ökölbe szorítom a kezem.
-Kicsim,nem tudom mi a baj. De kérlek mond el. Csókólja meg a kezem.
-Az a baj,hogy úgy mentek el túrnézni,hogy tudjátok,hogy terhes vagyok,és következő hónapban bármikor szülhetek! Érted? Bármikor! Mivan ha addigra nem értek vissza mire szülök? Rebecca és Sarah hurcol majd a korházba? És ők lesznek ott a szülésnél helyetted? Hát ez fantasztikus,mi? Szorítom össze a fogam és újra mosogatni kezdek.
-Kicsim,vissza fogunk érni.. kérlek nyugodj meg. Minden rendben lesz. Fogja meg a kezem majd be segít a mosogatásba.
Miután el mosogattunk le ültünk a nappaliba egy kicsit. Még mindig dühös vagyok Tomra kicsit,de lehet tényleg igaza van és ki bírom.
Ásítottam egyet és Tom vállára hajtottam a fejem.
-Melyik nap utaztok el? Kérdezem fársdt hangon.
-Néhány nap.. talán 3 nap múlva? De addig is,minden egyes percet veled szeretném tölteni. Megcsókólja a homlokom és a kezeit a hasamra teszi.

------------------

Gyorsan el telt az a 3 nap,minden időmet Tommal töltöttem,és senki nem zavart meg minket,és ha hiszitek ha nem még Bill sem és a két G sem zavart igazán.
Már éppen az utolsó cuccaikat pakolták össze a bőrőndökbe amikor Rebecca mellém lépett.

-Ne aggódj! Gyorsan el tellik majd az idő,és vissza jönnek! Mosolyog a nővérem.
-Talán igazad van. Mosolygok vissza majd Tomhoz lépek.
-Minden meg van? Vagy segítsek valamiben? Kérdezem lágy hangon.
-Ó,nem,nem! Minden meg van,ne aggódj. Csókólja meg az arcom. -Mindjárt itt vannak értünk szóval.. megcsókólja az ajkaimat. -Vigyázz magadra nagyon! Motyog bele a csókba. -És ha baj van hívj bármikor hívj! Akár engem,akár a fiúkat,oké? Bele túr a hajamba.
-Rendben. Suttogom és én is megcsókolom őt.

Miután el mentek a fiúk,mert jöttek értük,Rebecca és én egyedül maradtunk,és miénk volt az egész ház.
A nővérem és én ilyenkor képesek vagyunk fel enni fél konyhát,de persze ezt most nem tehettük,legalább is én nem tehettem igazából,de Rebecca meg nélkülem sosem marad ki a buliból.
Szóval,mi is lesz most? Semmi. Le ülünk a kanapéra és bámuljuk a tévét addig amíg valamelyikünknek eszébe nem jut valami jó kis szaftos téma.
Ha hiszitek ha nem,nálunk a szaftos téma az egyetlen dolgot jelent, ami a szex.

-Tényleg.. kuncog Rebecca. -Mesélj egy kicsit,milyen Tommal az ágyban? Húzza egy ravasz mosolyra az ajkait. -Nem mintha nem tudnám,de mesélj.
-Hát.. kuncogok. -Szerintem nem lehet elmondani. Egyszerűen tökéletes! De terhességem alatt szinte mindig gyengéd volt.. de amikor még nem voltam terhes te jó ég.. sosem volt gyengéd.
-Mm.. kis makacs szokott néha lenni. Kuncog ismét és megveregeti a combját.
-Igen,emlékszem amikor karácsonyi vásárban voltunk,annyira kanos volt. Annyira várta,hogy haza érhessünk és végre csak mi ketten legyünk. Mosolygok és ásítok egyet. -De mesélj.. Bill milyen?
-Hasonlít a testvérére. Vigyorog. -Ő is... nem lehet elmondani.
-Igen,tudom. Ő is nagyon jó tud lenni az ágyban. Harapom be az alsó ajkam. -De persze számomra mindig is Tom lesz a legjobb. Nyalom meg az ajkaim majd a combomra csapok.
-Hé,hé! Te honnan tudod milyen Bill az ágyban? Vonja fel a szemöldökét és keresztbe teszi a kezeit.
-Oké,legyen. Nos,hát még nyáron.. egyszer le feküdtem vele. Kuncogok és a nővérem reakcióját várom.
-Hogy mi? Tényleg? Kuncog ő is. -Hát,legalább mind ketten tudjuk milyen a Kaulitz ikrekkel dugni.
-Mmm..igen. Vissza gondolva arra az időre amikor 16 évesek voltunk hát.. azt hiszem soha nem bánom meg azt a péntek éjszakát. Harapok az ajkamba. -Minden olyan tökéletes volt és a fenébe! Ezt nem lehet el mondani! Markolom meg az egyik párnát.
-Ó,te.. nos végül is igazad van. Egy igazi élmény lehetett. Kuncog
-Főleg,hogy Tom belém volt bolondulva. Nyalom meg az ajkaimat
-Jaj hugi,te olyan jó formába vagy,hogy Tom örökké beléd lesz bolondulva. És tudod mit? Még talán Tom-on kívül is akadnak más emberek. Vigyorog és kuncog.
-Hát lehet. De én maradok Tomnál. Nevetek fel majd egy rúgást éreztem a hasamba mire felszisszentettem.
-Hé,jól vagy? Fogja meg a hasam Rebecca.
-Igen,meg vagyok,csak a baba volt.
-Jaj kis aranyos.. kuncog és megsimogatja a hasam.
Én csak mosolyogtam a nővérem gesztusán,hiszen sosem gondoltam,hogy valaha ilyen közel kerülhetnénk egymáshoz,és hogy ennyi mindenben segítene majd nekem,szóval igazán hálás lehetek neki.
Később miután mindketten ki csevegtük magunkat,minden szaftos dologról,ettünk egy kis vacsorát,és végül vettem egy hatalmas fürdőt és mély álomba merültem.

------------------------------------------
Juj sziasztok😔
Na hat elek meg,es vissza tertem ugyhogy mostmar megprobalom vissza hozni a formam,szoval h ez a resz most gatya lett sajnalom:(
Amugy a masik konyvemhez is elkezdem irni az uj reszt:)
Puszi
Ig:vivuu.slayy