6.rész

627 26 2
                                    

Már reggel készültem fejben a mai napra,hogyan is lesz ez, mi lesz a csajjal. Áh, kicsit sem vagyok ideges..ááá,nem.

Ki keltem az ágyból kómás fejjel,és a konyhába mentem.
Már 9 óra körül járhatott az idő,arra gondoltam csinálok reggelit. Gofrira esett végül a választásom. El kezdtem készíteni,majd hamarosan fel ébredtek az ikrek is. Már éhen akartak halni,itt nyöszörögtek nekem, hogy mennyire éhesek. Öcsém, ha én nem vagyok ezekkel mivan? Nem tudom elképzelni..

-Egyetek. Teszem eléjük a reggelit majd én is le ültem.
-Szóval, hogy is lesz ez ma? Mármint a találkozás. Kérdezi Bill miközben eszik.
-Az ***** utcában található kávézóban találkozunk.
-Értem. Szurkolok nektek, mert én ma nem nagyon leszek itthon. Sőt, szerintem egész éjjel nem leszek itthon.
-Hova mész Bill? Kérdezi Tom.
-Csak pár haverral leszek. Mondja Bill mosolyogva.
-Ó,ez szuper! Mosolygok vissza. -Viszont,én fel öltözök most,egyetem még,én már nem bírok.

El mentem,kerestem magamnak valami ruhát,és el kezdtem öltözni.
Gyorsan meg voltam ezzel,és el mentem még fogat mosni,és a hajamat is megcsináltam.
A nappaliban ültem és újságot olvastam,és megéreztem, hogy valaki a kezét a combomon tartja. Tom volt az.

-Szia, szia. Mondja majd a nyakamat megcsókólja.
-Mmm.. sziaa.

Az újság is ki esett a kezemből és a földre esett,majd ki nyílt egy olyan helyen,ahol még nem olvastam és Tom volt rajta. Egyből fel vettem a földről és el kezdtem olvasni.

-Tom..baj van.. mondom miközben az újság cikket olvasom.
-Mi a baj édes? Néz rám majd az újságra és ki kapja a kezemből.
Figyelmesen el olvasta a cikket ő is és a szemei ki kerekedtek.
-A kurva életbe..a ribanc
-Nem is mondtad,hogy Amelia Byrne-nek hívják a csajt. Ez nem százas! Bele tesz az újságba egy ilyet?!
-Mi lesz most? Ezt mindenki látja.. mindenhová el jut.. mindneki tudni fogja, hogy teherbe ejtettem ezt a lányt.
-Tom,nyugi.. itt vagyok. Újság író vagyok, simán le tudom ezt szedetni.
-De nem arról van szó..ezt már mindenki látta szinte..
-Hé..meg oldjuk, oké? Ne aggódj.. segítek.
-Köszönöm Yasmine! Ezzel tényleg sokat segítesz, hogy itt vagy mellettem. Köszönöm! Ölel szorosan magához.
-Jaj, ugyan. Szívesen. Ölelem vissza.
-Oké, hamarosan már 3 óra. Készüljünk. Bill is el ment már itthonról.
-Oké,oké.

El kezdtem készülni,egy fekete baggy jeanst vettem fel,egy fehér crop toppal.
Hajamat ki fésültem és a vállamra engedtem,sminknek pedig a kis szokásosat tettem fel.

-Tom készen vagy? Kérdezem,miközben a tükörben állítgatom még a hajam.
-Igen,készen vagyok. Mondja majd megölel hátulról.
-Szuper,akkor mehetünk?
-Persze. Mondja majd ki megyünk A házból,és be zárjuk az ajtót,és indultunk is.
Nos igen, arról volt szó, hogy a közeli kávézóban találkozunk,de azt senki sem mondta, hogy a csajszi azt a kávézót választotta ami hozzá van legközelebb és tőlünk meg jó távol. Na mindegy.
Be ültünk az autóba,és Tom a gázra lépett,és már úton is voltunk.
Gyorsan oda értünk,amin meg is lepődtem,a nő már a kávézóban várt minket, mi pedig le ültünk vele szemben.

-Szia! Köszönök neki illedelmesen. -Yasmine Artmenson. Nyújtom a kezem.
-Amelia Byrne a nevem. Nyújtsa a kezét ő is.
-Szóval.. szólal fel Tom. -Első kérdésem, mit keresek én az újságban azzal, hogy teherbe ejtettelek téged?!
-Nevet a lány. -Ó,jaj..bocsi. Nem tudtam,hogy ennyire ki leszel bukva..de a gyerekünkért csináltam. Símogatja meg a hasát.
-Nem fogom fel nevelni ezt a gyereket veled!
-Már pedig muszáj lesz,te csináltad. Te gyereked is.
-És?! Ez engem hol érdekel?! Te nem szedted a gyógyszert, pedig meg ígérted!
-Butus. Mondja a nő nevetve. -Miért hittél nekem?
-Fejezd be ezt most azonnal! Csattanok fel. -Előbb utóbb le kerül az a cikk az újságból!! Újság író vagyok,le tudom szedetni simán,ne hidd magad előnyben! Fogom meg a nő pólóját a nyakánál és magamhoz húzom.
-Yasmine nyugodj meg.. nyugtat meg Tom. -Nem nyugszom. Le szeded vagy én szedjem le?! De ha én szedem le,annak nem lesz jó vége!
-O-oké..le szedem! Ígérem! Csak kérlek tegyél le! Mondja remegő hangon a lány.
-Én is úgy gondoltam. Mondtam,majd le tettem. -Szóval. Tom nem fogja vállani a gyereket tartást,mivel mást szeret,ami megtörtént az megtörtént. De akkor sem fogja fel nevelni azt a gyereket veled. Mivan ha nem is ő az apja?! Nincs bizonyítékod!
-Igen, valóban nincs bizonyítékom,de Tom az apja a gyereknek!
-Fogadjunk? Kérdezem miközben nyújtom a kezem.
-Fogadjunk. Nyújtsa vissza a kezét.
-Meg szülöd a gyereket,és megcsinálod az apasági tesztet, világos?! Ha Tom az apja, fizetek neked, viszont ha még sem Tom az apja,akkor te fizetsz nekünk!
-Rendben. Áll az alku! Akkor 9 hónap múlva!
-Igen,de most szépen el megyek veled,és megnézem, ahogy le szedeted ezt az újság cikket. Rendben?
-Rendben. De szeretném,ha Tom is jönne.
-Legyen,jöjjön.

El mentünk a helyszínre,ahol nagy nehezen,de sikerült le szednünk. Hála nekem. Mert ha engem nem ismernek meg,akkor bizony nem veszik le.

Túl estünk ezen is, kíváncsian várom már,hogy le teljen az a 9 hónap. Nagyon érdekel a dolog,és hogy mi is az igazság. Az lenne a vicces,ha nem is Tom lenne a gyerek apja. Na de ne süssünk annyira előre,még messze lesz az a 9 hónap. Semmit nem akarok addig Tomtól, amíg nem tudom az igazságot. Úgy értem, persze ha véletlen ő lenne a gyerek apja, szívesen lennék vele bármilyen kapcsolatban is. Főleg amit tegnap mondott..még mindig olyan fura. Megint én? Hihetetlen..de nem tagadhatom én sem le, hogy szívesen együtt lennék vele. Olyan tökéletes,és ha tényleg meg változik akkor meg még szívesebben lennék vele. Igen, furán hangzana,ha Tom tényleg megváltozna ennyire,de mindenki képes változni, nem igaz? Neki is kell egy esélyt adnunk. Bízom benne,nekem nagyon őszintének tűnt..mintha komolyan mondta volna ezt,és tudom,hogy neki is vannak érzései,csak nem mutatja ki.

A nappaliban feküdtem, fáradt voltam, teljesen ki készített ez a ribanc. De legalább túl vagyunk rajta, legalább is részben..még majd később jön csak az igazi. Még nem tudjuk mi az igazság,és még egy jó ideig törhetjük magunkat is emiatt. Tom mellettem fekszik, a szemeit le hunyta,és ő is próbált lazulni és pihenni. Meg is értem,ő is nagyon izgulhat biztosan.
Kicsit közelebb bújtam hozzá,és a fejemet a mellkasára hajtottam.
Hallottam ahogy dobog a szíve, ahogy lélegzik. Olyan nyugalmas volt minden.

[Pár óraval később]

Egyedül feküdtem az ágyon a nappaliban,Tom nem tudom hová tűnt, de maradtam tovább és feküdtem.
Később ki másztam az ágyból és a konyhába mentem egy pohár vízért. Már 19:00 volt,de Tom sehol nem volt.
Az ajtó nyílt,és Tom lépett be rajta.

-Tom még is hol a fenében voltál? Kérdezem aggódva.
-Csak levegőre mentem egy kicsit.
-Tom.. miért hazudsz?
-Na jó..nem levegőn voltam. Igazából.. sóhajt. -Egy csajnál voltam!
-Tom mi a fasz... miért? Meg ígérted!
-Tudom..és sajnálom! Ölel meg.
-Ne csináld ezt többé..tartsd be az ígéreted.
-De esküszöm nem szexeltünk csak egy néhány csók csattant el. Ennyi.
-Akkor jó. Ölelem vissza.
-Szeretlek. Suttogja.
-Én is szeretlek. Suttogom vissza. -De most el megyek fürödni. Rendben?
-Rendben. Bólógat

El mentem fürödni,egy nagy kád meleg vizet engedtem magamnak és el lazultam.
Fürdés után,még ettem egy almát,nem voltam annyira éhes.

-Nézünk valami filmet? Kérdezi Tom.
-Persze, miért ne? Mit nézzünk?
-Valami horrort. Mondja Tom boldogan.
-Oké.

Le ültünk a nappaliba egy pohár kóla és egy tányért popcorn kíséretében és neki kezdtük a filmnek.
Az elején nem volt annyira ijesztő,de volt amikor nagyon megijedtem, ezért Tomhoz bújtam szorosan.
A filmet végig sem néztem, egyszer csak le csukódtak a szemeim és el aludtam.

------------------------------------
Sziasztook
Itt az uj resz,igen,élek még. Tegnap meccsem volt,szoval nem igazán tudtam részt hozni nektek.
Ma hozom még a másik könyvem új részét is!
Puszi nektek!💋
Ig:vivuu.slayy

Testvéri szeretet/Season 2  [Befejezett]Where stories live. Discover now