Kiskori Barátok.. ~ Tom Kaulitz ~

Boldog szülinapot anya!

Már hetek teltek el, hogy Tommal szakítottunk. Nem beszéltünk, még csak nem is láttuk egymást az eset óta. Bill egy párszor be nézett hozzám, és nálam is aludt. Már anyám is tud az esetről, hogy mi történt köztem és Tom között. Bill anyja is tud róla.

Nem vagyok a legjobb bőrben mióta elváltak útjaim Tommal. Alig eszek, hetente csak 3-szor, napokig nem fürdök vagy nem mosok fogat, egésznap a szobámban fekszek és a TV-ben nézem a műsorokat, esténként nem alszok. Viszont ha úgy tartja kedvem, akkor elszoktam menni hajnalban sétákra, a parkba. Ezt mind úgy, hogy a füles a fejemen, benne pedig a zene, én pedig csendesen a gondolataimmal együtt sétálgatok egyenesen a parkba és érzem a hajnali szellőt a testemen.

Viszont holnap lesz anyám szülinapja. Apa is haza fog jönni. Örülök, hogy megünnepeljük anyunak a születésnapját.. de Kaulitzék házában. Már rég lebeszéltük, hogy a parti ott lesz. Bill beszélt velem, és azt mondta hogy Tommal kapcsolatban majd elrendezi a dolgokat. Egy kicsit még féltem, ugyanis féltem, hogy összeveszek Tommal, és elrontom a szülinapját az anyámnak. Minden a túlgondolásomban benne volt, amire csak lehetett gondolni. Remélem nem lesz semmi ilyesmi.

Apámmal, és a többiekkel azt terveztük, hogy anya majd munka után egyből az ikrek házához megy, és mi már ott fogjuk várni feldíszített házzal. Én Billel megyek el venni kellékeket, olyasmit mint lufi, és még pár díszt. A többiek addig otthon csinálnak valamit.. Már vártam a másnapot, kíváncsi voltam anya reakciójára.

Másnap

Ma délután már a fiúk házában voltam apámmal. Tom nem volt otthon, elment gyakorolni a stúdióba. Én Billel leléptem díszekért. Az út közben dumáltunk.

- Biztos nem lesz semmi baj köztem és Tom között? - kérdeztem tőle aggódva.

- Nem lesz semmi. Beszéltem vele, és ő sem tervezett beszélni veled. Ígérem, hogy nem fog elcseszni semmit. - mosolygott rám miközben megfogta a vállam.

- Rendben.. - egy kicsit csendben maradtam - Csak, tudod.. félek. Mi van ha összeveszek vele, és ezáltal elrontom a partit? - ráztam meg a fejem.

- Nem fogod elrontani. Nyugizz, és gondolj arra, hogy anyukád milyen boldog lesz mikor meglátja mit műveltünk. - ölelt át a vállam felett nyugtatás képpen. Én csak rá mosolyogtam, majd visszaöleltem a háta körül.

Nem sokkal később be értünk a boltba. Vettünk színes lufikat, és lógós díszeket. Néztük a szívó szálakat is, abból is vettünk párat. Poharat is, és tányért is vettünk, mindegyikre azzal a felirattal hogy "Boldog szülinapot!". Majdnem 1 óra múlva elindultunk haza, mivel, persze nem csak kellékeket vettünk.. becsúszott egy pár arc maszk, 1 parfüm, szempillaspirál és egy tus.
Haza ballagtunk, közben pletykálgattunk amiket a napokban hallottunk.. ez sose maradhat ki. Végül haza értünk. A többiek valami fröccsöt készítettek, közben kiderült hogy Tom is haza ért. Le tettük a díszeket az asztalra, a többit pedig sunyiban felcsempésztük Bill szobájába. Közben Tom szobája mellett is elmentem, és egy csukott ajtón keresztül szivárgott ki a hangos zene.

Egy kicsit visszatért a depressziós énem, de mikor megláttam ahogy Bill nevet valamin a szobájában, mivel ő hamarabb ért be, egyből visszatért a normál énem. Bill mindig boldoggá tett, és ezt most is sikerült megtennie. Megint boldogabbnak éreztem magam. Aztán megláttam, hogy Bill min kacagott annyira.. Hogy őszintén mondjam, nem tudom mi volt rajta annyira vicces, de mint legjobb barátok, röhögtünk a semmin.

Annyit láttam, hogy Bill fogta az egyik arcmaszkot a kezében, ami ki szakadt út közben, és egy újságon landolt. Pontosabban Tom szerepelt az újságban, és az ő arcán végződött, amitől át ázott a lap, és eltorzult lett Tom arca. Bill már a földön feküdt a röhögéstől, közben mondott mellé idióta dolgokat, ami annyit segített hogy mellette feküdjek és a hasamat fogjam a fájdalomtól.
Bárki bármit mond, a legjobb fájdalom az, amikor annyira nevetsz, hogy elkezd tőle fájni a hasad. Majd Simone kopogott az ajtón, és mosolyogva nézett ránk.