With him, without him

212 17 6
                                    

Reggel mikor felkeltem, Tom karjaiban leltem magam, ahogy este bemásztam mellé. Ahogy éreztem, ő már fent volt. A hajammal játszott, ami mint észrevettem este szétcsúszott. Lassan felnéztem rá, ő pedig már engem nézett. Mikor meglátta, hogy felkeltem, a szemei felcsillantak és már mosolygott is.

- Jó reggelt. - nyomott egy puszit a homlokomra, én pedig arra az 1,5 másodpercre becsuktam a szemem. Majd ránéztem.

- Jó reggelt. - mosolyogtam.

- Te hogy hogy itt? - nem hagyta abba a hajammal játszást.

- Megakartalak lepni... - mondtam aranyos hangon.

- Igazán megleptél. - mosolygott majd jobban magához húzott.

- Csak nem hiányoztam? - tette hozzá.

- Ami azt illeti, lehet róla szó.. - mosolyogtam.

- Megzabállak! - hintette be apró csókokkal a homlokom, amiket csak halk nevetésekkel díjaztam.

- Nem úgy volt, hogy Theóval leszel? - hagyta abba.

- De, csak.. lemondtam, most veled akartam lenni. Úgyhogy ma veled is leszek! - mosolyogtam, majd felültem.

- Akkor kezdhetnénk azzal, hogy még itt maradsz egy kicsit! - derekamnál fogva visszahúzott.

- Jó, nem megyek sehová. - karjaimat a nyaka köré fontam, és közelebb húztam magamhoz. Ő mindkét kezét a derekam köré fonta, és simogatta is az oldalamat a tenyerével. Megpusziltam az arcát, majd a vállára hajtottam a fejem.

- Szóval, az enyém vagy erre a napra? - mosolygott.

- Csak a tiéd! - néztem rá.

- Akkor ma elviszlek mindenhova! - nyomott egy csókot a fejemre.

- Hova például? - kérdeztem kíváncsian.

- Mondjuk moziba, étterembe, aztán elmegyünk hozzád medencézni! Mit szólsz hozzá? - nem tudta letörölni azt a rohadt gyönyörű mosolyt az arcáról.

- Jó!! Benne vagyok! - mondtam izgatottan.

- Én is így gondoltam. - megsimogatta a karom én szorosabban tartott, ameddig a vállán volt a fejem.

Egy kis ideig még fetrengtünk egymás karjaiban, majd egy kis idő múlva felkeltünk. Tom elkészült, majd hazavitt engem, hogy én is elkészüljek. Ő maradt velem persze. Lent feküdt a kanapén ameddig én eldöntöttem, hogy felveszek egy bő pólót, és egy fekete biciklis rövid nadrágot. Persze, mielőtt ezeket felvettem volna, elmentem fürdeni. Miután gyorsan végeztem, a hajamat csak lófarokba kötöttem, és elől kettő tincset kint hagytam. Egy kis szempillaspirált raktam fel, és egy kis ajakbalzsamot.

Mikor végeztem, teljesen megfeledkeztem arról, hogy miért is készültem el. Nézegettem magam a tükörben, és végre életemben először szépnek gondoltam magam. Aztán eszembe jutott miért is készülődtem ennyi ideig, mikor Tom betoppant az ajtón, és mögém állt. Fel és le nézett a testemen majd a szemeimre helyezte tekintetét.

- Gyönyörű vagy. - nyomott egy puszit a fejemre. A kis bókja még több önbizalmat adott.

- Köszönöm. - néztem mosolyogva a szemébe.

- Mehetünk? - kérdezte, mire én csak bólogattam, majd megfogtam egy ujját, és kisétáltunk a fürdőszobából.

Lementünk a lépcsőn, és kivezetett a házból a kocsijához. Majd kinyitotta nekem az ajtót, megköszöntem és beszálltam a járműbe. Pár másodperccel később már mellettem ült a kocsiban. Lehúztuk az ablakot, mert nagyon meleg volt bent.

Kiskori Barátok.. ~ Tom Kaulitz ~Waar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu