Kiskori Barátok.. ~ Tom Kaulitz ~

Theo

Már egy pár nap eltelt mióta anyukám haza tért. Már voltunk vásárolni is, kibeszéltünk mindenkit, ezzel együtt a történteket is elmeséltem neki. Viszont nem tudom mi történt Naya és Tom között. Billt is kérdeztem, ő se jutott sokra.

Ebben a pillanatban éppen császkáltam a városban unalmamban. Elmentem egy kisebb parkba ahova nem sokan jártak, hogy érezzem a nyári szellőt. Leültem, hallgattam a zenét. Egy kis idő múlva arra lettem figyelmes, hogy hangos motor hang hallatszódik be a fülhallgatómon keresztül, így kivettem a tárgyat és figyelmesen hallgatóztam. Pár másodperccel később felbukkant 2 motoros. Látásra körülbelül velem egy idősek lehettek, de ha nem is, akkor 20 év körüliek. Az arcukat nem láttam, ahogyan az egyik testére se kaptam komolyabb belátást, mivel védő ruha és sisak volt rajtuk. Majd alig a park bejárata előtt leparkoltak. Az egyiknek a járása olyan ismerős volt.. de nem tudom már honnan.
Leszálltak a motorról, és leállították azt. Egymással szemben megálltak és elkezdtek beszélgetni. Majd levették a sisakot.

Az egyiknek aki nem volt ismerős alak: olyan volt a haja, mint Tristan Dugraynek, csak feketébe és egy kicsit nagyobba. A szemei barnák voltak. Biztos voltam benne, hogy jár edzeni, ugyanis rajta csak pulcsi volt és egy farmer nadrág, de lehetett látni a pulcsin keresztül pár izmát. Ő volt a fekete motorral rendelkező srác.

Viszont a másik már máshogy nézett ki. Benne voltam, hogy ő is jár edzeni. A motorja zöld volt, bőr szettje zöld és fekete. Mikor levette a sisakot, szőke Leonardo Dicaprio (90-es évekből) haját egyből megigazította, és kék szemeit még messziről is tisztán láthattam, mivel a ragyogó nap bele világított. Ő volt az az alkat, aki nagyon ismerős volt nekem, de nem tudtam felfogni, hogy honnan. A fiú rám nézett, amitől zavarba estem és egyből át helyeztem a tekintetemet más felé.

Elkezdtem gondolkozni, honnan lehet valaki ennyire ismerős. Aztán realizáltam, hogy őt már máskor is láttam a nyáron motorozni. De még mindig több állt ez mögött. Elő vettem a kis nokiám, és pötyögni kezdtem Billnek.

"Hallod!! Itt van a *** parkba 2 motoros srác és az egyik rohadtul ismerős nekem!" - küldtem neki. Alig pár perccel később kaptam a rezgést, hogy visszaírt.

"Ne! Hogy néznek ki?" - kérdezte.

"Az egyiknek fekete haja van barna szemmel, a másiknak pedig szőke, Leonardo hajú kék szemű. A Leonardo beütésű az ismerős" - tájékoztattam barátomat.

"Szőke herceg fehér lovon, ezt jól elkaptad!"

"El ám! Most viszont megyek. Majd mesélek ha lesz valami" -írtam neki, elköszöntünk és elkezdtem kémlelni őket ismételten. A szőke hajú valamit kutatott a táskájában. Kihúzott egy cetlit, és a haverjára nézett, majd vissza rám. Ezúttal nem néztem el, tartottam a kontaktust. Viszont ő mosolyogva elnézett és visszanézett a fekete hajúra. A telefonom elkezdett csörögni, úgyhogy felvettem, anyám hívott.

"Szia kincsem, hazafelé tudnál venni tésztát, pár hagymát és rágót?" - kérdezte lágy hangon.

"Persze. Spagetti lesz a kaja?" - kérdeztem.

"Igen eltaláltad, az lesz. Siess haza és akkor hamarabb lesz kész." - hallottam ahogy mosolyog.

"Oké, sietek. Puszi" - köszöntem el, és leraktam a telefont. Elkezdtem pakolni a táskámba, majd felálltam a padról. Egy másik kapun keresztül kisétáltam a parkból és egy közeli boltba vettem az irányt. Alig 10 perccel később oda értem, és besétáltam.

A polcok között nézelődtem és kerestem az ételeket. Levettem egy csomag spagetti tésztát a polcról, és 2 hagymát a zöldséges polcról. Rágóért is elmentem, de amit az anyukám szeret, az túl magasan volt. Majd egy érintést éreztem a vállamon.