Logan 1: Karácsonyi kaland (átdolgozott kiadás)

5. fejezet

Reggel korán ébredtem, Logan még csendesen szuszogott mellettem, nem akartam felébreszteni. Óvatosan lecsúsztam az ágyról és halk léptekkel settenkedtem ki a szobából. A ház csendes volt, csak a nap első sugarai vetültek be az ablakokon. Halkan lesétáltam az emeletről és első utam a lenti fürdőszoba meglátogatása után a konyhába vezetett. Még mindig tetszett ez a ház, impozáns volt sötét tónusokkal.

A konyha a nappaliból nyílt, igazából egy hatalmas konyhasziget választotta el egymástól a két teret. A sziget kőlapja és a munkapultok törtfehérben tündököltek, míg az alsó és felső szekrények matt feketék voltak, ezüst fogantyúval. Letisztult volt és modern, az öt égős gáztűzhely hatalmas, felette rozsdamentes acél páraelszívó. A hűtő a sziget túloldalán volt, a konyhapult folytatásaként helyezkedett el. Monokróm volt a konyha összhatása, de nekem tetszett. A fekete tálcás mosogatót a szigetbe építették, matt fekete csapteleppel megkoronázva. Kezem a sziget tetején simított végig, ahogy elhaladtam mellette, hideg volt a kő érintése, pedig a házban nagyon meleg volt. Nem tudtam elképzelni, Logan miből és honnan varázsolta elő azt a pénzt, amibe ez a ház és a berendezés kerülhetett, egyedül arra tudtam gondolni, hogy talán családi örökség része volt az ingatlan. Túl fiatal volt ahhoz, hogy már ilyen háza legyen, arról nem beszélve, hogy még mindig nem tudtam, mivel keresi a kenyerét.

A konyhapulthoz léptem, az egyik felső szekrényből levadásztam magamnak egy bögrét, de így is pipiskednem kellett, hogy elérjem. Az egész konyhát Logan magasságához méretezték, alacsonyabb voltam nála, nagyon nyújtózkodnom kellett mindenért, ha valamit a felső polcokról akartam elérni. Szerencsére törés és borulás nélkül sikerült a sötétkék rendőrségi bögrét megragadni, amin megakadt a szemem. Egy pillanatra megálltam, hogy gondolkodjak, ezt vajon honnan szerezhette, de aztán arra jutottam, hogy biztos valamilyen ajándék boltból van, nem olyan srácnak tűnt, mint akinek rendőr ismerősei is vannak.

Csendesen elkészítettem a reggeli kávémat a nagy kávégépnél, irigyeltem ezért Logant. Nekem otthon csak kotyogósra tellett, nem engedhettem meg magamnak, hogy ilyen ultramodern gépem legyen, kapszulás kávégépet meg nem akartam, szóval most hálásan szimatoltam a levegőbe, ahogy a gép ledarálta a szükséges mennyiséget a kávéhoz, aztán a bögrét a kifolyó részhez toltam, hogy abba folyjon le a friss nedű. Az egész konyhát belengte a frissen őrölt és főzött kávé illata, olyan kellemes volt, hogy el is feledkeztem arról egy pillanatra, hol vagyok. A hűtőből kiragadtam a tejes flakont, a cukrot még tegnap este sikerült megtalálnom az egyik felső polcon, végül az elkészült itallal a kezemben ültem le a sziget túlsó felén kihelyezett bárszékek egyikére.

Élveztem a csendet, ami a házban volt, ilyenkor már javában megindultak az emberek az albérletem körül. Körülöttem szomszédok voltak, alulról és felülről is tisztán hallottam mindent, amikor a gyerekek végigrohantak a folyosón, hogy elinduljanak az iskolába, vagy épp a szomszédasszonyom, aki minden reggel, pontosan kilenckor nekiállt porszívózni a lakásában, jó párszor odacsapva azt a szerencsétlen gépet a földnek, mikor nem szívta kellően a koszt. Az utcáról is tompán behallatszódott a város zaja, az autók és a buszok elhajtottak az úton, az árusok elkezdték kipakolni a portékáikat, vagy megjöttek a teherautók a boltokhoz. Itt azonban csend volt, egy pisszenést nem lehetett hallani, még a város autóforgalma által keltett zaj sem ért el ide.

Lassan kortyolgattam a kávémat, hihetetlenül finom volt, utoljára talán egy kávé shopban ittam hasonlót, ahol igazi baristák készítették az italokat. Lehunyt szemmel élveztem a pillanatot, jólesett a csend és az ital együtt, mikor lépteket hallottam a lépcső felől. Lassan nyitottam ki a szemem, hogy aztán meglássam Logan álmos arcát. Még nem teljesen volt magánál, de arra volt ideje, hogy zuhanyozzon és nadrágot is húzott magára. Komótosan a sziget másik oldalára sétált, könnyed mozdulattal kivett egy bögrét a szekrényből, amit aztán a gép alá tolt, elindította a készüléket, végül megfordult és csípőjét a pultnak döntötte.