Piton lánya

3. fejezet: A legjobb fogó

- nyugi már, úgyis bent leszel a csapatban mint mindig.
Nyugtatgatott Lia miközben már a kezemben tartottam a vadonatúj seprűmet, készülve a válogatásra.
- nem izgulok, csak muszáj bent lennem a csapatban.

- miért ? Apád miatt ?
Húzta fel a szemöldökét Lia, végig futott a fejemben amit mondott hiszen igaza volt de ezt még magamnak se tudtam bevallani.
- nem dehogy, én csa-
Próbáltam volna befejezni amikor be jött Marcus, a csapat kapitány
- gyertek kezdődik.

......

Nagyon jó fogó voltam és ezt mindenki tudta, úgyhogy azt hittem hogy tényleg szinte azonnal befogok kerülni a csapatba megint, amikor egy másik fogó posztra jelenkező diákot pillantottam meg.

Theodore Nott egy nagyon beképzelt srác volt, szinte olyan mint Malfoy.
- ne szórakozzunk már, pont te ?
Mondtam lekezelően, miközben oda sétáltam hozzá.
- A számból vetted ki a szót, Snape.
Köpte ő is oda, felvéve az én stílusommat.

- ugye nem fogó posztra jöttél, mert ha igen akkor elkell szomorítsalak hogy már megvan a jelöltjük.
Folytata gúnyos mosolyra húzva a száját.
- minek vennének be téged amikor itt van nekik a legjobb.
Válaszoltam vissza amikor úgy látszott hogy idegesebb lesz és közelebb jött hozzám pont bele a pofámba.
- ne is képzeld hogy téged fognak választani.

- nem képzelem, hanem tudom
Kezdtem én is szájpárbajba, viszont nem tartott sokáig hiszen Marcus minden ilyen pillanatba bele rondit így ezt se hagyta figyelmen kívül.
- srácok minden oké ?!
Kérdezte parancsoló hangon.
Oda fordult Theodore és csak gúnyos mosollyal annyit mondott:
- persze
Majd elindulva, hogy pont ő zárhassa le a vitát bele jött a válamba és gúnyos vigyorral távozott.

Elengedték a Cikeszt, majd mind a ketten azonnal utána lendültünk.
Természetes az kapja meg a posztot aki először elkapja a Cikeszt.

Fel, le, jobbra, balra, mindent bele adva próbáltuk elkapni azt a kicsike kis makacs arany színű labdát.
Lökdöstük egymást, és majdnem le is lökött a seprűről, de fent maradtam.
Az arcomat csípte a szél, de nem törődve vele hasítottam.
Mind a ketten már csak pár centire lehettünk a golyótól, amikor Theodore egy nagyobb lendülettel meglökött, és leestem.
Elkaptam a kezemmel a seprűmet és márcsak pillanatok választottak el hogy lehessek, ránéztem az ellenfelemmre segítség gyanánt, én kis naiv, gúnyos mosollyal repült tovább otthagyva engem leesni.
Hallottam ahogy Lia kiabál hogy húzzam fel magam és vonszoljam oda a seggem a labdához és kapjam el, de már csak egy kézzel tudtam magam tartani.
Még a kviddics-es sport kesztyűm is csúszott mintha muszáj lett volna.

- ahjj a francba.
Estem kétségbe, miközben néztem le.
Már kezdett nagyon fáradni az az egy kezem amivel tartottam az egész testsúlyomat.

- HA BIZONYÍTANI AKARSZ AKKOR MOST ITT A LEHETŐSÉG, HÚZD FEL VÉGRE MAGAD !!!
Kiáltotta Lia, és igaza volt hiszen azért mert nem vallottam be magamnak hogy bizonyítási vágy az apám felé létezik, attól még mindig is ott volt és ott is lesz.

Vajon az apám mit gondolna ha látná hogy itt szenvedek és még saját magamat se tudom felhúzni, biztos szánalmasnak tartana.

minden erőmet össze szedve egy nagyot rugaszkodtam és felcsaptam magam a seprűre.

Csak suhantam amilyen gyorsan csak tudtam és egy szempillantás alatt beértem Theodore-t, akin látszott hogy meglepődött hogy nem estem le, és nem vesztettem el a versenyt.

Utam közben láttam egy fekete alakot de nem foglalkoztam vele, hisz csak az volt a fontos hogy elkapják azt a rohadt labdát.

mind a ketten csak a kis bizbazra kocentráva előre nem néztünk, egy nagy fal volt előttünk ezt csak akkor vettük észre amikor a Cikesz kikerülte a falat.
Azonnal kikerülni próbáltuk, de Theodore nem reagált olyan hamar mint én így ő telibe bele repült a falba.

Én pont ki tudtam kerülni de még így is bele mentem, megráztam a fejem és amilyen gyorsan csak tudtam elkezdtem szinte üldözni a Cikeszt, tudtam hogy ez az én lehetőségem, és hogy meg kell ragadnom.
Nem telt bele sok időbe míg a markomban tarthattam az apró kis golyót.

Theodore-nak nem lett semmi baja, hiszen jól manőverezett és jól érkezett a földre.

mikor le érkeztem a földre, a barátnőm azonnal a nyakamba ugrott , csak a féltékeny fiú nézett gyilkos szemekkel, de nem nagyon érdekel csak boldog voltam hogy megint bent lehettem

A szemem sarkában hirtelen megpillantottam egy fekete alakot, odafordultam de az arcát nem láttam, de biztosra veszem hogy ugyan az volt mint akit repülés közben láttam. Az arcát nem láttam és nem is volt ismerős a feketébe öltözött alak de per pillanat nem igazán tudtam ezzel foglalkozni