2. fejezet: A becenév

367 13 0
                                    

2 évvel később

- Lia !!!
Kiáltottam boldogan miközben Futottam hogy megöleljem a rég
Nem látott barátnőm.

- na és milyen volt a nyár ?
Kérdeztem miközben már elkényelmesedten foglaltam helyet a vonaton.
- eltelt, anyám zaklatott de amúgy jó volt.
Mindketten elnevettük magunkat
- na és a te nyarad milyen volt ?
Kérdezte még mindig mosolyogva.
- úgy érted apámmal ?
Válaszoltam és megint nevetni kezdtünk.
- na de most komolyan ?
Kérdezte egy kicsit komolyabbra fordítva a szót
- hát amúgy semmi különös apám rám se bagózott, és bezárkózott az irodájába.
Mondtam, kissé unottan

..........

- annyira örülök hogy végre itt vagyunk, imádom a Roxfortot
Jelentette ki Lia és a levetett talárját az ágyra dobta.
- ne is mond én is, már alig várom a kviddics válogatást
Mondtam miközben már a pizsomámat vettem föl.

-nyugi úgyis megint bent leszel a csapatban Marcus-nak kell a legjobb fogó és az te vagy.
Mondta unottan és lehuppant az ágyra.


.........

- Harry !!!
Kiáltottam örömömben, és a griffendélles fiú nyakába ugrottam.
Szoktam más házakból is barátkozni (amit apám nem néz jó szemmel )
- rég láttalak, te is bájitaltanra mész ?
Kérdeztem miközben lassan elindultunk a bájitalterem felé
Harmad évesek voltunk úgyhogy mindenből sokat kellett tanulni főleg bájitaltanból mivel piton nagyon szigorú és szeret szivatni minket.

Mikor be értünk a terembe még nem voltak sokan, úgyhogy le ültünk Liával a szélső padsorba és vártuk hogy be csengessenek.

Az órát ismétléssel kezdtük, ezért én csak gubbaztottam a padban remélve hogy nem vesz észre az apám, de amint mondtam folyton szivatott minket és ez alól én sem voltam kivétel, úgyhogy amint meglátta ahogy sunyulok azonnal felszólitott
- Miss Snape tudja hogy milyen összetevőkből áll
Olümposz Szépe Elixír ?

Utáltam amikor így hívott és ezt ő is jól tudta és csak azért is folyton úgy hívott ( hátha van végre valaki ebben az iskolában aki ne tudná hogy ő az apám, mostmár tudja akkor )

Feljebb ültem és tudtam hogy ez nem lesz egy szép menet
- öm citromfű ?...
Mondtam, de már kérdeztem mint mondtam.
- helytelen, talán többet kéne tanulni Miss Snape.
Mondta gúnyosan, eléggé ideges lettem de fékezni tudtam magam úgyhogy csak annyit suttogtam hogy:
- tényleg ?! Ha nem mondod akkor nem jövök rá magamtól
Suttogtam gúnyosan, ezután az apám megfordult és felhúzott szemöldökkel rám nézett.
- mondott valamit Miss Snape ?
Szemem szikrázott a dühtől már reggel 8 órakor.
- nem Tanár úr
Mondtam szemre hányással.

..........

- hallod elegem van már az apámból, miért kell folyton szivatnia, és pontosan tudja hogy utálom ahogy hív
Panaszkodtam barátnőmnek óra után a folyosón, aki csak helyeselt.
- meg folyton tök bunkó Hermione-val annyira de annyira egy ......
Folytattam volna a panaszkodást amikor láttam ahogy Lia arcán félelem ült ki és csakis a fejem fölé néz.
- mi bajod ?
Kérdeztem értetlenül, mire egy mély hang megszólal.
- vigyázzon a szájára Miss Snape.
Hallatszódott a hátam mögött, kissé őszze rezzentem apám hangját hallva, de semmi félelemmel hátra fordultam és csak a zöldeskék szikrázó szemeimmel méregettem őt, lenézett rám a semmit mondó tekintettével, és ezután elment .
Én csak a szememet forgattam.


..........

- na mivan ?
Kérdezte Lia meglepődve, mikor random neki mentem a szobánk ajtófélfájának.
- semmi, csak eszembe jutott a szar életem.
Mondtam unottan miközben telibe arccal az ágyra feküdtem.
- na miért, mi történt ?
Kérdezte, miközben írta az aznapi házit.
- csak rágondoltam az apámra.
Mondtam csak a fejemet felemelve, de a mondat után azonnal vissza nyomtam a paplanba.
- mindent értek
Mondta és vissza tért a tanuláshoz.

Felnyomtam magam az ágyon és törökülésbe ültem.
- egyszerűen elegem van hogy úgy kezel mint egy idegent, csak folyton becézget.

- A becézgetés az tök cuki.
Fordult oda Lia.
Felhúztam a szemöldököm.
- hát az lenne, ha nem a saját apád hívna lényegében a saját nevén, amiről ő is tudja hogy utálod.

- okééé, ez tényleg bunkó.

- bunkó ?! inkább seggfej.
Válaszoltam, miközben hátradőltem az ágyamon.
- Soha nem becsüli meg az eredményeimet, a kviddics meccsekre is csak azért jön mert ő a házvezető.
Sóhajtottam.

A barátnőm észre vehette hogy eléggé szarul vagyok, és megpróbált vigasztalni.
- nem biztos hogy csak azért megy ki.
Mondta aggódó tekintettel.
- akkor mégis miért nem tekint rám a lányaként ?

Piton lánya Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang