Hannah versei X.

73 4 1
                                    

Semmiből jött váratlanul,
Úgy kaptam a valóságot, akár egy elsöprő csapást.
Nem is sejtettem akkor még,
Hogy gyakorol életemre ilyen óriási hatást.

Igazságot értve régóta,
Várva volt miértje, mégis fájdalmas e ráeszmélés.
Rejtélye maradt utána,
Egyenes úton milyen módon történt az eltévedés?

De bolond csakis én voltam,
Hiszen odaadtam, amit csak tudtam reménnyel telve.
Most nélküle, céltalanul,
Mit kezdjek végre eme újdonsült szabadságot nyerve?

Szídom, utálom, gyűlölöm,
Kérem ne érjen hozzám, ne tegye ezt velem
De mégis megteszi, mint az ördög
S tehetetlenné tesz engem.

Hiányzik az édes hangja, szavai,
Teste, lelke mindene, de csak játszik énvelem,
Jól tudom, hogy szerelem, de apai
Tiltás miatt nem leszünk együtt már sosem...

Elkaplak ha elesel (Robby Keene ff.)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora