20. Rész: A botrány kezdete.

48 3 1
                                    

Nemecsek szemszöge

Másnap reggel

Szerda reggel, milyen csodálatos is ez. Reggel a konyhából valami elképeztően finom illat áradt ezért hamar összekaptuk magunkat és kisiettünk a konyhába. Megreggeliztünk, majd kézem fogva elindultunk az utcákon egészen a suliba, majd megkezdődött az első tanítási óra. Miután annak vége lett Boka elordította magát: "A grundosok maradnak, megbeszélés!". Ekkor a többi ott lévő diák, csak úgy kivihatzott az osztályteremből és mi maradtunk csak bent. Geréb is bent volt. Boka fél fenékkel az asztal szélén foglalt helyet magának, én mellé sétáltam, hiszem igen letörtnek tűnt a tegnapiak után. Végigsimítottam hátán és adtam egy puszit az arcára és megkezdtük a megbeszélést.

- Hát sziasztok! Tegnap sikeresen megjártuk a fűvészkertet és még csak nem is kaptak minket el.- mondta, majd ekkor mindenki ujjongani kezdett és Csónakos pedig akkorát füttyentett, hogy mindenki megsüketült. Mikor mindenki "ünnepelt" volt egy fekete bárányunk. Egyedül Geréb volt az aki csak nézett maga elé és egy mosoly nem volt a száján.
- Örülök ennek a nagy fellelkesedésnek, viszont ma szeretneék tartani a grundon egy rendkívüli gyülést, mert lenne 1-2 dolog, amit megkéne beszélnünk és, ami mindenkite is vonatkozik! A gyűlés időpontja pedig délután 5 óra.- folytatta határozottan Boka.
- Na jólvan, manjetek szünetre, majd még találkozunk.- mondta és mindenki ment a sajátos kis dolgára.

Én és Boka a terembe maradtunk. Boka odasétált hozzám és elkezdett csókolni, a végén már alíg kaptam levegőt, Boka eközben benyúlt a pólom alá. Én pedig csókok közt megszólaltam.

 Én pedig csókok közt megszólaltam

Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.

- Boka-Ezt-nem egészen itt kéne.-mondtam, de őt mit sem érdekelve folytatta, amit eddig is csinált. Már annyira kellemetlen volt. Féltem, hogy valaki benyit. Mondjuk egy tanár. Bokát ellöktem, amikor már majdnem a pólómat akarta már levenni. Ő kikerekedett szemekkel nézett, még én úgy néztem, mint egy 3 éves aki megilyed egy cirkuszi bohóctól.

- B-B-Boka, ne-neharagudj, én nem akartam- nem hagyta, hogy befejezzem.
- Nem,nem Erni! Ez az én hibám, bocsáss meg..-mondta, majd odajött hozzám, megölelt és adott egy puszit a homlokomra. Ezután megszólat a csengő, mi pedig elindultunk a következő órára.

{Time skip: délután 16:45}

Bokával elkezdtünk készülődni a megbeszélésre és 5 percel később elindultunk és 55-re már ott is voltunk. Boka előkészítette a megbeszélés helyét én pedig segítettem neki, majd szépen lassan elkezdtek beözönleni a többiek. Mikor már mindenki megérkezett el is kezdte Boka a tárgyalást.

- Sziasztok! Köszöntök itt mindenkit! Nos hát, amit először is meg kéne beszélnünk azaz, hogy ahogy a fűvészkertbe voltunk, egy igen csúnya meglepetés várt minket, ugyan is Geréb egy áruló-ekkor a többiek csodálkozni és egymás közt kezdtek el súgdolózni- Hé, csendet!- kiáltotta el magát Boka.- Akkor folytatnám, Geréb átállt a vörösingesekhez, úgyhogy többet lábát erre a területre nem teheti...- mondta Boka, majd 2 percig kínos csend volt. De ezt Boka megtörte.
- Közlegény!- kiáltotta magát el Boka.
- Igen is kapitány!- vágtam magam vigyázba.
- Jegyezze fel a fekete könyvbe amit mondok!- ekkor feléltam és a könyvért siettem, majd hallgattam.
- A mai naptól Geréb Dezsőt árulónak nyílvánitom, mert átállta az ellenfél oldalára.- mondta és én szóról-szóra lejegyeztem amit mondott, amjd a könyvet visszatettem a helyére és leültem.

(P. U. F. Bokacsek) Mindig melleted! Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz