Teen Wolf : Hibridnek születve

2.évad 2.rész

Gondok. Mindenki küzd valamivel, lehet az kicsi vagy nagy, de senkit sem kerül el. Az én esetemben nagyon sok gond van jelenleg az életemben. Mikor pedig úgy érzem, hogy ezek a gondok felém tornyosulnak és nem bírok velük, kimegyek az erdő mélyére, mivel igen kevesen (csak Derek és az én családom) tudnak róla, hogy van egy tavacska ott valahol a fák között és milyen gyönyörű hely! Itt mindig kitudom kapcsolni az agyam, ha nyomaszt valami vagy valaki. Emlékszem, hogy Derek és a családjaink is minden hétvégén kijöttek ide és volt amikor grilleztünk vagy csak simán megmártóztunk a tóban. Viszont volt olyan is, mikor Derekkel kimentünk ide suli után és játszottunk. Ó, azok a régi szép idők! Túlságosan sok dolog történt azóta és legtöbbször rossz dolgok sajnos. Ahogy így néztem ki a fejemből és az emlékeken töprengtem, hirtelen leült mellém, a tó partján lévő mólóra valaki, aki mint mindig, most is betartotta a hagyományokat, amiket közösen teremtettünk.

-Gondolom már éhes vagy, tessék! - tette le mellém azt a jókora sültkrumplit és egy üveg kólát.

-Honnan tudod kitalálni, hogy mikor mire van szükségem? - mosolyogtam rá, aztán benyomtam az első krumplit a számba.

-Tudod ez valami adottság. Túl jól ismerlek ennyi, na koccintsunk! - adta a kezembe az üveget Derek, de megakadt a szemem a tartalmán.

-Emlékszel, hogy mikor próbáltunk egy kis sört kérni a csapostól, inkább kólát adott, mert nem voltunk nagykorúak? Aztán meg történtek a dolgok és nem volt alkalmunk együtt kipróbálni először a sör ízét - emlékeztettem, aztán az üvegre néztem és koncentráltam, végezetül pedig mikor csettintettem a kóla megváltozott és vöröses színt vett fel, így belekortyoltam. - Vörösbor! Nem rossz, de még csiszolnom kell a koncentrációs képességeimen - jegyeztem meg, aztán felhajtottam az egészet. - Megcsináljam neked is?

-Ugye tudod, hogy nem tudunk berúgni? Értelmetlenség lenne.

-Tévedés! Te valóban nem tudsz berúgni, de én mivel félig boszorkány vagyok, így lehetőségem van rá! - magyaráztam, mivel az új képességeimnek hála olyan dologra is képes vagyok, amire vérfarkasként nem volt alkalmam. - Na, de térjünk a témára! Gondolom nem csak felvidítani jöttél el, mesélj!

-Túl jól ismersz, ugye tudod?

-Tudom, de talán nem kéne a témát terelned!

-Isaac-ről lenne szó - kezdett bele, de kénytelen voltam beleszólni.

-Mármint a második beharapott bétádról. Igen, tudok Jacksonról. Habár még nem változott át, mert valamilyen oknál fogva küzd a teste a harapás ellen. Miért nem mondtad el?

-Nem díjaztad volna a választásomat és pontosan tudtam, hogy így reagálnál rá - magyarázta az érveit a Hale férfi.

-Jól gondoltad, de ezen már nem tudunk változtatni. Szóval......mi van Isaac-kel? Ha a kiképzését akarod siettetni, akkor most leszögezném, hogy ebben az időben nem volt időm Lydia eltűnése miatt és a suli miatt, na meg a kitörő mágiahullámaim vagy mik miatt, de ha ragaszkodsz hozzá, igyekezni fogok az ő tréningjére is időt szánni.

-Kösz, nem is vártam mást, de komolyra véve a szót, azt szeretném, ha nemcsak úgy bánnál vele, mint egy kiképzésre váró diákkal, hanem szeretném, hogy vigyázz rá! Nem tudhatják meg a titkát! Ahogy még Scott-ék se, habár érezni fogja egy fajtársa jelenlétét, de neked nem szabad közölnöd vele, hogy ki az!

-Amúgy is rájönnek egyhamar Derek! Ezzel csak az időt késlelteted! Na meg nem is közölted velem, hogy mi ez a gyors falkaalapítás és miért tinédzsereket?

-Sok minden van, amit nem tudhatsz Tara! Ez az alfa dolga - felelte szűkszavúan a férfi. - Csak arra kérlek, hogy vigyázz rá és védd meg! És lenne még valami.... - de mielőtt tovább mondhatta volna, felálltam és elkezdtem a mólóról lejönni. - Most meg hová mész?