Royal Magic:Királyi Mágia [Befejezett]

18.fejezet

Ég Királyság

Nicole's POV:

Ott álltunk a fényes napsütésben,Gen-nel és Abigail-lel. Gen már szárazabb volt mint 10 perccel ezelőtt. Közben beszélgettünk,majd megláttunk Abigail fiúját.
Abi odanézett és elmosolyodott. Odament a fiúhoz és a felsőjénél fogva megcsókolta. Összenéztünk Gen-nel aki csak öklendezett,én meg vigyorogtam mint a tejbetök. Igen,Gen nem igazán bírja a romantikát. Ilyen fajta. Én viszont csak néztem őket hogy milyen szerencsések. James megfogta Abi kezét majd ránk pillantott és odajött hozzánk,Abi kezét fogva.
-Sziasztok! Hallottam mi történt. Jól vagy?-kérdezi James,Gen-től.
-Igen,már nem vagyok vizes. Annyira...-mutatja fel a teljesen elázott cipőjét.
-Uff. Na és milyen az őrködés?-kérdeztem
-Unalmas.
-Elhiszem.
Xavier lépett ki az ajtón majd odajött hozzánk és a elküldte a dolgára James-szet. Abigail csak egy puszit adott neki majd James elment.
-Jabigail. Legjobb ship-vigyorogva piszkáltam Abi-t
-Szerintem meg az Aucole-húzta fel vigyorogva a szemöldökét Abi.
Felálltam és egy kis vizet csorgattam a nyakába. Felsikított majd odament a szökőkúthoz és elkezdte rám dobálni a vízet.
-Nem vállalunk garanciát-nevetett Abi majd egy vízzel töltött vödör tartalmával leöntött. A szoknyám tiszta víz lett.
Ránéztem Abi-re egy olyan tipik "vissza kapod" fejjel majd annyit látok hogy a szökőkút vize lassan felemelkedik és az összes víz Abi haját célozta meg. Az szökőkút víze ráömlött Abi hajára.
Tágra nyílt szemekkel nézett rám én meg csak a kezemmel mutogattam hogy nem én voltam. Ami szerintem nem volt igaz de ő ezt nem tudja.
-Csatlakoztál a vizesek klubjához-felelte Gen Abinek.
-Rájöttem-mondta nekem szúrós szemekkel majd Xavier közeledett felénk.
-Te,menj és takarítsd le a folyosót-mondta
Elindultam majd felmentem a lépcsőn. A folyosó szín aranyból volt. Az ablak világoskék színű volt és a fehér kristályok díszítették a szélét.
Mire felértem megláttam Augustot Larabellel. Elbújtam a fal mögött és tudom hogy nem kellett volna,de hallgatóztam.
-Tényleg szép-mondta Larabell.
-Ugye? Olyan mint te-mondta August Larabell-nek.
-Nem kell hízelegni,tudom-felelte Larabell. A szívem kihagyott egy ütemet és egy mély levegő után tovább hallgattam a beszélgetésüket.
-Uhh...őő...és hogy tetszik ez a családi kép?-kérdezte August
-Engem nem érdekelnek ezek. Nem tudok nyugott lenni.
-Miért?
-Háború lesz és mindenki nyugott. Senki sem veszi észre hogy mi zajlik a hátunk mögött. A jogar átadását,előrébb kéne tenni. Kéne egy bizonyíték hogy tényleg háború lesz.
Kinéztem egy kicsit a fal mögül. Látom hogy August keze izzad és ő is aggódó fejet vág. Lassan közelebb megy Larabell-hez majd...megcsókolja. Igazából. Kettőt pislogtam de nem álmodtam. A kezemet a számhoz tapasztottam hogy ne sikoltsak majd lementem a konyhába. A konyhában kitört belőlem a sírás.
Az a bajom hogy...még sosem sírtam rendesen. Ezt úgy értem hogy mindig próbáltam visszatartani,hogy senki se hallja meg. Lecseppent mindig néhány könnycsepp de annál több nem volt.
Viszont most nem érdekelt hogy meghalja e valaki vagy sem. Egyszerűen csak jött. Most ez egyszer,nem belül sírtam. Nem a lelkem sírt,hanem én magam is.
Leguggoltam és nekidőltem a pult falának. Mit is képzeltem? Alapból Larabellel kellesz összeházasodnia,miért hittem azt hogy ez máshogy lesz?
-Nicole,mi történt??-meghallom Abi hangját és felnézek rá. Mellette James áll aki kifejezéstelen arccal néz rám. Felállok és megölelem Abi-t. Igaz hogy Gen is a legjobb barátom de Abi közelebb áll hozzám.
Erősen szorítom Abi-t,aki megsimogatja a hátam.
-Mi történt?? Nicole mi a baj???-meghallom Gen hangját aki szintén odajön hozzánk és megölel minket.
-Mi a baj?-kérdezi Abi majd elkezdtem regélni a történetet.
Gen és Abi megint megölelnek miután elmondtam a történetet majd James megszólal.
-Nyugodj meg,nekem sem volt ilyen könnyű-veregette meg a vállamat.
-Ja igen közben szerelmes voltam még egy másik emberbe is-érintette meg James orrát Abi
-Igen,ezért volt nehéz dolgom. De hidd el nekem Nicole,egyszer eljön a te időd-mosolygott James.
-Na gyere velünk,és együnk sütit-mondta lelkesen Gen.
Rájuk mosolyogtam majd elindultunk.

Larabell's POV:

August megcsókolt. Lesokkolódtam és mire leesett hogy tényleg megcsókolt,ellöktem magamtól. Megtöröltem a számat majd dühösen néztem rá.
-Még mindig nem vagy az esetem White. Hozzám ne érj többször. Utállak.
-Ígyis úgyis össze kell házasodnunk,csak próbálok megbarátkozni a gondolattal-mondta
-Hát most hagyd abba-feleltem majd rázártam az ajtót és sietős léptekkel mentem a szobám felé.
-ÉS MÉGIS MIT TUDSZ AZ ELLEN TENNI HOGY MEGSZABADULJ TŐLEM?!-kérdezte hangosan August.
-Mindent megpróbálok. Beszélgetek veled,lehetünk haverok,de nem többek!-mondtam neki.
-Rendben-mondta August majd magára zárta az ajtót,én meg mentem tovább a szobám felé.