Royal Magic:Királyi Mágia [Befejezett]

34.fejezet

Ég Királyság

August's POV:

Már vagy 2 hét eltelt a betörés óta. Larabell anyja elhunyt és őt is eltemettük. Charlie is besegít nekünk a csatákban. Ő az aki eddig még nem sérült meg. Egy karcolás se volt rajta, egyik csata után sem. Ő tud a legjobban harcolni. Xavier se szerzett sok sebet szóval ők ketten erős páros.
Apám félig megvakult szemét nem tudtuk megmenteni. Anya kiakadt de beletörődött hogy már nem tudunk segíteni.
Matthew ahhoz képest hogy még fiatal elég jól tud közelharcban harcolni. Azt mondta hogy az apja haláláért meg fogja ölni a testvérét. Mondjuk mindig is utálták egymást.
Ma reggel meglepetésemre frissen keltem fel. A kinti idő még mindig borzasztó, és még mindig minden szürke de ez már nem lepett meg. Már lelakatoltuk az összes ajtót és ablakot szóval nem juthatnak be a boszorkányok. Egy jó darabig csak ültem az ágyamon és bámultam az ablakot majd kopogtak.
Az a lány volt az aki megsérült.
- Fenség, a Föld király hívatja önt.
- Okes köszi Gen.
- Szívesen.
Ki ment majd felöltöztem és elindultam. Végig mentem a folyosón majd bementem Matthew-hoz.
- Szia Matthew. Hallom hivattál.
- August. Én nem hivattalak.
- Akkor az apád hívott ugye?
- Az apám még javában alszik. Senki nem hívott téged.
Összezavarodottan álltam Matthew előtt majd elmentem. Akkor most mi van?
Mentem a csendes folyosón majd éreztem hogy figyelnek. Megálltam és körülnéztem. Senkit se láttam de egy hang megszólalt.
- Szia August.
Megfordultam majd ott láttam Nicole anyját.
- Ön hivatott?
- Senki sem hívott téged fiam.
- Akkor miért mondták azt hogy hívtak?
- Mert tényleg hívtak de nem az akire gondolsz.
- Akkor mégis ki?
Beatrix fél szemmel gyanakvóan a háta mögé nézett majd egy hatalmas cunami jelent meg a háta mögött és köhögést hallottunk.
- Szellem vagyok, szerinted nem látlak, Michael? -fordult a hang felé Beatrix.
A cunami eltűnt majd a semmiből megjelent Michael aki térdelt és alig bírta felköhögni a vizet. Miután magához tért felénk fordult.
- Te hogy kerültél ide?-kérdeztem Michael-től - Minden le van lakatolva.
- Boszi varázs de ahogy ti mondjátok "nyomi mágia" vagy "lopott,nem igazi erő" -mutatott gúnyosan idézőjelet az ujjával.
Most jött volna az a rész hogy hívom Matthew-t hogy ölje meg a testvérét. Viszont, úgy éreztem hogy még nincs itt az ideje. Nekem kellett elintéznem.
- Mit akarsz?
- Nagyon is jól tudod Augustin.
- Hoztál magaddal puszipajtásokat?- kérdezte szórakozottan a szellem királynő.
- Lehetséges.
Michael csettintett majd Rubina jelent meg mögötte aki vérszomjas tekintettel bámult minket.
- Te kaptad kölcsön ezt a mágiát?
- Jaja. Probléma?

Michael's POV:

August és a szellem királynő álltak előttem. Beatrix már támadni akart volna, Augustnál viszont nem volt fegyver. Se jogar, se kard semmi. Könnyű célpont volt.
- Támadhatunk végre? -kérdezte telepatikusan Rubina, rám se nézve.
- Mindjárt kicsim. -válaszoltam szintén telepatikusan.
- Mi van mostantól, a csajod vagyok vagy mi?
- Asszem- mondtam neki gondolatban közbe elvigyorodtam.

Rubina körül rózsaszínű fényvalamik jelentek meg és Rubina szeme vakítóan rózsaszín lett. Ez azt jelenti hogy támadhatunk.

Én August felé vettem az irányt, Rubina meg Beatrixot támadta meg.

August egyszer csak kihúzott egy kardot a zsebéből és támadott.
- Hogy van neked fegyvered? -kérdeztem dühösen.
- "Valódi varázslat" - mondta gúnyosan majd ráurgottam és elkezdtem folytogatni ő viszont lerántott én meg a földön terültem el.
- Tudod hogy nem vagyok ellenség, igaz? Haverok voltunk.
- Voltunk -mondta August majd tovább támadott.
- Mit szólnál ahhoz, ha a saját apáddal harcolnál?- kérdeztem majd Rubinára néztem aki megértette és bevetette az erejét. Pár perc múlva ott termett August apja és rózsaszínan villogó szemeivel megtámadta a fiát.
- HOGY ROHADNÁL MEG!- ordította August majd a túlerőben lévő apját próbálta kivédeni.
- Sok szerencsét, király- üzente Augustnak Rubina majd August szobája felé futottunk ahol a jogar lehetett. Minden rendben volt, viszont Nicole anyja gyorsabb volt és ellökött minket a szoba ajtajától. Rubina a hasamon feküdve ért földet, az én fejem meg a falnak csattant és elvesztettem az eszméletem.
Az utolsó dolog amit láttam az az hogy Víz királynő felkapott minket.

Amikor felébredtem egy puszta kellős közepén voltam Rubinával. A föld saras volt így az egész arcom is tiszta saras volt. Rubina is ébren volt és mind ketten jól voltunk...vagyis nem teljesen.
- Vérzik a fejed -mutatott Rubina a fejemre.
- Elmúlik.
- De biztos? Mi van ha baj lesz?
- Már amúgy is baj van- simogattam meg az arcát a lánynak.

August's POV:

Apám túlerőben volt. Nem fáradt el és nem érzedt semmilyen fájdalmat. Rózsaszín volt a szeme ami azt jelentette hogy Rubina cserélte ki az agyát.
- Apa, hagyd abba ez nem te vagy. Megátkoztak vagy én nemtudom de állj ellent- mondtam neki könyörögve.
Hátrafordultam és láttam hogy Rubina és Michael a szobám felé futnak, Beatrix pedig utánuk.
Apám már rég megölt volna ha nem lennének jók a reflexeim. Mikor már a fejemet találta volna el a kardja akkor én elugrottam és megmenekültem egy időre.
A szobám felé néztem és láttam hogy Beatrix ellöki az ajtó felől Michaeléket és azok hatalmas csattanással a falnak csapódtak.
Apám amikor már támadásba lendült volna megállt, és elejtette a kardját. A szeme visszavette a saját színét és összeesett.
- Apa?
- Fiam, mi történt? -mondta majd körülnézett hogy engem is lásson.
- Behatoltak és elátkozott téged egy időre az egyik boszorka és megtámadtál.
Miután ezt meghallotta elkezdett sírni.
- Megsebesítettelek? -kérdezte szipogva.
- A lábam, csak annyi de már nincs baj apa. -mondtam majd láttam hogy a szellem királynő felém sétál, Michaellel és Rubinával a hátán.
- Ezeknek szerintem lőttek.
- Egy időre. Vidd ki őket jó messzire. Köszönjük hogy segítettél.
- A lányomért tettem -mondta majd az őröknek átadta a két embert és Beatrix felszívódott.

19:02

A lovardához mentem. Nem akartam ott semmit se csinálni hanem csak úgy odamentem. Ott láttam azt a fekete hajú istálló fiút akinél ott volt egy... hologrammos telefon??
- Bocsi, de ez miért van nálad?-kérdeztem a sráctól.
- Ez a sajátom.
- Csak a királyi családnak van ilyenje. Elloptad?
- Nem. -mondta majd elköszönt az illetőtől és elrakta a hologrammos cuccot. - A Tűz hercegnő lopta nekem. Mostmár békénhagynál?!
- Jó. -mondtam majd arra gondoltam ha Theodorával beszélt az a srác, akkor ott van velük Nicole is. Ha hamarabb gondoltam volna erre talán Nicole-lal is tudnék beszélni.