Royal Magic:Királyi Mágia [Befejezett]

23.fejezet

Ég Királyság

Nicole's POV:

Beléptünk egy terembe. Egy hatalmas asztal volt középen és a terem víszhangzott. Mint egy tornaterem.
Mindenki ott volt. Én,August,Larabell és Theodora. Michael már nem tartozik hozzánk mert ugye ő elárult minket és már ő is az ellenségünké vált.
-Oké gyerekek. Hogy legyen?-kérdezte Larabell.
-Először is. Minden egyes királyságban lesznek boszorkák,de nem válhatunk teljesen szét mert akkor bukta van.-válaszolt August
-De nem fognak csapatostul ránk támadni? Mármint hogy összegyűlnek egy adott királyságban utána ránk támadnak?-kérdezősködött Theodora
-Nem mert nekik nincsenek közlekedési eszközeik ezért nem tudnak eljutni az A-ból B-be.
-Azt mondtad hogy nem teljesen fogunk szétválni. De ha szétválunk mármint minden királyságba megy egy-egy ember, akkor az ígyis úgyis veszteség lesz.-mondtam
-Igen ezért kell csapatokra osztódnunk.-mondta August. - Nicole lssz velem,Theodora lesz Larabellel és kész.
- Na és a Föld Királyság? Mert azért ne felejtsük el hogy ők is velünk vannak,csak a legidősebb gyermekük nem.- felelte Larabell
-Van Michaelnek egy testvére,Matthew. Ő még csak 17 éves de sokkal jobban tudja használni az erejét mint Michael-mondta August -Ezért ő lesz még velünk és akkor,ti ketten mentek majd a többi királyságban lakó boszorkányokat elpusztítani,mi pedig Nicole-lal itt maradunk. Itt vannak a legtöbben szóval jól fog jönni Nicole-nak az ereje.
-Nekem megfelel.-szólt Theodora
-Nekem is.
-Neked Nicole?-simogatta meg a hátamat August.
-Igen-mondtam magabiztosan.

10 perccel később elmondtuk a tervet a (volt) királyoknak és királynéknak.
-A terv jó,csak a beosztás nem-szólalt fel Larabell anyja
-Egyetértek. Legyen úgy hogy August itt marad,a három lány meg a többi országban rak rendet.-mondta Theodora apja
Ránéztem Augustra aki aggódó arccal nézett rám.
-Apa?-kérdezte az apját
-Így lesz a legjobb. Matthew erős és te is. A 3 lány meg szintén. Neked kellesz vigyázni Matthew-ra,Nicolettának meg gyakorolnia kell az ereje használatát.
Ez fájt hogy Nicolettának hívtak.
-Khm khm...elnézést de én már tudom használni az erőmet,az anyám megtanított rá.
-Rendben de most nem ez a lényeg
-Oke...-mormogtam
-Na gyerekek csomagoljatok,még ma este elindultok-mondta August anyja.

Kaptam egy új szobát. Elég tágas volt de én mégis inkább otthon maradtam volna a városban. Azt mondták hogy miközben Theodorával meg Larabellel boszorkányokkal harcolunk,közbe megkeressük az én királyságomat is és azt felhozzuk a víz alól.
Már láttam egy darabkáját az országomnak ugyebár. A vízesést,meg a palotát. Többet nem láttam még belőle.
Be raktam egy pajzsot,amit August anyja adott,egy kardot,a jogart meg pár ruhát. Miután összepakoltam az ágyamra feküdtem. A kiengedett hajam elterült az ágyamon majd egy kicsit bealudtam.

-Nicole?
Erre a hangra felkeltem
-Szia August. Gyere be nyugodtan.
Leült az ágyamra és megfogta mindkét kezem.
-Ugye tudod hogy el kell menned?-kérdezte olyan bánatos boci szemekkel hogy még én is bekönnyezte..
-Igen tudom,de nyugodj meg hogy hazaérek.
-De még a kapcsolatot se fogjuk tudni tartani. Nem is tudlak majd látni-bámult le a földre.
Az arcát az enyémhez fordítottam majd megpusziltam.
-Hidd el jól megleszek. Ha a háborúnak vége,összeházasodunk és minden jó lesz!-mosolyogtam.
Felcsillant a szeme.
-De ígérd meg hogy vigyázol magadra! Ha meghalsz,esküszöm hogy megölöm az összes boszorkányt.
Felnevettem majd láttam hogy komolyan gondolja és abbahagytam a nevetést.
-Vigyázok magamra-kacsintottam rá majd megcsókolt.
Ez nem olyasfajta csók volt ami ott volt a barlangnál. Ez a csók olyasféle búcsúcsók volt. Olyan volt mintha ki akarná használni azt az időd amíg mi ketten együtt lehetünk.
Már vagy 15 percig csókolóztunk amikor leállítottam. Tudom hogy nem kellett volna de most ez fontos volt.
-De akkor te is ígérd meg nekem hogy vigyázol magadra. Ha nem akkor én leszek a legrosszabb rémálmod-fenyegettem meg
-Esküszöm-vigyorgott.
Átöleltem majd a könnycseppeim a hátára potyogtak.

Theodora's POV:

Kimentem a lovardához ahol Henry-t találtam.
-Mizu Theo?
-El kell mennem 3 idiótával boszorkányokat pusztítani.
-Az fos.
-Tudom. Figyu. Elloptam valamit amivel fogunk tudni beszélni. Anyámé és apámé-adtam át neki a hollogrammos kütyüt.
-Na és ezt hogy kell használni?
-Ha fel akarsz hívni akkor ott van az a középső gomb,ha le akarod tenni a jobbot nyomd,ha fel akarod venni akkor a balt nyomd.
-Rendben de...miért is akarsz velem beszélgetni? Úgysem kellek én senkinek-felelte bánatosan Henry.
-Szerintem helyes vagy-feleltem.
-Tényleg?
-Aha
-Hát...köszi
Beszélgettünk és beszélgettünk majd bealudtam egy kicsit. Mire felébredtem addigra azt vettem észre hogy Henry simogatja a hajamat.
-Szerintem menned kéne-szólt majd elköszöntem tőle és elmentem.

August's POV:

22:17

A hintó már kint várt. Ráadtam Nicole-ra a kabátot mert szegény fáradt volt és szinte azt se tudta hol van. Odasuttogtam a fülébe hogy ébredjen frl mert indulnak,mire ő egyből felébredt és vízcseppek estek le az arcáról. Ezek nem izzadságcseppek voltak hanem inkább tengervíz cseppek. Hidratálta magát. A haja is vízesebb lett gondolom hogy ébren maradjon. Kimentünk majd ő is beült a hintóba. Utóljára megöleltem és megcsókoltam majd elindultak.
-SZIASZTOK!!- ordította ki a hintóból
Utánuk futottam miközben mondani akartam volna még neki valamit de addigra már túl messze voltak.
-NICOLE SZERE...-kiabáltam de eltűntek a messzeségben.

Szeretlek