Royal Magic:Királyi Mágia [Befejezett]

13.fejezet

Ég Királyság

Theodora's POV:

Elkezdtem futni a lovarda felé. A lovarda olyan meseszép volt mint pár nappal ezelőtt. Megsimogattam Walker-t majd megláttam Henry-t. A haja most nagyon is az arcába omlott,és az a Harry Potteres heg amit láttam rajta,az eltűnt.
-Ideges vagy Theo?-kérdezte mosolyogva
Még senki sem szólított Theo-nak csak a legjobb barátnőm,Chloe.
-Ja,kicsit-mondtam flegmán-Lehet lovagolni?-kérdeztem
-Persze. Jössz velem egy kört? Ki a mezőre?-kérdezte Henry
Mosolyogtam majd bólogattam. Kihozta Walker-t és egy másik lovat,egy feketét.
-Ő kicsoda?-kérdeztem vigyorogva
-Ő itt Szélhámos
-Miért pont Szélhámos?
-Mert ő a legvadabb lovunk.
-Milyen kreatív név.
-Indulhatunk?-kérdezte miután felült a lóra.
-Igen-mondtam majd elindultunk a mező felé.

És elkezdtem nosztalgiázni az elmúlt 1 évről...

1 évvel ezelőtt

A palotámban voltam és pont indultam volna a mágiatanórámra. Ethannel találkoztam akivel még anno együtt voltam titokban.
-Hogy vagy?-kérdezte csintalan vigyorral az arcán
-Megvagyok köszönöm,de azért figyeljük ha jön valaki,nem szeretnék fejmosást kapni,azért mert egy palotaőrrel randizgatok-mosolyogtam majd megcsókolt majd mentem is tovább.
Chloe-val találkoztam útközben aki a ruhákat mosta. Amikor meglátott,egyből odajött hozzám és megölelt. A rövid,barna haját csak úgy sütötte a nap.
-Hova mész?-kérdezi
-Mágiaórára-mondtam
-Hogy tudod elbírni az erődet?
-Nem bírom el,mint minden ahogyan a többi uralkodó sem. Ha összegyűlünk,akkor az erőinket egy jogarba fogják elhelyezni ami sosem törik el.
-De miért?
-Mert túl sok mágia lakkozik a vérünkben,ami túl nagy megterhelést jelent számunkra. Párszor használhatjuk,de nem túl sokszor. Ez a pár alkalom pl a mágiaóra.
Láttam rajta hogy már teljesen elvesztette a fonalat,de bólogatott.

Mikor már letelt a mágiatanóra,szabadidőm volt. Kint gyönyörködtem a vörösen izzó,vulkánokban ami az ország erőforrása. Állítólag ott égettük el a boszorkányokat,akik szembeszálltak velünk.
-------------------------------------------------------------
A nosztalgiázást Ethan zavarta meg.
-Látod hogy milyen gyönyörű?
-Igen-mondtam

Most ebben a szent percben nem a vulkánokban gyönyörködtem,hanem az Ég Királyság lebegő mezőjén.