Megmentő

Minden Kezdet Nehéz + Draco Malfoy 7

Ginny kicsit csapzottan állt meg nem messze tőlünk és homlokráncaiból ítélve valakire mérgelődött ami nála nem meglepő.
-Minden rendben van Gin? - kérdeztem teljes testel felé fordulva mire Draco hogy ne menjek messze a derekamnál fogva az ölébe tett így Ginny is mellénk tudott ülni.
- Ki idegel ez az ember.. - mondta sóhajtva majd levetődött mellénk. - Miért nekem kell foglalkozni az ő bajával? Felnőtt ember. Oldja meg. - rázta a fejét mi meg kérdőn néztünk rá.
- Ron nem! Hagyd békén teljesen megőrült tőled hát nem látod?! - hallottunk meg egy kintről beszűrődő hangot. - Miért keresed a bajt? Ne menj be.
- Hát ezt nem hiszem el. - nevetett kínjában Ginny mire az én szemem teljesen kikerekedett Draco meg egy szórakozottat nevetett.
- Ugye rosszul hallottam? - suttogtam.
- Nem engedem hogy ez a szörnyeteg a markába tartsa- kiáltotta a másik személy majd ki vágódott az ajtó ismét de most egy botladozó Ronald lépett be rajta mögötte pedig egy ideges Harry. - Jaaj de szépek vagytok. - köpte oda nekünk mire fel fordult tőle a gyomrom.
- Komolyan Ron takarodj ki. - állt fel Ginny. - Nézz magadra.. Undorító vagy.
- Oda megyek ahova akarok. - mondta a vörös én pedig csak néztem és egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. Újra ránk nézett és teljesen végig mért. - Ez igen Hermione. Máris így ki rittyented magad az első alkalommal hogy kettesbe maradtatok. - egy pár pillanatig csak meredtem rá majd megráztam a fejem és felálltam.
- Menjünk fel. - néztem Dracora aki mosolyogva felállt.
- Ne legyetek hangosak itt leszünk lett. Csak óvatosan a lányka még nem esett túl a dolgon. - szólt utánunk mire a méreg amit próbáltam elfojtani teljesen ellepett. Meg fordultam majd két lépéssel előtte teremtem egy egy hatalmasat behúztam neki mire hátra tántorodott.
- Ez volt az utolsó hogy hagytam hogy megalázz. Következőnek nem leszek ilyen elnéző. - mondta. - Semmi közöd ahoz hogy kivel mit csinálok az intim életemhez pedig még annyira sincs közöd. Ahogy én nem kérlek téged számon úgy te sem kérhetsz. Mivel ismétlem SZAKITOTTUNK. És ismétlem szintén NEM AKAROK HALLANI RÓLAD. - fejeztem be majd mielőtt tényleg elindultam volna vissza fordultam és megegyet behúztam neki. - Csak a nyomaték kedvéért. - mosolyogtam rá kedvesen. - Mehetünk - fogtam meg Draco kezét aki folytott mosollyal figyelt.
Miközben mentünk felfele hallottam ahogy Ginny tovább ossza a testvérét majd Ron sértődötten elrohan.
Az emeletre érv Draco a szobája fele biccentett aminek ajtaját kitárta előttem majd miután be mentem bezárta mögöttem.
- Ez írto dögös volt - jött közelebb és közre fogta az arcom mire hitetlenkedve felnevettem. - Tudtam rólad hogy tüzes vagy de mindig ledöbbent - húzta pamaszra a száját majd egy apró csókot hagyott a számon.- Ezt sose tudnám megunni.
- Mégis mit? Hogy behúzzak neki? Hidd el bírnám. - nevettem.
- Azt is elnézném egy darabig de én erre gondoltam. - mondta majd újra megcsókolt. - Olyan rég vártam már erre hogy újra és újra meg kell tegyem hogy felfogjam hogy tényleg megtörtént. - suttogta alig el válva mire csak zavartan elmosolyodtam. - Viszont pont ezért inkább most hátrább lépek egyet. - mosolyodott el mire felnevettem.
- Azt hiszem jobb lenne mostmár eltenni magunkat holnapra. - mondtam.
- De hisz még éjfél sincs. Maradj egy kicsit. - kérlelt.
- Jolvan azt hiszem egy picit még maradhatok. - egyeztem bele.
Végűl elég sokáig ott maradtam, olyan sokáig beszélgettünk minden féléről hogy egyszer csak bealudtunk. Rengeteg dolgot megtudtam róla mint például hogy kisgyerek kora óta szereti a költészetet és bár apja nem engedte a mugli művészek műveit olvasni csak is kizárólag a varázslókét ő mindig szerzett valahonnan egy egy kötetet amit aztán gondosan elrejtett.

Reggel mikor felkeltem Draco még aludt pontosan abba a pozíciót tartva mint mikor beszélgettünk, félig fekve a falnak dőlve.
Halkan kilopóztam majd elmentem tusolni.
Fel se tudtam fogni hogy nem álom volt a tegnap. A mosoly le nem fagyott az arcomról.
- Jó reggelt. - mondta kilépve a szobából amikor én is kiléptem a fürdőből. Álmos kinézete is szívdöglesztő volt.
- Jó reggelt - válaszoltam mosolyogva. - Nem akartalak felkelteni, én zavartalak fel?! - kérdeztem.
- Dehogy. Gondoltam mehetnénk együtt reggelizni. - javasolta lazán majd közelebb jött nekem pedig kihagyott egy ütemet a szívem. - Jó illatod van. - birizgálta a hajam míg én fülig zavarba jöttem. - Lezuhanyzok én is aztán mehetünk ha gondolod. - mondta szinte már a számon.
- Rendben van. - motyogtam.
- Tetszik a köntösöd is. - húzta mosolyra a száját én pedig ekkor döbbentem rá hogy csak egy köntösbe állok előtte.
- Megyek én is felöltözök. - mondtam majd egyet hátra léptem és gyorsan beiszkoltam a szobámba, a hátam mögül pedig egy szórakozott nevetést hallottam.