Megmentő

Tiszta Lap

A pultnál kikértünk egy egy korsó vajsőrt majd megfogva őket a két fiú fele vettük az irányt.
- Sziasztok. - köszöntünk majd Ginny oda hajolt Harryhez egy csókra.
- Sziasztok. - köszöntek a fiúk is.
- Örülök hogy el jöttél Hermione. - mosolygot Harry.
- Nem mintha tudtam volna hogy ti itt lesztek. - néztem Ginnyre aki csak egy " ez van" mosolyt varázsolt az arcára.
- Nos Ronnal az elmúlt időben sokat beszélgettünk az elmúlt időről és a múltkori veszekedésünkről. - Kezdett bele Harry.
- Arra jutottunk hogy igazad volt. - mondta lehajtott fejjel Ron. - Tényleg nem foglalkoztunk eleget veled és nekem is oda kellett volna mennem bocsánatot kérni.
- Tudjuk hogy semmi jogunk megmondani hogy kivel és mit csinálj csak nagyon féltünk téged.
- Meg értjük ha neked idő kell. De szeretnénk bocsánatot kérni.
- Sajnáljuk Hermione.
A két fiún láttam hogy őszintén gondolják amit mondanak és örültem hogy beismerték a hibájukat.
- Köszönöm fiúk. Tényleg örülök hogy ezt megbeszéltük és beismertétek a hibátokat. Nem haragszom rátok, rosszul esett amit csináltatok de kezdhetünk tiszta lappal. Köszönöm hogy féltettek de higyjétek el nem kell. - mondtam kedvesen. - Nem tudom mesélt e Ginny róluk hogy milyennek lettek. Ha meg ismernétek őket szerintem ti is meg tudnátok beszélni a múltat. Jól kijönnétek.
- Ne haragudj Mione de én még csak rájuk nézni se tudok. Szived joga ha jóban vagy velük de én kihagyom.- mondta Ron viszakozva mire elszomorodtam hogy mennyire keserű még mindig.
- Nem hibáztathatod őket Fred halaláért. - csovaltam meg a fejem.
- De. Nekik is ugyan úgy benne volt a kezük. - mondta idegesen. - Nem akarok ezen össze veszni veled. Nem itéllek el miattuk. De én sose fogok velük szóba állni. - jelentette ki barátságtalanul majd az ajtó fele kapta a fejét. - Na csak emlegetni kellett őket. - mondta fujjtatva mire hátra fordultam és meglátva őket minden rossz kedvem elszállt. Oda intettem majd ők is.
- Hermione. Ha boldog vagy én biztosan nem állok az utadba. Egyedül arra kérlek hogy vigyázz magadra. - nézett rám Harry.
- Meg ígérem. - mosolyodtam el majd megöleltem. Harry reakciója nagyon jól esett és erre volt szükségem.
- Úgy örülök hogy sikerült megbészelnetek. - ujjongott Ginny.
- Nem bánjátok ha oda köszönök? - néztem rájuk.
- Nyugodtan. - biccentett kedvesen Harry mire boldogan felpattantam.
- Én ezt még mindig nem értem. - hallottam magam mögül Ron puffogását de egyáltalán nem érdekelt. Csak remélni tudom hogy egyszer letudja ezt zárni magába.
- Sziasztok. Miújság? - léptem oda a Mardekáros csapathoz.
- Látom kibékültél Potterékkel. - nézett el mellettem Blaise.
- Igen. Azt hiszem igen.- bólintottam
- Minden rendben? - kérdezte Draco.
- Persze. Csak Ron viselkedése zavar. Még mindig gyászol. Amivel nem lenne baj ha mellé nem lenne utálatos. - rántottam vállat.
- Majd kiheveri. - simitotta a karomra a tenyerét majd ölelésbe húzott amitől teljesen zavarba jöttem. Csak akkor távolodtam el mikor a bejárati ajtó nagyot csapodva bezárúlt. Az asztalnál ahol az előbb ültem már csak két személy maradt. Nem kellett nagy zseninek lenni hogy rájöjjek ki csapta be az ajtót. Pár másodperc után Harry felállt elköszönt Ginnytől majd meglepetésemre oda intett nekünk és Ron után sietett.
- Ezt most jól láttam?. - kérdezte Pansy.
- Ja Potter ide köszönt. - mondta ugyanolyan lepődött hangon Blaise.
- De jó nekünk. - forgatta meg a szemet Draco.
- Ne csináld már. Igyekszik. - löktem meg játékosan.
- Csövi. - jött oda Ginny is.
-  Testvéredet mi lelte? - nézett rá Pansy.
- Ne foglalkozz vele. Kattos. - legyintett. - inkább azt mond meg hogy az mi. - mutatott a derekára ahol Blaise keze pihent. Eddig észre sem vettem. A gerlepár arca kezdett pirosodni a zavaruktól.- Ez komoly? Úristen Gratulálok. - ölelte át őket majd én is ugyan igy tettem.
- Nagyon örülök nektek. Szépek vagytok együtt. - néztem rájuk.
-Köszi. Nem volt egy könnyű szülés - nevetett Blaise.
- Nem viszont ez egy új kezdet mindkettőnknek - mosolyogot szerelmesen Pansy.
Jó volt rájuk nézni és a tekintetem önkívületlenül siklott Dracora ami épp engem nézett. Zavart mosollyal hajtottam le a fejem.
Miután megittuk a sört elindultunk vissza a kastélyba.
Mindenkinek jó kedve volt és azt kívántam bárcsak így is maradna minden.