Tündérmese a Bosszúról. |Javítás Alatt|

12. Nem láz

Edureira és Aarushaul találkozása az egyetlen olyan határmosódás, ami kilóméterekig tart a hatalmas hőmérséklet különbség miatt.

- Szóval a köztes rész szinte dzsungel?   - Kérdezte Kai miközben vonszolta magát a lova mellett sétálva.

- Ezt már vagy fél órája akartam kérdezni, miért nem ülsz fel a lovadra?  - Nézett Yule értetlenül a hercegre.

- Ja. Ráadásul le is lassítasz minket
vele.   - Értett egyet Rhys.

- Mert a sok lovaglástól fáj a királyi hátsóm.   - Nyafogta Kai, miközben egyik kezével a derekát dörzsölte.

- Még csak herceg vagy nem?   - Gúnyolódott kicsit Yule.

- Mindjárt jobban fog fájni ha leszállok innen és felrúglak az Edureira-i hegyekig!   - Morogta Rhys.

- Hagyjátok már abba!   - Szólt rájuk erélyesen Emil. -   Így is kezd zsongni a fejem...

Erre mind a hárman elhallgattak, amíg Kai meg nem törte a csendet.
- Hé! És az miért számít, ha neki fáj valamije?!

= Fogd már be!!  - Kiabált rá egyszerre a másik két férfi.

Rhys és Kai kicsit lemaradtak a lovakkal, majd Kai beszélgetést kezdeményezett.
- Hogyhogy a lány azzal a fickóval megy állandóan? Ráadásul mögotte ül.

- Miért? Üljön át eléd?   - Vigyorodott el Rhys gúnyolódva.

- Nem! Csak feltűnően sokat vannak együtt. Gondolod kedveli a srácot?   - Súgta oda Kai.

- Az a lány szerintem képtelen a szeretetre, bizton állíthatom neked. De azért én is szívesen átültetném a lovamra.   - Jegyezte meg Rhys vidáman.

- Ezt meg hogy érted...?   - Hökkent meg Kai.

- Gyertek már fiúk! Mit piszmogtok ott hátul?!   - Kiabált nekik Yule kissé ingerülten.

- O-ó, azthiszem a kiskedvenc meghallotta.   - Gúnyolódott Rhys, majd megbökte fekete kancáját, hogy gyosítson.

Elérték a határmosódás szélét, amikoris a sűrű növényzetbe beérve érezhetően nagy volt a hőmérséklet változás. A forró nyári 43C° -ból mindössze 18C° lett néhány kilométer megtétele alatt.
Látszólag nem nagyon viselt meg ez senkit, sőt, jól esett nekik a hideg a kánikula után.
Emil viszont nem volt túl jó bőrben. Félájultan dőlt az előtte ülő Yule hátának.

A férfi meglepődve a váratlan érintéstől hátranézett, és megszólította a lányt.
- Emil...? Baj van?

A lány bal kezével belemarkolt Yule ruhájába.
- Mele...gem--   - Hirtelen elvesztette a maradék erejét is, és leesett a lóról, de mielőtt földet ért volna, Yule gyorsan utánaugorva elkapta és a saját testével védte a lányt a földetéréstől.

Rhys és Kai lovai megijedtek a váratlan eséstől és megtorpantak, gazdáik pedig leszálltak róluk.

- Mi van vele?   - Kérdezte Rhys megdöbbenve.

- Nem tudom, de tűz forró!   - Mondta Yule aggódva.

- Az hogy lehet? Az előbb még semmi baja sem volt a melegben sem.  - Jegyezte meg Kai.

- Az mindegy, most viszont le kell vinnünk a testhőjét, nem maradhat így!   - Emelte fel Yule a lányt.

- Neki szabad ilyet?   - Tette döbbenetében Kai az arcára a tenyerét, miközben rájuk mutatott Rhys-re nézve.

- Engem hidegen hagy.   - Válaszolta vállvetve Rhys, majd megfogta a lova kantárját és sietős léptekkel Yule után ment. -   Hozd a tiédet meg a másikat is!   - Kiáltott a hercegnek.

- Mi vagyok én, szolga?!   - Háborodott fel Kai.

Belső iránytűje egy tó felé vitte Yule-t. Óvatosan a partjára fektette Emil-t, a saját köpenyét levette, és fogával elszagatta, hogy ki tudjon tépni belőle egy darabot. Ezután kimert két markával némi vizet, amit jégmágíával lehűtött., és a kitépett fehér anyagra öntötte a kezeiből.
Mire a másik két férfi utolérte, Yule akkor rakta rá a rongyot Emil homlokára.

- Na?   - Érdeklődött röviden Kai.

- Nem értem mitől lett ilyen hirtelen tűzforró.   - Fordult Yule magába.

- Most miért akadtál ki ennyire egy hirtelen jött láztól?   - Kérdezte Rhys.

- Mert ez nem láz.   - Válaszolta Yule a férfira nézve teljes meggyőződéssel. - Nézz már rá. Meg se mozdul!   - Yule ezután a vizes rongyot Rhys-nek dobta.

- Ugh, ez meleg.   - Jegyezte meg Rhys egy csöppnyi undorral.

- Igen, és két perccel ezelőtt hűtöttem le jégmágiával. Elhiszed végre?   - Mordult rá Yule.

Végül Kai is megszólalt.
- De akkor mégis mit csináljunk? Valamit tennünk kell, mielőtt ráolvadnak a ruhái is.   - Példálózott az irracionális elképzeléssel Kai.

- Ez az!   - Kiáltott fel Rhys, mint akinek van egy jó ötlete. -   Vetkőztessük le, és mehet a tóba!

- Hülye vagy?!   - Kérdezte Yule idegesen.

- Ez nem is rossz ötlet.   - Gondolkodott el a herceg.

- Mi van??!   - Kezdett Yule kiakadni, miközben kezével egyre jobban takarta el a lányt védve.

Rhys közbeszólt.
- Nee, ne, hallgass végig! Nem kell pucérra, csak hogy ne legyen rajta annyi réteg, a tavat meg lehűtöd mágiával, és úgy engedjük bele.

Yule röviden végiggondolta, majd rábólintott.
- Rendben. De csak én leszek mellette.

- Persze, ki más?   - Kérdezte Kai szarkasztikusan.

- Szerintem jó ötlet.   - Mosolyodott el Rhys miközben Yule-ra nézett. -   Csak nehogy a kíváncsiságod előtörjön.

- Ezt meg mire véljem...?   - Lett hirtelen fagyos Yule tekintete.

- Ugyan már. Szerintem te sem vagy teljesen vak. Mindenkinek van belső hangja. A tiéd mit sugall, amikor arra a lányra nézel?   - Hergelte Rhys a férfit.

- Nekem erre nincs időm...   - Vette Yule az ölébe a lányt ignorálva a kérdést, aztán elindult vele a még sűrűbb növényzet felé. -   És aki a közelbe mer jönni, herceg vagy sem, nem fogok habozni, hogy megtoroljam.   - Vetett feléjük Yule gyilkos pillantást, majd eltűnt a sűrűben.

- Ejha, komolyan veszi a gyerek méltóságát.   - Jegyezte meg felemelt szemöldökkel Kai.

Mikor Yule úgy érezte elég messze vannak, letette a lányt, és a hosszú pólóján és fehérneműin kívül mindent levett róla. Ezután saját bakancsát is a parton hagyva lépdelt be a még mindig eszméletlen lánnyal a tó vizébe.
Alkonyatig ott volt vele, és hűtötte a vizet, miközben tartotta.

- Hála az égnek. Már nem olyan forró.   - Könnyebbült meg a fiatal férfi.

Szemei a lány csupasz lábaira tévedtek, amiről észbe kapva rögtön levette a tekintetét.
- Hogy értette hogy vak vagyok? Tud valamit amit én nem?   - Beszélt magában elvörösödve.

A víz halk hullámzását hallgatva nézte a mostmár nyugodt arcú lányt, miközben elsimította Emil arcából a haját.
" Hogy mit súg a belső hangom, amikor ránézek...? "   - Merült mélyen magába, rövid idő után pedig közelebb hajolt Emil-hez.