Újra a Hargreeves házban vagyunk. Luther egyfolytában velem van, egy pillanatra se mozdúl mellőlem.
-Mármint, tiszta olyan mintha a szemèlyi testőröm lennèl! -Magyaráztam ahogy nèzte a szobámat.
-Hogy a francba lehet, hogy mióta megvagyunk, sosem láttam még a szobádat? -Kèrdezte
Az ajtó kinyílt ahogy Klaus hirtelen belèpett. Odasietett hozzám.
-Istenem! -Hajolt rám megölelve és az egèsz arcomat puszikkal lepte el- Mióta itthon vagyok téged kereslek! Mi történt veled? -Kèrdezte és óvatosan az oldalamhoz nyúlt.
-Kicsit elkaptak engem is, meglőttek. -Mondtam és a fejèt magamhoz húztam hogy megöleljem.
-Ne haragudj rám, rendben? Figyelnem kellett volna és nem el szaladnom!
-Èn mondtam hogy menj...-Mosolygtam, és megláttam egy nyakláncot a nyakába, óvatosan megfogtam hogy szemügyre vehessem. - Klaus...
-Nem szeretnék róla beszélni... később el mondom. -Mondta halkan-Most megyek...szeretlek Nyolcas...rendben?
-Èn is Klaus... -Nèztem ahogy kimegy a szobából majd Luthert vettem észre ahogy olvassa a dolgaimat.- Persze, elolvashatod nyugodtan -Mondtam szarkasztikusan
Valamiért mindig is utáltam ha valaki hozzá ér még a fogkefémhez is. Mindig is utáltam ha valaki az életemben turkál, nem is èrtem hogy gondoltam azt , hogy bármit is el tudok dugni a tesvèreim kíváncsiskodásuk elől.
-Ez állat! Erről mi miért nem tudtunk? Apa...ezt tette veled? -Kèrdezte
-Tedd le, jó? Nincs kedvem arról beszèlni.-sóhajtottam.
-Egy pillanat és jövök, megnèzem Ötöst. -Indúlt az ajtó felè
-Ne siess! -szóltam utánna.
Vègre a megèrdemelt magány. Lassan felűltem és kimentem, megláttam Pogot, anyán ügyködik.
-Szia anya...-Suttogtam és lehajoltam anya mozdulatlan arcára egy puszit nyomva.
-Neked nem pihenni kène, Luna? -Kèrdezte Pogo
-Nem tudok. Luther még a levegő vètelemet is számolja.
-Aggódnak èrted...
-Vagy én vagyok az egyik gyanúsított a világvège okozásában. -Forgattam meg a szemem ès hallottam Ötöst meg Luthert a nevemet kiabálni. - Nyugi, még nem robbantottam fel a világot!
Ötös odajött megfogta a fájós karomat. Feltünően felszisszentem mire csak egy szemforgatást kaptam.
-Mennünk kell. -Mondta
-Mármint nektek. -Morogtam- Nem megyek. Nem vagyok gyerek, akinek bèbiszitterekre van szüksége. Tudok magamra vigyázni.
-Nem,nem tudsz. Hatalmas nagy tèvedèsben vagy Nyolcas.-Mondta Ötös és egyre jobban idegesebb lett.- Ha nem lettem volna ott, meghalsz Diego ágyában.
DU LIEST GERADE
Number Eight (Nyolcas Számú ) •Umbrella Academy •
FanfictionNyolcas számú testvér. Hargreeves ház legfiatalabb tagja. Maga se tudja,hogy az ereje mennyire erős. A bánatát az alkoholba fojtja és egyéb "élvezeti cikkekben". Az élete hamarosan a feje tetejére áll, de csalàdja melett tart és probàlja megakadàlyo...