Nyolcas számú testvér. Hargreeves ház legfiatalabb tagja. Maga se tudja,hogy az ereje mennyire erős. A bánatát az alkoholba fojtja és egyéb "élvezeti cikkekben". Az élete hamarosan a feje tetejére áll, de csalàdja melett tart és probàlja megakadàlyo...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ötös gyengéden nézett rám, és már-már szinte elvesztem a zöld íriszeiben.
-Luna...-Mondta halkan, az ajkai az enyém felett lebegtek.
-Kérlek ne csináld.-Suttogtam- Annyi minden van a fejembe... és ez nem segítene, még ha csak egy pillanatra is...
-Az az egy pillanat is számít.-És az ajkamra tapadt.
Hezitálás nélkűl csókóltam vissza, elérkezett az az egy pillanat, mikor nem gondoltam semmire, csak kettőnkre, arra se,hogy Klaus őrűlten vigyorog mellettünk. Finoman toltam el magamtól és behunyt szemekkel temettem az arcom a melkhasába.
-Vérzel?-Kérdeztem ahogy beleszippantottam az öltönyébe.-Vér.
-Ja nem...említettem,hogy láttam magam meghalni.-Mondta- És ez volt rám tetoválva...-Előhúzott egy kivágott bőr darabot.-Nem tudom mi ez de...
-Klaus!-Szóltam oda megfogva a bőr darabot- Nézd már, rég nem látott barátaink!-Mutattam a tetkóra.- Agónia Anyjai.
-Mi? Ti ismeritek?
-Persze, egy motoros banda. Két idővonallal ezelőtt ők voltak...a hogy is mondjam? A patikusaink.-Mondta Klaus.
-Egyes számban beszélj Klaus.-Mondtam és vissza adtam Ötösnek a bőrt.-Terv?
-Kössz Klaus!-Ötös elkapta a kezem és elteleportáltunk.
-Hé!-Kiáltottam fel- Mikor hallottad azt,hogy úristen Ötös én is menni akarok veled?
-Éreztem.-Mondta és megfogta a kezem és az út szélén kezdett el vezetni.-Megnézzük mire bukkanhatunk.
-Ez komoly? Annyira élveztem otthon egész nap feküdni és nem csinálni semmit!
-Nem csinálni semmit? Mégis kutakodtál az ágyamban.
Megforgattam a szemem és sóhajtva hagytam,hogy a kezemet fogva húzzon maga után.
-Csak mondom, ezek kemény fiúk, tapasztaltál már ilyet? Ez egy sátánista szekta, jó fejek tényleg, sokat jártam, de ha bunyó jön szóba, szerintem még a Godzillát is lenyomnák.-Magyaráztam, és meg is láttam az épületet.
-Te tudod,hogyan kell őket kezelni, nem?-Nézett rám.
-Tudom igen, két idővonallal ezelőtt, mivel akkor még ismertek!-Tártam szét a karom-De képzeld el Ötös, én úgy érzem,hogy most nem fognak ismerni, szóval rohadtúl fölöslegesen rángadtál el!
Már szinte kiabáltam. A kemény motorosok minket néztek. Ötös keze megszorította az enyémet,hogy vegyem lentebb a hangom. Magamba motyogva követtem be, mindenki végig nézett rajtunk. Beléptünk egy ajtón, ahová csak tagok léphettek be.
