Nyolcas számú testvér. Hargreeves ház legfiatalabb tagja. Maga se tudja,hogy az ereje mennyire erős. A bánatát az alkoholba fojtja és egyéb "élvezeti cikkekben". Az élete hamarosan a feje tetejére áll, de csalàdja melett tart és probàlja megakadàlyo...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Úristen, hat ez nagyon cuki hely.-Mondtam megállítva az autót, és egy csapat fiatal, régi módú öltözött lány szaladt el.
-Ez meg magyaráz mindent!-Szállt ki Klaus
-Mégis mit?
Klaus elindúlt de Ötös megállította. - Doppelgänger ellenőrzés, nem érzed furán magad? Viszketés, puffadás, izzadás?
-Nem, remekül vagyok. Leszámítva pár kiütést odalent, de az már csak olyan.
-Sok sikert!
-Ti nem jöttök?-Kérdezte
-Ezt egyedűl kell csinálnod.
-Ó...rendben...menni fog.
Klaus elment, én és Ötös a beűltünk az autóba és egy kicsit messzebb hajtottam. Tehenek vettek körül, leállítottam az autót és kiálltam körbe nézve.
-Szerinted Klausnak sikerül?-Kérdeztem Ötösre nézve aki bekapcsolta a rádiót és felvett egy olvasó szemüveget.
-Nem tudom, amilyen mákos, szerintem igen.-Rántott vállat és énekelni kezdett.
Beűltem a kocsiba és megnéztem,hogy van e valami érdekes az autóban. Nincs, Ötösre hátra néztem és kíváncsian döntöttem félre a fejem. Rám nézett.
-Mit csinálsz?-Kérdeztem mosolyogva mire közelebb hajolt.
-Élvezem a nyugdíjom.-Vigyorgott vissza
-Szemüveg minek? Egészséges fiatal szemed van.-Nevettem, tényleg úgy tesz mint egy nyugdíjas papa. Kötekedve levettem az orráról a szemüveget.
-Szeretsz a tűzzel játszani, igaz?-Újra a szemüvegért nyúlt de gyorsan kiugrottam a kocsiból nevetve. - Add vissza , Luna!
-Csak a holttestemen keresztül!-Nevettem- Öreg papa...
Hirtelen oda teleportált és a következő amit éreztem,hogy a hátam a forró autó oldalának nyomódik.
-Na erre nem számítottam.-Makogtam
-Jut eszembe, Klaus egyik mondata megütötte a fülemet. Miket mondasz te neki?-Kérdezte és a hangja halkabb lett.
-Èn nem mondtam semmi olyat neki. Azt meg,hogy megcsókóltál...kétszer is, nem tehetek róla, de Klaus nem olyan hülye amilyennek kinéz.- Magyaráztam.
-Szóval tisztázzuk a helyzetet. Úgy gondolom ideje lenne hamár így ketten vagyunk a semmi közepén.- Közelebb hajolt- Nem tehetek róla, de vonzódom hozzád. És nagyon boldog lennék ha nem játszanád magad, és nem szaladsz el újra. Hisz 63-ban a kis vallomásod magáért beszélt.
-Részeg voltam.-Motyogtam
-Tegnap is?
-Igennem...-Elpirúltam, de a szememet nem vettem le az övéről.
