Luther idegesen dobta le Ötöst a lèpcsőről, mind a hárman eltűntek.
-Úgy ennék egy tacót! Mit szóltok hozzá?-Kérdezte Klaus.
-Ne várjunk?-Kérdezte Allison
-Eltart ez úgyis egy ideig-Rántottam meg a vállam- Vanya? Benne vagytok? .
-Az nem okozhat világvégét, igaz?-Nevett Vannya
-Egy módon tudhatjuk meg!-Kapta fel a táskáját Allison
-Gyere Ben!-Kiáltottam el magam
Később már Allison szalonjába voltunk, mind részegek vagyunk. Vanyaval ülök és tanítom őt a kezèvel lőnni.
-Ne úgy... Egyenesen tartsd, előre, és biztosan!-Magyarázok neki- Tudod mint a kardot...vagy még se...
-Honnan értesz ehhez ilyen jól?-Nevetett.
-Nem tudom, volt vele dolgom!
-Nem lenne fura ha Ötös tök szexi pasi lenne felnőttként?-Kèrdezte Klaus hirtelen.
-Mivan?-Kèrdezte Allison
-Ezt az egyet csak Luna fogja megtudni...-Klaus odajött hozzám és átölelte a fejem.
-Klaus!
-Ugyanis csókólóztak!-Kiáltott fel mire ellöktem magamtól nevetve
-Be tudnál kussolni?
-Ne csináld! Ez komolyan?-Allison a fejét fogta, tátott szájjal.
-Jajj, te meg oda vagy Lutherért!-Mondtam a lánynak.
-Jó, de még nem is csókólóztunk!-Nevett Allison
-De mi testvérek vagyunk, nem? -Kèrdezte Vanya
-Hát...Valójában...-Kezdett bele Allison- Figyelj a világot tuti nem mentsük meg ma este, de a házasságomat igen!
-Ne ez olyan mintha egy apácától kérnél kefèlèsi tanácsokat! Ki ért a szerelemhez, talán ő?-Mutatott Klaus Vanyara- Akinek titkos kapcsolata van egy gazdasszonnyal?! Legalább jobb mint az előző sorozatgyilkos!
-Mi?
Felnevettem majd intéztem Vanyanak,hogy hagyjuk ezt a témát.
-Közben én itt epekedem egy katonával...akivel nem is találkoztam még.. Luther pedig a húgára bukik... Lunának pedig apa komplexusa van!
-Mi?-Csattantam fel- Nem is vagyunk vérszerinti rokonok! Na és? Ötösnek az agya van 50 felett, a teste nem! -Mondtam ahogy belekortyoltam a vodkába
-Lássátok be! Akinek a leghosszabb távú kapcsolata volt, az Ötös a próba babával. Az Esernyő Akadémia egy dolgot tud a szerelemről; azt pedig hogyan kell elcseszni.
Megráztam a fejem Klaus szavaira.
-Mi a francot kezdünk hat nap alatt?-Motyogtam
-Szerelmet vallok Sissy-nek!-Kiáltott fel Vanya
-Igaza van! Igazat mondok a férjemnek! El mondok neki mindent! -Patant fel Allison
-Szembe kell néznem a szektámmal.-Sóhajtott Klaus.
Mind rám nèztek. És várták,hogy én következzek.
-Jó, jó! -Sóhajtottam- Elmondom Ötösnek,hogy mi folyik bennem.-Emeltem fel a vodkám
Mindannyian ölelkeztünk majd táncolni kezdtünk Allison kedvenc zenéjére.
Lassan beesteledett én pedig nagy nehezen feljutottak a házba. Az alkohol elhomályosítja a látásom, a hangom halk a bódító hatástól. Amiben csak tudtam kapaszkodtam,hogy ne essek el. Ahogy a házba èrtem Ötös nevèt hívogattam. Megláttam,hogy az asztalnál űl. Oda bicegtem felborítva egy vázát.
-Te vagy az igaz?-Kèrdeztem és neki támaszkodtam az asztalnak.
Nagy nehezen megpróbáltam egy helyben megállni de nem nagyon sikerült.
-Részeg vagy?
-Nem...csak egy-két kortyot ittam.-Hazudtam és közelebb hajoltam hozzá. -Rám kell figyelned, èrted?
-Részeg vagy Luna, feküdj le.-Mondta és megfogta a karom és a kanapéhoz vitt.
-Nem,csak hallgass meg. Tudom,hogy egy ötven valamennyi éves idióta öreg ember vagy... mármint az agyad. De testileg ebben a kis szaros testben ragadtál...nem tudom milyen érzés de gondolom nem olyan jó mint gondolnám -Motyogtam neki- De tudnod kell,hogy engem ez nem zavar... és... Szégyellem bevallani, mert amúgy ez nem megszokott tőlem, meg hogy engem nem látott soha senki egy férfival sem, csak agyakat robbantgatni láttak engem...ami amúgy nem igaz, mert amúgy voltam már férfival...mármint ez nem ide tartozik, de érted...-A kezemmel hadonáztam keresve valami takarót. Sóhajtottam- Csak annyi...hogy... Nem tudom letagadni, de vonzódom hozzád. -Nyögtem ki közben végre megtaláltam a takaróm.
Hosszú csend állt közénk, csak a levegővételem hallatszott, ami szapora volt. Próbáltam józanúl viselkedni, de nem jött össze. Szédűltem, és alig értettem Ötös halk, nyugtató hangját.
-Gyilkos vagyok, Luna.-Mondta halkan és betakart- Engem sem érdekel a testem, beletorődtem,hogy újra meg kell öregedjek... és tudom,hogy téged ez nem érdekel. De most jelenleg nem tudod miről beszélsz... és én is alig értem. -Suttogta ahogy megsimította az arcomat- Pihenj, rendben?
-Nem, Ötös... előbb tudnom kell miért csókóltál meg... tényleg csak pubertás kor?
-Nem...az csak kifogás volt.-lassan felállt tőlem.
-Akkor... miért csinálod ezt velem? Össze zavarsz!-Akadtam ki és fél akartam ülni, de Ötös vissza dőltött.
Az ajkaim egymástól el voltak nyílva, úgy éreztem mintha ki lennék száradva.
-Miert nem helyes így èrezni Luna...testvérek vagyunk.
-Semmi közös vér nem folyik a testünkben! Semmi közös dolgunk sincs, csak annyi,hogy egy nap születtünk!
-Muszáj lesz aludnod, kérlek.
-Csak mondd azt,hogy te nem érzel így.-Suttogtam és a takaró alá bújtam a földet nézve.
-De, így èrzek. Most aludj, nagyon részeg vagy. -Ott hagyott.
Sóhajtva nèztem a plafont és egyre gyorsabban vert a szívem. Nincs remény? Nem akarok semmit se rá erőltetni, de muszáj volt tudnia... és nekem is. A hang megszólalt a fejemben.
-Ötös érez valamit, de még én sem tudom,hogy mit. Elnyomja magában.-Mondta a mély hang.
Nem reagáltam, hozzá szoktam ahhoz,hogy beszélni szokott hozzám,hogy ne érezzem magam egyedül. Lassan álomba merűltem, abban a tudatban,hogy ez talán egy hiba volt.
YOU ARE READING
Number Eight (Nyolcas Számú ) •Umbrella Academy •
FanfictionNyolcas számú testvér. Hargreeves ház legfiatalabb tagja. Maga se tudja,hogy az ereje mennyire erős. A bánatát az alkoholba fojtja és egyéb "élvezeti cikkekben". Az élete hamarosan a feje tetejére áll, de csalàdja melett tart és probàlja megakadàlyo...