Camilla Hills egy okos, szép, és nagyon tehetséges lány mindaddig, amíg nem fiúkról van szó. Halálosan szerelmes az iskola focicsapatának egyik tagjába, Finn Dawsonba. Fogalma sincs, hogy hogyan próbáljon meg közeledni a fiú felé nulla tapasztalatta...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Kedves naplóm! A buli teljes káosz volt. Alig emlékszem valamire. Talán túlságosan is elengedtem magam, és elfeledkeztem arról, hogy nem szokásom alkoholt inni. Emlékszem Finn-re, hogy ott volt mellettem, de azóta nem igazán keresett. Furcsa, hogy mennyire elhanyagol azóta. Nem igazán emlékszem olyanra, ami miatt oka lenne erre, de az is lehet, hogy történt valami, csak nekem nem rémlik. És ha ez még nem lenne elég, most már biztos, hogy David és Daphne végleg külön úton folytatják. Már aláírták a válási papírokat. Szörnyű érzés, hogy a családunk szétesik, és nem tehetek semmit ellene. Puszi: Camilla
Az iskola folyosóján a nyüzsgés tetőfokára hágott, ahogy az osztálytársaim és én halloween-i díszekkel próbáltuk feldobni a helyet. A narancssárga és fekete színek mindenütt jelen voltak. A lámpák köré tekeredő pókhálók és a falra ragasztott ijesztő sziluettek különleges hangulatot teremtettek.
April és én éppen egy óriási, vigyorgó töklámpást helyeztünk el az egyik sarokban, míg Daniel és Casper a mennyezetről lógó denevérekkel bajlódtak. Mindenki egyenlő lelkesedéssel dolgozott, még akkor is, ha néha kisebb viták törtek ki arról, hova kerüljön egy-egy dísz.
A folyosón végighúzódó papírszalagok és girlandok különösen jól mutattak, ahogy a plafonról lelógva ringatóztak. Az ablakokban szellemformák és töklámpások sziluettjei virítottak, némelyiken még vércseppeket is imitáltak vörös papírral. Az egész helyet betöltötte a narancssárga és fekete dekorációk kavalkádja, amelyek tökéletesen megalapozták a halloween-i hangulatot.
Ahogy a végére értünk, mindannyian hátraléptünk egy pillanatra, hogy megcsodáljuk a munkánkat. A folyosó valóban úgy nézett ki, mintha egy halloween-i mesevilág elevenedett volna meg. Az arcokon széles mosolyok terültek el, és büszkén szemléltük az eredményt. Még a tanárok is megdicsértek minket, ami különösen jól esett mindenkinek.
– Kitűnő munka srácok! – tapsikolt örömében Ms. Griffin, így mosolyogva lepacsiztunk Aprillel. – Valaki esetleg tudna segíteni nekem abban, hogy ezeket lehordja a kinti szemetesbe? – forgott körbe a maradék papír között. – Ó, és ne feledjétek, nagyon sokat jelentene, ha tudnátok otthon sütni a bulira süteményt!
– Én szívesen segítek – jelentkeztem, amit egy kedves mosollyal jutalmazott.
– Oké, Camilla mellé kellene egy fiú is, mert van ott egy doboz – mutatott a sarokba. –, és az elég nehéz. Valaki? – tárta szét kérdően karjait.
A fiúk nem lelkesedtek, egyedül Daniel lépett elő a tömegből. Finn is ott volt, ő csak bámult rám, de elfordultam tőle, és Danielre mosolyogtam.
– Megoldom – indult a dobozért Daniel.
– Köszönöm gyerekek! – mosolygott ránk a tanárnő. – Na jó, többiek vissza a terembe, hajrá hajrá! – terelgette vissza őket tapsolva, mire az osztály libasorban megindult.
