L.S. Oneshot fordítások (smut)

take me out and take me home

A fekete, bőrből készült korbács miatt Harry bőre még jobban libabőrös lesz, amikor másodjára meglátja. Az első alkalom múlt héten volt, amikor megtalálta a Louis szekrényében elrejtett cipősdobozt. Most pedig Louis tartja a kezében és fölé magasodik, ahol Harry az idősebb fiú ágyán ül, lábait kicsit széttárva, hogy Louisnak legyen helye közöttük.

Megegyeztek, hogy mielőtt újra megpróbálkoznának bármivel is, Louis áthívja Harryt és átbeszéli vele az alapokat, azokat a dolgokat, amiket tudnia kell ahhoz, hogy képes legyen egy rendes menetet eljátszani. Már átvették újra a színrendszert és Louis gyakorlatilag belefúrta Harry fejébe, hogy az őszinteség a legfontosabb, hogy hangot kell adnia a színének, ha kérdezik és szólnia kell Louisnak, ha abba kell hagynia. Most azonban a bojtos ostort tartja a tenyerében és Harry kíváncsian nézi.

- Vannak olyan helyek, ahol nem üthetlek meg ezzel - különösen ezzel - és semmilyen másfajta korbácsolásra szánt eszközzel.

- Miért?

- Mert vannak bizonyos szervek a tested bizonyos helyein, amelyeket nem szabad megütni, főleg nem egy ilyen korbáccsal. Nagyon veszélyes lehet, mint a hátad, például. Az egy olyan terület, amit nem fogok megütni, főleg a hátad alsó részét, de a felső részeddel még mindig óvatosnak kell lennem. Vagy a lábad, a lábszárad, a comboddal általában nem lesz gond, ha azzal is óvatos vagyok. A hasadat is, oda nem üthetek, és a mellkasoddal is óvatosnak kell lennem. Nem érhetek a válladhoz. Az egy nagyon kényes terület. Tudatnom kell veled, hogy nem baj, ha végigsimítok azokon a helyeken, a bojtokkal, amíg gyengéd vagyok és nem ütlek meg, szóval nem kell aggódnod, ha ezt teszem. Csak nem lenne biztonságos, ha bárhol ott a környéken megütnélek. - folytatja Louis, mire Harry tágra nyílt, kíváncsi szemekkel néz fel rá - Érted?

- Igen, Lou.

Louis leengedi a kezét, a korbács mellette lóg, amikor azt mondja - Akkor jó. Mondd el, hol nem üthetlek meg.

- Ööö... a lábszáraim, a hasam, a vállam és... - Harry elhallgat, kicsit hülyének érzi magát, amiért nem emlékszik az utolsó helyre, pedig tudja, hogy csak egy van még.

- A hátad alsó része. - fejezi be helyette Louis, és amikor észreveszi a halvány tétovázást Harry arcán, amikor az bólint, leteszi a korbácsot az ágyra, a füle mögé tűri a hosszú fürtöket és lenéz rá - Semmi baj, drágám. Ez még új neked. Nem kell félned.

- Én nem... én nem félek. Csak... aggódom.

- Mi miatt, szerelmem?

- Mi van, ha nem vagyok jó sub?

Louis ekkor döbben rá, hogy Harry arra utal, ami a múltkor történt, amikor nem mondta Louisnak, hogy piros, csak hagyta, hogy sírjon és összeomoljon, mert még nem egészen értette meg a színek fontosságát, túl messzire ment. Louis arca azonnal megenyhül és a kezébe veszi Harry arcát, amikor a fiú megpróbál lenézni az ölébe. - Sosem leszel rossz alárendelt. Soha nem voltál és soha nem is leszel. Mindig tökéletes leszel számomra. Csak oda kell figyelned, jó? Figyelned kell rám.

- Oké, Lou. Úgy lesz.

- Rendben, akkor térjünk át a légzőjátékra. Tudod mi az?

Harry megrázza a fejét, miután Louis elengedi az arcát – Nem. – suttogja.

- Ez lényegében csak fojtogatás, hogy egyszerűen fogalmazzak. Ez érdekelne téged? - Louis megkérdezi és várja Harry válaszát és amikor bólint, mintha már a gondolat is felizgatná, Louis visszatart egy vigyort - Oké, szóval a légcsöved.. - felemeli a kezét és ujjaival végigsimít Harry torkának elülső részén - Ez nagyon kényes. Nem nyomhatom meg. Nem erősen.