L.S. Oneshot fordítások (smut)

Put your hands behind your back, please

Louis és Harry körülbelül... három éve voltak együtt? Igen, három éve és a dolgok nem is lehettek volna jobbak. Közös baráton keresztül ismerkedtek meg, pontosabban egy szőke ír fiún keresztül. A történet elég béna, azonnal összejöttek. Elmentek pár randira és mire észbe kaptak, már hivatalosan is egy pár voltak. Egyikük sem gondolta, hogy ilyen könnyen jön a szerelem, mindkettőjüknek volt már rossz tapasztalata az ex-pasik között, de mindketten úgy találtak egymásra, ahogy egyikük sem gondolta volna, hogy lehetséges. Harry elcsábította Louist a hullámos, csokoládészínű fürtjeivel, zöld szemével és a napnál is ragyogóbb mosolyával. Magasabb Louisnál, majdnem egy egész fejjel, de Louis titokban imádja. Karamellszínű fürtjeit szépen félresöpörte, szemei kékebbek voltak, mint az óceán és az égbolt együttvéve és felrepítette Harryt a felhők fölé. Boldogok voltak, igazán boldogok egymással és igazából csak ez számít.

Louis rendőrként dolgozik, ("Rossz zsaru vagy, Lou?" "Nem vagyok az, Harry" "Ó, de fogadok, hogy az vagy"), Harry pedig egy helyi pékségben dolgozik. Abszolút imád sütni, és állandóan sütiket és tortákat visz haza. ("Fel akarsz hizlalni, Haz" "Nem, csak kóstold meg ezt, én magam sütöttem" "Tudod, futnom kell, ha tolvajokat akarok elkapni").

A városban laknak egy lakásban, tíz perc séta a pékségig és tíz perc autóút a rendőrőrsig. Szóval jól megvannak. Sőt, tökéletesek együtt.

~*~

- Édesem, itthon vagyok! - kiabálja Louis, mielőtt becsapja maga mögött az ajtót. Fáradt, a szemhéja nehéz, a látása homályos. Kemény nap volt a munkahelyén, sok unalmas papírmunka és ráadásul otthon felejtette az ebédjét. Hallja, ahogy Harry feláll a nappali kanapéjáról és egy elnyújtott "Lou"-t kiált vissza és hallja, ahogy Harry elmosolyodik. A magas, zöld szemű fiú (igen, fiú, Louis 25, Harry pedig csak 22 éves) megjelenik az ajtófélfánál és keresztbe tett karral az ajtónak támaszkodik.

- Szia bébi - mondja, amikor meglátja, hogy Louis leveszi a cipőjét - Még mindig az egyenruhádban vagy. - állapítja meg, de ez inkább kérdésként hangzik. Harry már rengetegszer látta ebben az állomáson és egyszer Louis tényleg félreállította Harryt, mert kanos volt. És lehet, hogy valahol egy szopás is közrejátszott abban, hogy Harry a kocsija hátuljában ült. De mindazonáltal Harry sosem tagadná le, milyen jól áll Louisnak az egyenruhája. Hogy a tengerészkék nadrág ahogy tapad a fenekéhez, tökéletesen öleli a kerek domborulatát, vagy hogy milyen jó, hogy az ing egy kicsit túl szűk és megmutatja, milyen fitt Louis valójában. Soha nem tudná letagadni az ilyen tényeket. Soha.

- Igen, bocsi bébi, csak, tényleg nagyon fáradt voltam, haza akartam jönni, nem sokat gondolkodtam azon, hogy mi van rajtam. - magyarázza Louis, Harry pedig csak bólint.

- Fáradt vagy? - kérdezi és Louishoz lép, hogy egy gyors puszit nyomjon az ajkára.

- Igen, sok unalmas papírmunka volt ma, a szemem is kifolyt. - mondja Louis Harry mellkasába.

- Túl fáradt vagy?

- Túl fáradt mihez? - Louis hátradől, hogy Harry szemébe nézzen, a kék találkozik a zölddel és tényleg sosem tud túllépni azon, hogy milyen hihetetlenül zöldek Harry szemei.

- Én csak... Tényleg nagyon szexi vagy az egyenruhádban. - mondja Harry, hangsúlyozva a "tényleg" szót.

- Láttad már rajtam, Haz.

- Igen, tudom, csak... túl fáradt vagy? - Harry kissé elkomorul, mert tudja, hogy Louis ezt le sem tudná tagadni. Louis felsóhajt, de egy mosoly húzódik az ajkai sarkába.

- Talán nem is vagyok annyira fáradt. - próbál nyugodtnak hangzani és Harry lehajol, hogy rendesen megcsókolja, nyelvvel és mindennel, a keze pedig gyengéden Louis állkapcsát simogatja.