L.S. Oneshot fordítások (smut)

Suck on this Babe

Louis lassított a kocsival, amikor a klub elé ért és a barátját kereste. Meglátta Niallt, aki felkarolta Harryt, miközben mindketten a kocsija felé botorkáltak. Louis hallotta, ahogy a lányok Harry nevét kiabálják és ujjait a kormánykerék köré szorította.

A kocsi hátsó ajtaja kinyílt, Niall betuszkolta Harryt és ügyetlenül követte őt.

- M-micsoda? Miért hívtad, Niall? - Harry a hátsó ülésen motyogott - Azt hittem, azt mondtad, hogy Liamet fogod hívni.

Louis halálos pillantást vetett rá a visszapillantó tükörben. Ő és Harry összevesztek, mielőtt elindult a klubba és Harry láthatóan még mindig nem tette túl magát rajta. Hülye veszekedés volt. Harry dühös volt, hogy Louis nem jön vele a klubba, Louis pedig dühös volt Harryre, amiért mindig el akar menni valahova, ahelyett, hogy otthon maradna vele. Nem arról van szó, hogy Louis utált klubokba járni, azt utálta, hogy akárhányszor elmentek, az emberek Harryre vetették magukat és könyörögtek, hogy a hátsó vécében leszophassák a farkát. Harry mindig kuncogott és udvariasan nemet mondott, de Louis néha úgy érezte, hogy túl udvarias és túl kuncogós. Miért nem tudta Harry egyszerűen megmondani nekik, hogy húzzanak a picsába? Miért kellett ezt mindig Louisnak megtennie? És miért vetett Harry Louisra mérges pillantásokat, amikor megtette? Egyszer különösen rosszul alakult, amikor egy ördögien jóképű, kék szemű fiú nem hagyta abba, hogy Harrynél próbálkozzon, és Louis végül a klubon kívül a szart is kiverte belőle. Louisnak végül több ezer fontot kellett adnia a srácnak, hogy ne tegyen feljelentést és hogy ez ne kerüljön a sajtóba. Amikor ilyen dolgok történtek, miért volt olyan meglepő Harry számára, hogy Louis inkább otthon marad, hogy elkerülje az ilyen konfliktusokat?

- Tényleg? Hoppá, bocsáss meg Harry. - Niall kuncogott. Egyértelműen mindketten részegek voltak és Louis rájött, hogy csoda lenne, ha egyikük sem hányná össze magát, mire hazaérnek.

- Oké, megbocsátok neked. Olyan aranyos vagy kis ír cukorfalatom, szeretlek. – motyogott Harry és megpróbálta Niallt arcon csókolni. Niall felnevetett és ellökte magától. Louis felgyorsított, mert minél hamarabb ki akarta tenni Niallt a lakásánál, mielőtt Harry még jobban felbosszantja. A visszapillantó tükörben látta, hogy valaki rúzsnyomot hagyott az arcán. Az a tény, hogy ez gyakorlatilag minden alkalommal megtörtént, amikor Harry a klubba ment, felforralta Louis vérét. Louis nem gondolta, hogy Harry valaha is megcsalná, de az biztos, hogy hagyta, hogy az emberek túlságosan is összebarátkozzanak vele, amikor ott volt.

- Miért löksz el magadtól? Én szeretlek téged, szeress vissza Niall! - Harry felbőgött a nevetéstől és megpróbált Niall ölébe ugrani.

- Úgy nézek ki, mint egy ribanc? Szállj le rólam Harry! - Niall nevetve lökte le magáról újra Harryt. Niall láthatóan élvezte a figyelmet, de rettegett attól, hogy Louis kiakad rá. Tudta, hogy Louisnak milyen birtoklási vágya van Harryvel szemben és nem akart belekeveredni abba a vitába, amit ketten folytatnak.

- Igen, úgy! Biztos ezért kedvellek... - Harry megint csak nevetett és ezúttal megpróbálta megnyalni Niallt. Louis ujjai elfehéredtek, olyan erősen markolta a kormányt. Niall szerencséjére megérkeztek a lakására és Louis rögtön a fékbe taposott, amint odaértek, aminek következtében Harry (aki úgy döntött, hogy nem kapcsolja be a biztonsági övet) leesett Niallról, és a kocsi padlójára zuhant.

- Harry te idióta! - Niall felbőgött a nevetéstől. Megindult, hogy felsegítse Harryt a padlóról, de amint ezt megtette volna, Louis szólt neki, hogy hagyja abba.

- Csak hagyd ott a kibaszott padlón. Már majdnem otthon vagyunk. - vicsorgott Louis.

Niall félénk pillantást vetett Louisra, és tudta, hogy nem szabad felbosszantania őt, főleg nem Harryvel kapcsolatban.