Mély Szerelem [JiKook] ✔️

Speciál - 1.

Jihyun születése után, nem mentem vissza rögtön dolgozni, hiszen egy újszülött kisbabáról kellett gondoskodni. Igaz, Jungkook is besegített a nevelésbe, de éreztem, hogy egyre jobban hagyom el magam, mint a társa és mint ember.

Egy adott nap, minden a feje tetejére állt. Éjjel Jihyun nem tudott aludni, ezért fent kellett lennem vele, Jungkooknak dolgoznia kell, így nem hagyhattam, hogy az alfa fáradtan menjen. Kénytelen voltam egész éjjel Jihyun-nal lennem és igyekeztem csendesíteni, amikor sírás szélén állt. E mellett Bam sem volt nagy segítség, mert amikor a kislány nekikezdett sírni, akkor Bam is sírt, plusz mindenhova kísért minket.
Bam nagyon szereti Jihyunt az első perctől, de vannak pillanatok, amikor ez a szeretet felé sok és egyszerűen nem bírok már velük.
- Kérlek Jihyun. - suttogom kislányomnak, akit már vagy fél órája altatnék, de egyszerűen nem megy az alvás neki. - Bam, ne! - rázom meg a fejem, de Bam vakkant egy nagyot és kész. Jihyun sírni kezd. - Köszönöm! Most kezdhetem előlről!

Három órával később a kanapén ülve, etetem Jihyunt. Bam mellettünk fekszik, míg én megigazítom a rövidujjúmat és felsóhajtok egy kicsit.
- Jó reggelt! - köszön hangosan Jungkook, amire megijedek. Jihyun is összerezzen és sírni kezd. - Bocsánat! - az alfa megpuszilja kislányunk homlokát.
- Rémes reggele van, az éjszaka is az volt. - mondom Jungkook-nak. - Bam sem segített.
- Itthon kellene maradjak. - hajamba túr és homlokomra puszil. - Jobban esne neked is, ha aludhatnál.
- Menj nyugodtan, áthívom anyut, mikor már nem bírom. - felszusszantok egy kicsit és Jihyun-nak segítek megtalálni a cicimet. - Ne nézd! - szólok rá Jungkook-ra, még mindig nem tudok hozzászokni, hogy néz.
- Ne haragudj, de még mindig nem tudok betelni, hogy te szoptatod! - felegyenesedik. - Kávét?
- Már ittam. - válaszolom.
Nos igen, a szoptatás. Az utolsó hónapokan, amikor Jihyun még a hasamban volt, akkor fedeztük fel, hogy megduzzadtak a mellbimbóim és egy kevéssé a mellem is. A specialista véleményét kikértük, aki azt tanácsolta, hogy próbáljam meg a szoptatást, míg van tejem. Csak annyit árulok el, hogy Jungkook hamarabb kóstolta a tejet, mint a lányunk.
Finoman megnyomom Jihyun arcát.
- Ne játszodj pici! - mondom kislányomnak, aki csak játszik, minthogy enne.
- Nem hagyod? - kérdezi Jungkook leülve mellém és nagyot kortyol a kávéjából.
- Nem. - rázom meg a fejem és megigazítom rövidujjúmat. Elhelyezem Jihyun-t és finoman a hátát lapolgatom, hogy büfizhessen egyet. - Ha játszik, akkor eleget evett. Máskor csiklandoz a játékával, de most nem vagyok a toppon, hogy eltűrjem a játékát.
- Figyelj, felhívom én Arint, hogy jöjjön át. Kelleni fog neked az az alvás! - mondja, beszívom a málnáját, amivel egy kicsit megnyugtat. - Látom, hogy morcos vagy.
- Az vagyok, mert egy órát aludtam! - Jihyun rándul egy kicsit a kezeim között. - Ne haragudj! - homlokára puszilok. - Bocsánat Junkook, de nem könnyű! Jihyun sem aludt, én sem. Nem tudom elaltatni és lerakni sem!
- Jól van, cssss! - feláll és lerakja a csészéjét. Finoman ölel át és arcomra puszil. - Fáradtak vagytok, megértem. De még itt vagyok, szóval egy kicsit szusszanj! Hogyan tudnék a legjobban segiteni neked?
- Fogalmam sincs. - válaszolom, ekkor dönt úgy Jihyun, hogy büfizik egyet. Abbahagyom a paskolást, míg Jungkook átveszi tőlem a lányunkat.
- Gyere apa pici fénye! - gügyög az alfa a lányának. - Hagyjuk egy kicsit aput és apához bújtok! Mit szóltok?
- Az jól esne. - szusszantok egy kicsit. Amint Jungkook leült a kanapéra, lehesegetem Bam-ot és Jungkook combjára hajtom a fejemet, Jihyun-t az alkarjára fekteti, így mindkettőnket tud szeretgetni az ő módján. - El fogsz késni.
- Tíz percre tudnak nélkülözni. - suttogja. - Nem tudom elvinni Bam-ot sétálni.
- Nem baj, majd később elmegyünk. - egy nagyot ásítok.
- Rendben, de este elviszem én. - megböki orromat, de elkapom kezét és lehúzom magamhoz, finom puszit nyomok kezére.
- Köszönöm Jungkook. - suttogom.
- Szeretlek Jimin!
- Én is szeretlek Jungkook!

Jungkook távozását mindhárman megsírattuk, mert amíg velünk volt, addig senkinek nem volt semmi baja. De ahogy elhagyta az otthonunkat Jihyun rákezdett, Bam is csatlakozott, végül pedig én sem bírtam tovább és hárman sírtunk, míg anyu meg nem érkezett.
Azonnal átvette tőlem Jihyun-t és bevetve a nagymama erőjét lenyugtatta és el is altatta az unokát. Bam a nappaliba lett száműzve, hogy nyugodtan aludhasson Jihyun, majd anyuval csatlakoztunk Bam-hoz és addig-addig szenvedtem, hogy a kanapén elaludtam, mindezt úgy, hogy összekucorodtam.

A csend pár óráig tartott, amíg Jihyun fel nem kelt. Anyuval ketten valamennyire tudtunk haladni, de még így sem volt az igazi.
- Jimin, el kéne menj tusolni. Kicsit hozd rendbe magad! - mondja anyu és felsóhajtok. - Addig figyelek Jihyun-ra, tudod jól.
- Jó, de...
- Semmi de Jimin! - néz rám anyu szigorúan. - Elhagytad magad, tusolj le, válts ruhát, kicsit csinosítsd ki magad. Jungkook-nak is tetszeni fog, ha nem szakadtan állsz elé.
- Szakadtan? - nézek rá csodálkozva.
- Tejfoltos blúz van rajtad, a hajad olyan, mint egy madár fészke és az illatod sem a legkellemesebb! - sorolja anyu. - Menj szedd rendbe magad!
- Oké-oké. - egyezek bele és elsietek, hogy rendberakjam magam.

Hosszas tusolás után, fellélegzik a bőröm. Tiszta ruhát veszek magamra, majd megszárítom a hajam és anyu elé állok.
- Sokkal jobb! - dícsér meg, megpaskolja maga mellett a helyet, Jihyun a karjaiban van. - Elárulok neked pár dolgot.
- Mit? - kérdezem és leülök, Jihyun alszik.
- Egy baba nagyon sok munkával jár, néha bele fogsz roppani, de ne hagyd, hogy ez kivetüljön a kapcsolatotokra. - tanácsolja anyu. - Jihyun boldog baba és kislány fog lenni idővel, nektek is bele kell rázódni a dolgokba és ne félj segítséget kérni. Én és Byul is itt vagyunk, segítünk. De első sorban Jungkook-tól kérj segítséget. - rámmosolyog anyu. - Erős alfád van, kicsit használd ki. És ha már minden rendben van, ajándékozd meg magatokat egy kicsit. Kettesben is el kell töltsétek az időt. Fogadjunk, hogy amióta Jihyun megvan, nem voltatok randizni. Menjetek el egyet!
- Ma nem. - rázom meg a fejem egy kicsit. - De holnap, ha ráérsz, akkor elmennék Jungkook-kal.
- Vigyázok az unokámra, de hozzátok át hozzám! - mosolyodik el anyu. - A régi tűzet szítani kell Jimin!
- Oké. Köszönöm. - anyu arcára nyomok egy nagy puszit.