Meglepetés

92 6 0
                                    

"A meglepetések olyan pillanatok, amikor az élet új irányt vesz."

Blake

Irtózatosan hangos kopogásra kelek. Sajog a fejem. Sok volt a koktél. Nem tudom ki kopoghat ilyen vadul. Felkeltem Sophie-t, de ő azt mondja nyissam én ki az ajtót. Szerinte biztos futár vagy ilyesmi, hisz Oli csak délután jön.

Nem is tudom hirtelen mit csinálnék, ha ő lenne.

Azért felkapok egy pólót.

Lemegyek, ajtót nyitok, de majdnem infarktust kapok, mikor meglátom, hogy ez bizony tényleg Oli.


-Mi a fasz? Te meg ki vagy? -Kérdi Oli teljes meglepettséggel.

-Sophie egyik ismerőse. Blake.

-Baszki egy behemót vagy, legális egyáltalán ekkorának lenni? 


Olivia kikerül és bejön. Nem szívbajos a lány. Olyan, mintha tudná ki vagyok. Mintha én nem bánthatnám Sophie-t.

Igazából nem is kell sok, de már kezdődik a kérdezgetés, hogy ki vagyok, mit akarok Sophie-tól, nem-e nyírtam ki.


-Mi a faszért nyírnám ki? Nekem ő úgy kell, hogy él, nem vagyok nekrofil.

-Jó, de hol van Sophie?

-Alszik, tegnap koktélozni voltunk.


Oli olyan hangosan röhög, hogy szerintem a szomszédok is hallják.


-Ugye nem mondod, hogy egy ekkora állat, mint te, koktélozgatott?


Mérgesen nézek rá, szégyen, de kénytelen voltam koktélt inni.

Sophie

Oltári nagy röhögés kelt fel. Bárhol felismerem Olivia röhögését. Először azt hiszem álmodok, de ahogy kinyílik a szemem, a röhögés folytatódik. Bassza meg!

Elindulok a nappaliba és látom, hogy Oli Blake-el beszélget. Mi a picsát fogok most csinálni? Nem így akartam elmondani neki.

Mikor kimegyek, Oli meglát egyből odajön hozzám.


-Örülök, hogy nem hazudtál és tényleg nem ölted meg! -Mondja Oli nagy lelkesedéssel.


Kérdőn nézek Oli-ra, hogy miről beszél? Úgy néz ki sok mindenről maradtam le. Remélem Blake nem számolt be semmiről, mert lehet az ő verziója nem annyira ember kompatibilis, mint az enyém.


-Csak azt hittem kinyírt, én meg nyíltan rákérdeztem, mintha engem nem tudna kinyírni, miután téged megölt.

-Baszki Oli, nem vagy normális. Hogy-hogy itt vagy?

-El tudtam jönni hamarabb, úgy gondoltam megleplek, de végül fordult a kocka és ti leptetek meg engem. Erről muszáj lesz beszélgetnünk a hétvégén. -Mutogat kettőnkre.


Teljesen elpirulok, ahogy Blake-re nézek. Így reggelente olyan ártatlannak és aranyosnak tűnik, de csak amíg ülve marad. Mikor feláll már ijesztő a termete és a tetkói miatt. 

Örökké veledDonde viven las historias. Descúbrelo ahora