Örökké veled

Lassan vége

"A boldogság különös dolog: ha megosztjuk másokkal, megsokszorozza önmagát."

Sophie

Arra kelek, hogy nyílik az ajtó. Dr. Thiago, Blake és Oli jönnek be. Blake vajon mikor ment el?

Blake leül az egyik fotelbe, míg Oli a másikba. Dr. Thiago nem ül le. Kicsit izgulok, hogy miért jöttek be. Remélem nincs baj.

Nem vár Dr. Thiago, elkezd beszélni.

-Bizonyára megijedtek, amiért ide hívtam önöket. Ne aggódjanak, nincs gond. Tájékoztatni szeretném Önöket a továbbiakról. Sophia egy agyműtéten esett át, mint tudják. Szerencsénkre nem kellett nagy vágásokat ejtenünk, így a sebek szerencsére hamar begyógyulnak. A kóma ijesztő volt, nem csak az Önök számára, de az orvosok számára is. Izgultak végig Sophia-ért. Viszont, amit örömmel mondok Önöknek, az az, hogy Sophia állapota stabil. Szinte minden vizsgálata tökéletesnek bizonyult. Ha minden így halad, 2-3 napon belül haza mehet. A mai napon a cső a torkából eltávolításra kerül. Az infúzió még marad. A mai este Sophia már vacsorázhat. Kap vacsorát, de ha hoznának neki valamit, az semmiképp ne legyen darabos. A felépüléséhez egy gyógyszert kell szednie, amit, ahogy elhagyja a kórházat, már Önnél lesz. Viszont most megkérném Önöket, hogy hagyják el a szobát, mert eltávolítjuk a csövet és elvisszük lemosdatjuk Sophia-t. Köszönöm, hogy bejöttek!

-Mi köszönjük! -Mondja Blake.

Blake jön először oda, puszit nyom a homlokomra. Olivia is oda jön. Megsimogatja az arcom, majd kifele menet odavakkantja, hogy kitartást!

Biccentek. 

Blake

Oli-val épp arról beszélünk, hogy miután haza megyünk a kórházból, ő is ott marad pár napot Mia-val.

Igazából örülök neki. Csípem Oli-t, tetszik benne, hogy nem ítélkezett amiatt, amit tettem Mia-val. Más lány tuti ki akadt volna, ha megtudja, hogy a barátnőjét követi valaki mindenhova, meg leveleket hagy neki a lakásán. Tetszik, hogy mind a ketten merészek és nem tántorodnak el az új dolgoktól.

Hirtelen kivágódik az ajtó és Dr. Ana jön be. Egyből felugrok ijedtembe.

-Mi a gond? -Kérdem.

-A társasjáték! Kell a társasjáték!

Ez a nő hihetetlen, esküszöm a szar összeáll bennem, erre csak a hülye társasjáték kell neki.

-Tessék.

-Köszönöm, szép napot!

Meg se várja, hogy kimondjam már ott sincs. Mi van ezzel a nővel?

Oli csak néz rám, hogy most mi történt. Én csak legyintek, hogy hagyjuk. 

Már eltelt sok idő, de nem izgulok, mert tudom, hogy azért ezek a dolgok eltartanak egy darabig.

Sophie

Kurvára fáj, ahogy szedik ki a csövet. Csurog ki a könnyem a csukott szememen keresztül, de szerencsére hamar megvan. Az orvos letörli az arcom és ellenőrzi a légzésem. Kiköti a lecsöpögött infúziót, majd fürdés után köt be újat.

Egy nővér segít. Levetkőztet, majd a zuhany alatt segít mosakodni. Ahogy lenézek a testemre elszomorodok. Tiszta kék-zöld folt vagyok. Látja a nővér, hogy elszomorodom.

-Ne aggódjon kedvesem! Pár nap és elmúlik. Egyébként a szépségén nem változtat!

-Köszönöm.

Hirtelen nem tudok többet mondani neki. Jól esik, hogy itt mindenki ilyen kedves.

Nagyon jó érzés frissen mosott hajjal, tiszta ruhákban feküdni az ágyban. Kaptam egy fekete cicanadrágot és egy fehér pólót.

Dr. Thiago épp visszaköti az infúziót és szól, hogy nemsoká hozzák a vacsorám. Meg is érkezik a vacsora. Nem túl sok, de legalább valami. A tálcán van egy dobozos multivitamin és 2 joghurt.

Megeszem. Fáradt vagyok, így kicsit lepihenek, hisz Blake-ék még nem jöttek.