Tartozom ennyivel (Veszélyes Henry ff) 18+ Befejezett

7. fejezet 16+

Hogy hallhatta ezt a mondatot, hiszen én csak gondoltam, nem? Vagy észre sem vettem, és hangosan is kimondtam? Az nem lehet, ugye?

- Henry, válaszolj. Hogy értetted, amit a testvéremről mondtál? Talán annyira unatkozol a munkahelyeden, hogy van időd rangsorolni a bűnözőket?

- Neem, dehogyis! Én nem úgy értettem, csak...

- Akkor engem sem tartasz okosnak? Hogy tudsz egyáltalán egy ilyen buta lánnyal együtt lenni? Hiszen én is egy Bilsky vagyok - mutatott magára feldúltan.

- Egyáltalán nem vagy buta, okos vagy és szép, és én imádlak - vettem a kezeim közé az arcát, majd lerohantam egy heves smárolással, mielőtt mondhatott volna valamit az utolsó szavamra. - Sajnálom, amit a tesódra mondtam. Lehetne, hogy elfelejtsük, ami odalent történt?

- Arra sokkal jobban emlékeznék, amit idefent mondtál. Én is imádlak - csókoltuk volna meg egymást újra, ha anya kiabálása nem zavar meg benne.

- Henry! Gyertek le enni! Már apád is hazaért!

- Megyünk! - kiabáltam vissza, de még egy gyors puszi belefért az időnkbe. - Menjünk. Majd este az ágyamban mindent megbeszélünk - suttogtam, és összekulcsoltuk az ujjainkat, hogy úgy induljunk le a többiekhez.

Mire leértünk, a szüleim a nappaliban  felállították a nagy asztalt, mi pedig segítettünk megteríteni. Ott mindenki kényelmesen elfért. A végén anya középre tette az óriási tál gőzölgő lasagne-t. Az volt a szerencse, hogy képtelen volt kis adagot sütni ebből az ételből, úgyhogy jutott bőven mindenkinek.

Hoztunk székeket, körbeültük az asztalt. Én természetesen Bysh mellé ültem, a combjaink és a lábfejeink erotikusan összesimultak az asztal alatt. A másik oldalamon Mrs. Bilsky foglalt helyet. Igazából vele nem is volt gondom, a jelen lévő két fiával annál inkább.

- Hm, ez nagyon finom lett, Mrs. Hart - dicsérte meg anyám főztjét Bysh. Én is valami hasonlót mondanék, ha nem lenne tele a szám.

- Köszönöm, Byshelle - mosolygott rá hálásan a másik oldalról. Anya és apa a hosszú asztal két rövidebbik oldalánál ült egymással szemben. Én Byshsel és az anyjával az egyik hosszú oldalon. A két idióta bátyja pedig velünk szemben a másik hosszú oldalát foglalták el. Utáltam, hogy evés közben a két vadbarmot bámulhattam, úgyhogy vagy a tányérom tartalmát részesítettem előnyben, vagy a szerelmemet.

- Nem hittem volna, hogy a lányom végül a fiatok mellett köt ki - szólalt meg a legnagyobb csendben Mrs. Bilsky. - Hogy jöttetek egyáltalán össze?

- Igen, ezt már mi is kérdezni akartuk - élénkült fel az apám is.

- Pláne, hogy ő egy füstli - szólt be gyorsan Mitch, aztán nevettek egy hangosat Jeff-fel.

- Tényleg, végül beletörölted a puzódat a párnájába? - hajolt hozzá, mintha bizalmasan súgna valamit Mitch fülébe, de mindenki jól hallotta, mit kérdezett.

- Csak szeretné - mondta Mitch rámnézve.

- Nem, képzeld, még mindig nem szeretném! - fakadtam ki egy hangyányit, mire Bysh finoman megfogta a combomat, hogy lenyugtasson.

- Lehet, mégis igazad van abban, amiről odafönt beszélgettünk - suttogta a fülembe, és ezen végre mi nevettünk.

- Társaságban nem illik súgdolózni! - szólt ránk Mitch és Jeff, kiegészülve az anyjukkal. Csak a szüleim ültek néma szemtanúként.

- Sem kigúnyolni a másikat, de ez nyílván mellékes - nézett Bysh a két testvérére szúrós szemekkel. - Egyébként Charlotte-nak köszönhetően ismertük meg egymást. Vele lettem barátságban, és utána kezdtem el beszélni Henryvel és Jasperrel. És hát...

- Bysh sokat változott, teljesen új ember lett belőle, és megtetszett. Totál belezúgtam a kiscsajba - fordultunk egymás felé. A jobb kezemet rásimítottam az arcára. - Remélem, nem befolyásol, hogy a családod szerint csak egy füstli vagyok?

- Viccelsz? Ha te füstli vagy, akkor én odáig vagyok értük - mosolyogtunk egymásra, és aztán hosszan meg is csókoltuk egymást.

Innentől a testvérei visszább vettek az arcukból, hagyták érvényesülni a szülőket. Ők tettek fel további kérdéseket, és a vacsora így egész jó hangulattal zárult.

*

Este tízre kerültünk ágyba, de egyikünk sem volt álmos. Egészen más terveink voltak még elalvás előtt.

- Mit szólnál, ha meztelenül bújnánk ágyba? - vetettem fel az ötletet. - Ma reggel cseréltem le a lepedőt és a takaróhuzatot is.

- Izgin hangzik. Csináljuk - dobálta le magáról a pizsamáját, ami az ágyam végén álló padra került. Az én ruháim is ott kötöttek ki, majd összeölelkezve befeküdtünk az ágyamba. - Ne haragudj, hogy nem figyelmeztettelek előre a családomra. Anyám teljesen rám akaszkodott. A tesóim meg jöttek velünk koloncnak.

- Semmi baj, végül minden jól alakult, és most a postaládánk is megúszta - csókoltam meg először lágyan, majd egyre szenvedélyesebben.

- Olyan jó pasi vagy, Prudence - mormolta a számba, majd halkan felkuncogott. Haragudnom kellene rá ezért, de nem tudtam. Szeretem hallgatni a nevetését.

- Te is jó csaj vagy, Byshelle Szemtelen Bilsky - öleltem magamhoz még jobban. A testünk szinte eggyé vált. Az izgalmam becsusszant a combjai közé, és egyből benedvesedett, ahogy ki-be mozgattam magam a lábai között. - Ez ígyh jóh neked? - vettem szaporán a levegőt. A tenyerembe fogtam az egyik mellét, közben belecsókoltam a nyakába. Bysh pedig hátravetett fejjel, halkan nyögdécselt, és kapaszkodott a vállamba.

- Ighen, Henry, ez nagyhon jóóóh...

- Kicsit begyorsítok - figyelmeztettem előre. A csípőmmel jobban rákapcsoltam, a számba vettem a mellbimbóját, és a fenekéba markolva addig ingereltem magunkat, hogy csak az utolsó pillanatban engedtük el egymást. Bysh vett a szájába, hogy ne az ágyra spricceljen az élvezetem.

Minden tagom remegett a kielégüléstől. Most én szorítottam görcsösen Bysh vállát, és ő türelmesen várta is, hogy elengedjem. Ezután csak kikelt az ágyból, felkapta magára a pizsamáját, és kiosont a fenti fürdőbe.

Én egyelőre képtelen voltam a mozgásra. A fejem olyan volt, mintha hatalmas köd telepedett volna rá. Csak érzékeltem, ahogy visszafeküdt mellém az ágyba.

- Minden rendben volt? Nem találkoztál senkivel? - simogattam az arcát.

- Senkivel - ismételte utánam, mielőtt követelőzőn megcsókolt volna. Meg is értem, hiszen ő még nem elégült ki.

Újra átöleltük egymást, de a kezem ezúttal letért a combjai közé, és miután vad csókolózás mellett a csiklóját simogattam, két ujjam is könnyedén a hüvelyébe csusszant.

Bysh felnyögött, és azonnal mozgatni kezdte a csípőjét az ujjazásom ütemétre. A csókunk is egyre vehemensebbé vált. Végül úgy juttattam a csúcsra, hogy egy kis orális "kínzást" is bevetettem. Imádtam nézni és érezni, ahogy a karjaim között vergődött.

Felkúsztam hozzá, és csak öleltem az ernyedt testét. Szaporán vert a szíve, de csak halkan pihegett az orgazmus után.

- Örülök, hogy a csajom lettél. Alig várom a holnapi randinkat - suttogtam a fülébe.

- Már én is nagyon várom. És én is szeretlek - fordult felém, és most tényleg csak lágyan csókolóztunk amolyan levezetésként.

Végül nem beszéltünk meg semmit, de pont jó volt ez így.

Folyt. köv.