Tartozom ennyivel (Veszélyes Henry ff) 18+ Befejezett

19. fejezet 16+

Szabályosan leblokkoltam, ahogy megláttam őket. Bianca a feljáró és a cserepes növény közötti falszakaszhoz szorította a húgomat, Bysh pedig már készült volna lerántani róla. Ha nem jövök be időben, meg is teszi.

- Lányok, itt meg mi a fene folyik?! - kiáltottam rájuk. Az sem tűnt fel nekik, hogy beléptem.

- Tesó, nem szednéd le rólam az exedet? Utána is ráérnek a kérdések - fejtette le magáról félig a kezeit. Némi késlekedés után én ugrottam oda, hogy a karjánál fogva elhúzzam Biancát a közeléből.

- Neked a maradék józan eszed is elment? Mi a fenét akarsz a húgomtól? - perdítettem magam felé. - Nem volt elég az órák utáni beszélgetésünk?

- Semmi közöd hozzá - morogta.

- Bianca azt akarta, hogy a befolyásomat kihasználva vegyem rá Veszélyes Tinit, hogy kísérje el őt a holnapi köszöntőpartira - válaszolt helyette Piper, miközben a fájós nyakát dörzsölte.

- És szerinted ennek ez a módja? Hogy rátámadsz a húgomra, és fojtogatni kezded? Mit gondolsz, Veszélyes Tini mit szólna ehhez, ha megtudná? - néztem rá dühösen. Egy szót sem mert kinyögni a saját védelmében. - Menj el. Takarodj innen, ameddig úriember tudok maradni - mutattam ajtót, és ahogy az exem végre elhagyta a házat, Piper a szerelmemnek esett.

- Neked mégis mi bajod volt? Itt fojtogatott a szemed láttára, és nem tettél semmit! - üvöltött vele. Teljesen kiborult, és megértettem mindkettőjüket.

- Héé, hugi nyugodj meg. Én láttam rajta a szándékot, ha nem szólok rátok, ő lépett volna közbe. De értsd meg őt is. Bysh ha egy ujjal is hozzáér, azonnal lecsukják - húztam magamhoz előbb Pipert, hogy lehiggadjon kicsit, utána a nyakát is átvizsgáltam. Ott virítottak rajta Bianca ujjlenyomatai.

- Húzzunk el a rendőrségre, és csukassuk le. Biztos a börtönben is rengeteg rajongója lesz - simogatta a helyét

- Az itteni rendőrség nem így működik, mint a filmekben - ingattam meg a fejem. - De el fogom érni, hogy békénhagyjon minket.

- Mégis hogyan? Elveszed az emlékeit? - Az jó lesz majd b tervnek.

- Nem, de majd elgondolkodom rajta, ha az enyém nem válik be.

- Mit tervezel? - próbált volna kifaggatni, de anyuék váratlan érkezése megakadályozta, hogy kihúzza belőlem. És nem is jöhetettek volna jobbkor, mert még én sem tudtam pontosan, hogyan is képzeltem el ezt az egészet.

*

Piper egy hosszúnyakú pólót vett fel a vacsorához, hogy takarja vele a véraláfutásokat. Anyuék meg úgy tettek, mintha ez teljesen normális lenne. Egész étkezés alatt kerülték azt az egy témát, ami az egész várost lázban tartja. A szombati üdvözlőpartit. Mindenki hivatalos rá, ez egy nyílt esemény lesz rengeteg programmal, étellel és itallal. A befolyt összeget pedig majd Bianca ajánlhatja fel valamelyik jótékonysági segélyszervezetnek.

- Hallottátok, hogy Bianca mindenáron Veszélyes Tinivel akar megjelenni a holnapi köszöntőjén? - kérdezte váratlanul apa. - Nem ő volt a régi barátnőd? - nézett rám kíváncsian.

- De igen, apa, ő volt. És tőlem azt csinál, amit akar - ittam pár kortyot az előttem lévő üvegből.

- Nem azért kérdeztem, hogy elmész-e, csak érdekelt. Ennyi. Még a csapból is ez az esemény folyik, és mindenki könyörög Kid Dangernek, hogy vállalja el. Miért nem mondd igent, aztán esik túl rajta? Ez még nem jelenti azt, hogy össze is kell vele jönnie. - Apa semmit nem értett ebből. De csak anya és a lányok néztek rá csúnyán. Én lassan eljutottam arra a szintre, hogy apámnak igaza van. Igent fogok mondani rá, ez az egyetlen megoldás.

*

Bysh-sel este kilencre kerültünk ágyba, de a szokásos esti rutinunkkal ellentétben most nem eshettünk egymásnak. Ezúttal a pizsamák is rajtunk maradtak. Pedig olyan jó lenne ezt a belső feszültséget egy kemény menettel kitombolni magamból.

Átöleltem a hátát, a lassú csókok is elindultak köztünk, majd a folytatás hosszú szemezésbe fulladt.

- Szeretlek, édes. És úgy utálom most magam - simogattam a hüvelykujjammal az arcát.

- Én is utálom magam. A húgod teljesen jogosan haragudott meg rám. Már az elején... - Nem hagytam, hogy végigmondja. Lenyomtam az ágyra, és minden vágyamat beleadtam a mostani csókomba, majd nehezen elszakadtam tőle.

- Azt tetted, amit tenned kellett. Nem haragszom rád, és te se magadra, oké? Különben is, ha már itt tartunk, én jobban hibás vagyok ebben a helyzetben. Igaza van apámnak, már rég el kellett volna vállnom a felkérést. Ez még nem jelenti azt, hogy járnom is kell vele - mosolyogtam rá. - És nem is tudnék, hiszen veled járok.

- Ez nem igaz, Henry Harttal járok. De engedélyt adok Veszélyes Tininek is. A jó ügy érdekében teszi, és tudom, hogy nem csinál majd olyat, amit később megbánnál. Bízom bennetek - mosolygott rám ő is, majd lehúzott magához egy hosszú csókra. Olyan elképesztően finom volt, mégsem esett jól. Fogalmam sincs, mire számíthatok majd holnap. Egy olyan csatára készülök, aminek a végkimeneteléről még csak sejtéseim vannak. És a legrosszabb, hogy az agyam legmélyén ott motoszkált annak a gondolata, hogy mi lesz, ha Bianca tartogat még meglepetéseket Veszélyes Tininek, én pedig felkészületlenül a csapdájába sétálok. - Hé, legyél itt velem. Ne gondolj a holnapra - csókolt tovább, és én engedelmeskedtem.

Átvettem tőle a domináns szerepét, finoman lebírkóztam az ágyra, de ő pillanatok alatt fölém kerekedett.

- Mire készülsz? Neked most tilos a szex - emlékeztettem arra a bizonyos 5 napra.

- Tudom. De attól neked még okozhatok örömet - szabadított meg a pizsamaalsómtól, majd a szájába is vett. Gyengéden izgatott egyszerre az ajkával és a kezével. A másik kezével a heréimet markolászta lágyan, míg egyre gyorsabban mozgatta rajtam a kezét és a száját. Az alsó ajkamat harapva nyögdécseltem a "kíntól". És már majdnem elélveztem, amikor abbahagyta. Elengedett, én pedig csalódottságom jeleként mélyet szusszantottam. - Ne aggódj, most jön csak a java - ment a dugi fiókomhoz, ahol az óvszert és a sikosítót tartottuk.
A tubusból csorgatott rám egy keveset, a kotont a hasamra dobta. - Bontsd ki! - utasított halkan, míg rendesen eloszlatta rajtam a gélt, után síkos kézzel tövig húzta rajtam a bőrt. Ha nem csókol meg közben, tuti hangosan felnyögök. Ezután kemény csókcsata, és lassú, mély kézimunka vette kezdetét. Remegő kezekkel sikerült a koton tasakját a perforálásnál felnyitnom, majd kibújtattam belőle a gumit.

- Kész, de ne merészelj kímélni - szóltam előre. Bysh könnyedén rámgörgette a gumit, majd a lassú mozdulatok helyett gyorsan és hosszan végighúzta rajtam a kezét. Én is besegítettem a csípőmmel. És ahogy lehúztam magamhoz, folytattuk a mohó csókokat, majd egészen addig le sem álltunk, míg el nem ért a kielégülés és az agyköd.

Folyt. köv.