Egynyári Szerelem

19.Rész

Aaron

Anyira vártam hogy végre lábra tudjon állni. Hogy legalább csak sétálni tudjon velem. Elteltek a hetek és végre meggyógyult. Nekem ez a legfontosabb. Hogy tudom jobban van már. Szinte minden éjszaka besurranok hozzá. Leülök az ablak alatti fotelébe vagy az íróasztalánál lévő székre és figyelem őt. Megnyugvást érzek amikor nézhetem őt, amikor hallom a szuszogását, ahogy egyenletesen veszi a levegőt. Amikor éppen bugyiban alszik és elém tárulnak vékony combjai, a hófehér bőre, és az a feszes kerek feneke. Oda adnám az életem érte. Most is bámulom. Néha néha megsímitom arcát, vagy csókot lehelek ajkára. De csak óvatosan. Megkérdeztem tőle mit érez az a szánalmas fasz iránt. Nem szólt. Rám ram nézett majd a körmét piszkálta miközben törökülésben ült az ágyán. Nem válaszolt. Haragszik amiért elutazom az egyetem után. Talán... Még sem megyek. Ez még nagyon a jövő gondolata. Azóta alig szólt hozzám. Természetesen minden nap bejövök még akkor is amikor fent van. Azokra a percekre amikor szemeibe nézek, mindig meglágyul, úgyanúgy mint amikor megcsókolom. Azután bevágja a durcit és elfordul tőlem. Egyik éjszaka sóhajtozott almában... Kezét a puncijára vezette, még meg is dörzsölte kicsit. A farkam az égnek állt ahogy végig néztem. De nem sokáig tartott a látvány hiszen csak álom volt. Mit érzel irántam Kicsi? Vágyakozol az érintésem után? Hát persze. A lelkedet is oda adnád ha az enyém lehetnél. Még nem jött el az ideje. Fel kell készítselek rá. Azt akarom hogy a nevem nyögd...hogy a takaródba markolj miközben hasra fektetlek és a nedves puncidba hatolok. Nem akarok fájdalmat okozni... Csak gyönyört. Varázslatos lesz az első alkalmad. Csoda szép...

🌞🌞🌞 Reggel🌞🌞🌞

Aria

Nagyot nyújtozva ébredem. Szemeim lustán nyílnak ki. Szám teljesen kiszáradt. Megfordulok hogy megnézzem az időt. A szemeim elé tárul egy kis cetli.

Estére van egy meglepetésem Kicsi. Tizenegy órakkor várni foglak az utca sarkán.

Ez meg mit jelentsen? Elnevetem magam. Komolyan azt hiszi ott leszek?
Hajt a kíváncsiság... Az a kurva kíváncsiság. Meglátjuk Aaron. Meglátjuk. A telefonomért nyúlok. Nathan sokadig üzenete.
Beszéljünk. Miért nem veszed fel? Találkozzunk! Hiányzol!
Alatta Annie üzenetei. Meddig húzod az időt? Az a hülye folyton arra kér hogy beszéljek veled! Aria? Hahó? Ne csináld! Lekapcsolom a telefont és az ágyba dugom. A francba is! Nathan a baleset óta hívogat. Mikor akarok egyáltalán beszélni vele? Tuti teljesen ki van készülve. Aaron pedig azt hiszi nem tudok róla hogy minden éjszaka itt van a szobámba. Mint egy pszichopata. Többször is éreztem hogy hozzám ér, vagy hogy megcsókol. De hagytam. Hagytam mert akartam. Mert jó érzés volt. Bizsergető, izgató. A fenébe is velem! Nem akarhatom őt ennyire nagyon. Feltápászkodom. Mint mindig tökéletes az idő. Alig három hét maradt a nyári szünetből. Vajon mit akar Aaron? És... Vajon Steph tud róla hogy nálam éjszakazáig állandóan? Nem valószínű. Kinyitom a székrenyem, felveszek egy rövid farmert és egy hát nélküli fehér nyakba kötős felsőt. Lófarokba kötöm a hajam, majd megmosakszom. Amikor elindulok a lépcsőn lefelé érzem a hátam mögött a jelenlétét. Játékosan dobja fel hajam, miközben előttem rohan le a lépcsőn. Elmosolyodom. Bassza meg! Sikerül ennyivel is zavarba hoznia. Reggeli után, kimegyek az udvarra és a hinta ágyba fekszem. Tökéletes idő van, én pedig az árnyékban hűsölök. A hatalmas üveg ablakon keresztül néz rám. A kanapén ül miközben Olinak az egyik autójával bügyködik. Lizzie sétál elém.

- Aria...

- Igen? Mit szeretnél? - ülök fel.

- Azt hiszem valami rosszat csináltam - süti le fejét.