Egynyári Szerelem

21.Rész

Aaron

Nem tudok betelni az illatával. Nem tudok betelni bőrének puhaságával. A gyönyörű sóhajaival. Biztos ezt akarja? Biztos akar? Vagy csak szimplán kíván. Hiszen olyan közel vagyunk egymáshoz. Olyan közel van hozzám minden porcikája. Feltápászkodik az ágyról. Semmi nem fedi meztelen testét csak egy fekete tanga. A mellei gyönyörűek. A haja hátára, és vállára omlik. Tekintete bódult. Még is... Érzem hogy nem a koktélok miatt. Hanem miattam. Csak is miattam. Elém térdel az ágyon.

– Vedd le a nadrágodat... – suttogja. Minden válasz nélkül tolom le magamról a nadrágot alsóneművel együtt. Szemei nagyra nyílnak. Meglepődik méretemen. Széles mosoly ül arcomra. Nah Kicsi... Talán... Megilyedtél? Nagyokat pislog. Arca olyan vörös akár a bor. Jól áll neki. Ajkai duzzatak, annyira csókoltam, és haraptam. Vonzó. Kurvára. Úgy érzem a bennem növekvő érzés, hogy kívánom és kurvára szeretnék elélvezni, lassan megsemmisít belülről. A gyomrom remeg, ahogy a farkam bámulja. – Tudod... – néz fel rám, miközben nagyot nyel, és ekkor Aria ajtója mögül kopogás hallatszik be. Összerezzen. Szemei kiadnak miközben tekintete ide oda cikázik. – Be a fürdőbe! Gyorsan! – néz rám, miközben feláll az ágyról, és szalad a szekrényéhez. – Gyerünk már! Siess! – suttogja, miközben magára kap egy hosszú pólót, majd az ágyba búj. Vigyorogva húzom magamra a nadrágom, majd bemegyek a fürdőbe.

– Ki az? – kérdezi, majd résnyire hagyom az ajtót hogy láthassam.

– Csak én vagyok... – lép be Steph.

– Mi a baj? Mi történt? – ugrik fel az ágyról Aria miközben Steph sírva borul nyakába.

– Elcsesztem Aria... – szipogja. – Kurvára elcsesztem.

– Gyere üljünk le. Mondd el mi a baj. Ahogy szembe ül nővérével egy pillanatra a fürdő ajtajára pillant, majd vissza nővérére. Tudja hogy látom. Tudja hallom. 

– Én... Szóval...

– Igen? Mi történt? – fogja meg Steph kezét.

– Megcsaltam Aaront! – feleli szipogva. Aria nagyokat pislog, csak kis idő után jut eszébe hogy már tud róla.

– Mi? Miért? – kérdezi tettetett ámultsággal.

– Megcsaltam, és a legrosszabb hogy tudja! De én... Én... Nem tudom miért tettem! Nem tudom!

– Nyugalom Steph! 

– Szakítottunk! Érted? És én... Nem akartam. Kurvára nem akartam hogy így legyen! Annyira megbántam. Szeretem őt... – hajtja le egy pillanatra a fejét. Hát erre hamarabb is gondolhattál volna. Aria tekintete kétségbeesett, és látom... Szinte érzem hogy bűntudata van. Ne tedd Kicsi! Ne merd! 

– Akkor most mi lesz veletek?

– Nem tudom... Nem akarom hogy vége legyen, de tudom képtelen lenne megbocsátani nekem!

– Akkor ezek szerint elmegy?

– Nem. Megkértem hogy szünet után szakítsunk. Nem akarom hogy anyáék tudjanak róla. Főleg arról hogy miattam van. Aria tekintete egyszerre bosszús, és szánalmat sugárzó. 

– Miért csaltad meg? – kérdezi halkan.

– Nem tudom... – von vállat Steph. – Egyszerűen csak megtörtént.