Nem tartott sokáig,mert eltoltam magamtól mellkasánál fogva. Az őszintét megvallva semmi kedvem nem volt a cirkuszba elmenni. Sohasem szerettem az efféle cuccokat. Ijesztőek és bizarrak számomra. De ha Niall menni akar,akkor egyedül is el leszek itthon.
-Most mivan? Megbántottalak?-Tengerkék szemei ijedtséget sugároztak. Pedig én csak..
-Lehetne az,hogy itthon maradjunk?-Jesszus Lana hová gondolsz. Maradjunk? Azt mondtad,hogy maradjunk.-Vagyis..Khm..az hogy én maradjak?-Még ha nem is néztem oda tudtam,hogy az önelégült mosoly arcán lapul.
-Oh szóval azt akarod,hogy maradjak veled?-Kezeit derekamra tette,és közelebb húzott magához. Illata azonnal orromba áromlott. Jézusom ez halál ciki. Itt szagolgatom mint egy kutya,aki most lát először egy másikat. Tuti hülyének néz!-Lana válaszolj.
Válaszul egy aprót bólintottam,de még mindig nem néztem fel rá. Nem lettem volna képes,azok után hogy megkövetelem,hogy maradjon itt velem,és hogy ne menjem el a barátaival szórakozni. Kész vicc ez az egész. Ideje lenne észhez térnem...
-De nem muszáj.-Most mondanám,hogy igenis az. Maradjon itt velem és szeressen.-Menj nyugodtan,én el leszek itthon egyedül.-Löktem az ajtó felé. Még én sem tudtam mit csinálok. Azt akarom hogy maradjon itt velem,de elküldöm. Jólvan Lana,semmi baj! Majd legközelebb! Se...
Egy szemhunyásnyi idő alatt újra mellettem termett és összekulcsolta kezünket.
-Előttem nem kell szégyenlősnek lenned. És ha azt akarod,hogy maradjak itthon veled,akkor én itthon maradok veled. Megígértem,hogy vigyázok rád..-Arcom teljes pírba borult. Furcsa volt,hogy ennyire törődik velem valaki. Viszont másrészt biztonságban érezhettem végre magam.
-Niall..-Alig hallhatóan,remegő hangom ejtettem ki a nevet,melyet egy tökeletes fiú visel.-Most mi van köztünk?
-Hmm én sem tudom. Szerinted?-Tudtam hogy ki akarja velem mondatni. De nem. Nem fogom kimondani. Ezért csak gyorsan rávágtam a választ:
-Barátság!
-Igazán? Ez barátság?-Egyre közelebb hajolt felém,de gondolom észrevette,hogy én nem ezért visszaállt az eredeti pózba. Ajkait lebiggyesztette,majd fejét elfordította. Talán rosszul esett neki. Kezdeményeznem kéne. Tuti jól esne neki. Lábujjhegyre álltam,pontosan előtte. Tarkójánál fogva lehúztam magamhoz és megcsókoltam. Éreztem hogy mosolyra húzza a száját. Felugrottam rá,ő a derekamnál fogott. Lábaimat átkulcsoltam testén. Ebből kifolyólag egy morgás hagyta el a száját,de még mindig nem hagytuk abba a csókolózást. Ezúttal én mosolyogtam a csókunkba.
-Nem ez nem barátság.-Jelentette ki határozottan,mikor levegő hiány miatt szétváltunk. A romi pillanatokból a kopogás zökkentett ki. Gyorsan lepattantam róla és elmormoltam egy "Gyere"-t. Louis és Violet lépett be az ajtón.
-Na akkor jöttök? Mindjárt indulunk..-Niallre néztem aki Louisra nézett.
-Nem,mi nem megyünk de ti menjetek nyugodtan.-Angyali mosolyát elővéve közölte.
-Akkor sziasztok..-Szemeit összeszűkítve nézett vissza rám Violet én meg semmitmondóan megráztam a fejem.
-Egyszer úgy is rájön,hogy együtt vagyunk.-Bíztatott a mellettem lévő.
-Hát ami nem igaz arra nem jöhet rá.-Néztem rá magabiztosan. Szemei felcsillantak.
-Akkor elviszlek egy rendes randevúra. Megfelel hölgyem?-Egy rendes randevú? Miiiiiii? Nem. Tuti elbénáznék valamit. Vagy mindent.
So guuuys😇 igen i know hogy egy jóideje nem volt rész de eltalált a cupido nyila😏 meg lusta voltam so ja xddddd
Ja és mint látjátok,a fejezeteknek van/lesz címe💖
Jó olvasást xx.
