Szeretném ezzel kezdeni a részt. Sajnos,az utóbbi időben elhanyagoltam a blogot. Ez nagyrészt azért van mert lusta voltam😅. Nem tagadom,és nem vagyok rá büszke. De ez van. Na meg azért is mert a testvér iskolánkkal elmentünk Romániába,Erdélybe. Nagyon élveztük💓. Nem húznám tovább,köszönöm azoknak akik ennyi kihagyás után is velemtartanak!😇 love the all.xx
Istenem,úgy izgulok. Olyan tökéletes most minden. Remélem a továbbiakban is így lesz.
Violet mellet magabiztosan sétáltam le a lépcsőn. Ő csak ott állt,és folyamatosan végigmért az egész testemen. Mint a mesékben,amikor a királylány sétál le a királyfihoz. Csak ebben az bökkenő,hogy én sétálok le a királyomhoz.
-Csodaszép vagy!-"O"alakot formáló száját beszéd nyitásra bírta,majd odállt mellém én meg ösztönből karoltam át karján.
-Azért te is kitettél magadért.-Pirultam el,de ezt muszáj volt. Tényleg kitett magáért és nem csak egyszál göncbe jelent meg.
A "bókomat" halvány mosollyal díjazta,majd elindultunk az ajtó felé. Én teljesen abban a hitben éltem,hogy ő fog vezetni,de amikor kinyitotta az ajtót nem várt látvány fogadott. Harry az autónak támaszkodva,mint egy rendes sofőr várt minket. Elmosolyodva Niallre néztem aki közben a göndörkével pacsizott. Udvariasan kinyitotta előttem a kocsi ajtaját,én meg beültem. Azt követően Niall és legvégül előre,a sofőr helyére Harry. Mondanomsem kell nagyon élveztem ezt a kiszolgáltatott helyzetet. Igen,természetesen ezt megfogom köszönni Niallnek. És igen,képes leszek rá. Elvégre már 18 éves "felnőtt" vagyok. És legbelül már készen állok erre. Készen állok rá.
Összekulcsolta ujjainkat,és így utaztunk tovább. Rengeteg gyönyörű étterem mellet mentünk el. Titokban reménykedtem hogy az egyiknél Harry leparkol de amikor az utolsó előtt suhantunk kezdtem elbizonytalanodni. Ráakartam kérdezni,de az úgy hangzana mintha én a méregdrága éttermek egyikébe akarok zabálni,és ezzel lehúzni Niallt. Úgyhogy inkább kivártam hová visz.
Letértünk egy elkerülő útra,ahol már a félelem járta át az egész testemet. Valószínű ez meglátszódott rajtam,mert egy kicsit erősre vettem keze szorítását. Nyugtatóan nézett le rám,ám ez egy cseppet sem nyugtatott le. Szívem hevesebben vert,amikor megláttam az erdő közepén egy faházat. Körülötte mindenhol lámpások az óriás fákon.
Újból kinyílt előttem az ajtó,és meglepődöttségemre most Niall állt előttem. Újból kezébe raktam a kezemet és kikászalódtam az ülésből. Intett Harrynek aki vette a jelzést és visszatolatott majd nagy zajt csapva eltünt. Beljebb menve,kihagyott a szívem egy dobbanást. A ház közepén egy asztal,gyönyörűen megterítve.
-Tetszik?-kérdezte,mire nagyot bólintottam és elmosolyodtam. Hangja teli volt izgattottsággal de ugyanakkor nyugodt is volt. Sosem tudom megállapítani hogy mit érez. Ha dühös,akkor is nyugodtsàgot sugároz. Ez olyan érthetetlen számomra. De nekem így tökéletes.
