What The Hell - Ashton Irwin ff

WTH - tizedik felvonás

Már közel fél órája, hogy a nagyival beszéltem. Már itt kellene lennie.

Anya már kétszer próbált bejönni hozzám, de az ajtó túloldaláról előadott hegyibeszédjére csak némasággal feleltem.

Hangos szirénázás szakítja félbe a gondolataimat. Két mentő suhan el a házunk előtt, de még a sarok előtt megáll.

Felkelek az ágyból és az ablakhoz megyek. Kinézek, hátha meglátom kihez jöttek. Pont, mikor elhúzom a függönyt, akkor húz el egy rendőrautó is az úton.

Gyomorforgató érzés, hogy baleset történhetett itt, nem messze tőlünk.

Akárhogy kitekerem magam, nem látok el odáig, csak a két autó villogóját látom forogni.

Nem gondolkodom, kinyitom az ajtót és leszaladok. A lépcsőn majdnem felborítom anyát, de nem érdekel. Szörnyű érzés kerít hatalmába. Mi van ha a nagyival történt valami?

Fogalmam sincs hogyan csinálom, de sikerül egymás elé raknom a lábaimat és már szinte futva közeledek a járdán a helyszínre.

Abban a pillanatban megáll bennem az ütő. A nagyit épp akkor teszik be az egyik mentőbe.

Lelkem a legmélyebb fájdalommal szakad szét és előtör belőlem a keserves zokogás.

Nem veszíthetem el őt is. Nem marad nekem senki. Mi lesz velem ezek után?

Rövid rész, de holnap hozom a következőt 😉