hotel room » l.s /befejezett/

Fifteen

Harry szemszöge:

Reggel mosollyal az arcomon ébredtem. Valami elképesztő szépet álmodtam, bár nem teljesen emlékszem rá. Olyan, mintha most is tartana az álom, mivel a szerelmem karjaiban fekszem.
Ahogy erre gondoltam, még jobban a puha mellkashoz bújtam, majd ujjaimat felcsúsztatva elkezdtem a hasizmait simogatni. Ez a legjobb ébredés a világon.
Szemeimet túl lusta voltam kinyitni, nem akartam, hogy ez az egész álomszerű dolog véget érjen.

Lassan viszont kinyitottam őket, és próbáltam befogadni a külvilágot. Először a szobában néztem körbe, ami egyáltalán nem volt ismerős.
Mi a szar? Hol a francban vagyok?
Fejemet felemeltem az ismeretlen mellkasról, és ahogy megláttam a hozzá tartozó személyt, ledermedtem.
A. Büdös. Kurva. Élet.
Mi történt? És most komolyan, hol vagyok??

Ahogy éreztem, Louis jobb karja jobban a csípőm köré fonódott, és apró köröket rajzolt a csípőcsontomra, viszont én próbáltam kiszabadulni.
Szempillái megrebbentek, majd komótosan kinyitotta a szemeit, amik a reggeli fényben még kékebbnek hatottak, ami teljességgel megbabonázott.
- Harry? - suttogta reggeli, rekedt hangon, amitől még idegesebb lettem. Vagyis inkább annak akartam magamat hinni.
- Louis. Mit keresek itt? - pattantam ki az ágyból, nem is foglalkozva azzal, hogy a testem teljesen a csupasz. Ha éjszaka az történt, amire gondolok - amiről alfelem enyhe furcsa érzése emlékeztet -, akkor már úgyis látott mindent. Min-dent.
Láttam, ahogy a levegője bent reked, ahogy lehajoltam az alsómhoz, amit sietősen magamra kaptam.
- Hazz... Én..
- Neeeeem, ne kezdd a Hazz-al! - szóltam rá, amikor már a nadrágomat ráncigáltam magamra. - Mi a faszt kerestünk egy ágyban. Egész éjszaka? Azt sem tudom, hogy hol vagyok!
- Hát.. Öhm, meg tudom magyarázni! - akart felkelni, de nem szántam rá az időmet, helyette csak felvettem a pólómat, majd a telefonomat felkapva az egyik éjjeliszekrényről, indultam kifele.
- Harry? - szólt halkan Lou. - Hadd magyarázzam meg, kérlek... - suttogta nekem, de nem voltam kíváncsi rá.
- Mi az Louis? Arra gondoltál, hogy leitatsz, megdugsz egy ismeretlen helyen, aztán csak úgy továbbtesszük magunkat rajta? Mert akkor közlöm veled MOST, hogy ez kibaszottul nem így van - emeltem fel a hangom, mire csak megszeppenten nézett rám.
- Hazz, ez nem így volt.. Kérlek, csak hadd mondjam el - szinte könyörgött, tekintetét próbálta az enyémbe fúrni.
- NEM! Nem érdekel a hülye kifogásod. Most van - néztem rá a telefonomra -, fél kettő. Visszamegyek a hotelbe. Neked úgyis szabadnapod van. Holnap reggel szépen odatolod a segged a szobámba, és elmagyarázod. Addig nem vagyok kíváncsi egy szavadra sem, oké? - le kellett nyugodnom nekem is, szükségem volt időre.
- Harry... - kezdte volna, de amikor meglátta az arckifejezésem, inkább csak ennyit mondott: - Sajnálom.

- Legalább egy címet mondj, hogy hívjak egy taxit - tettem a kezem a kilincsre, ő pedig elmondta a címet, majd szó nélkül tettem ki a lábam az ajtón.
A folyósóra lépve próbáltam rájönni, hogy hol vagyok, de minden bizonnyal valami számomra ismeretlen szórakozóhelyen.
Megláttam a lefele vezető lépcsőt, így arrafele indultam el.
A földszintre érve a takarítókat pillantottam meg, akik épp összeszedték az éjszaka maradékait.

A telefonomat feloldva tárcsáztam egy taxit, majd bemondtam neki a címet. Állítólag 10 perc, és itt van.
Épp készültem kimenni erről a hülye helyről, hogy többé be se tegyem a lábam, amikor az egyik fogason megpillantottam a kabátomat, Louis-éval együtt.
Gyorsan elvettem az enyémet, majd a zsebekbe nyúlva örömmel láttam, hogy maradt még pénzem.
Kintről dudaszó hallatszott, így a kabátomat felvéve battyogtam ki az ajtón, de még utoljára visszanéztem, így megláttam, ahogy Louis jön le a lépcsőn, és a hajába túr.
Ahogy meglátott, megszaporázta a lépteit, de én gyorsabb voltam.
Két perc múlva már a hotel felé tartottam, fejemet az ablaknak döntve, és észrevettem, hogy kurvára sajog a fejem. Ez kell nekem, ha iszok.

***

A szobámba beérve, egyszerűen lerángattam a kabátomat, a földre csaptam, és az ágyamra vágódtam. Semmihez se volt kedvem.
Épp elnyomott volna az álom, amikor beugrott éjszakáról valami emlékfoszlány.

" - Lou - sóhajtottam, ahogy a nyakamat végigcsókolgatta, bár a hangzavar miatt biztos nem hallott. Az agyam szertefoszlott, nem voltan ura a cselekedeteimnek, sőt, semminek. Louisra vagyok bízva. "

" Mámoros érzés töltött el, ahogy bennem mozog, miközben az ajkaimra hajol, hogy néha heves durvasággal, néha pedig lágy gyengédséggel csókolja őket kifulladásig. Imádtam az érzést. "

Jézusom. Fejemet a párnába fúrtam, bár még így is éreztem, hogy emlékeim izgalomba hoznak. Sose gondoltam volna, hogy a legjobb haverommal fogok lefeküdni. Főleg nem azt, hogy ő fektet meg engem.
Bár bevallom, amióta idejöttem, feltűnt Louis angyali arca; különleges, kék szemei; kócos, mégis puha haja.

Jól néz ki, ez tény, és szerintem ezzel még ő is tisztában van. Jézusom, nekem már attól feláll, ha az izmos combjaira gondolok, vagy ahogy végignyalt a nyakamon. Te jó ég.
Így utólag visszagondolva, túl bunkó voltam vele. Nem csak az ő hibája. De az alkohol olyan szinten elvette az eszem, hogy az nem igaz. És a múltkori - szintén alkohol miatti - csókunk végett még jobban megkívántam. Hihetetlen.
Csakhogy azt nem tudom, hogy mi lesz ezután. Elkezdünk járni? Haverok extrákkal? Ugyan, annál rosszabb döntés a világon nincs. Egyszer úgyis szerelem lesz belőle. Vagy nála, vagy nálam.

Fejemet igyekeztem kiüríteni, és inkább arra koncentráltam, hogy hétfőn újra munka lesz. Február... elseje. Ó, my birthday. Király lesz.
Főleg, hogy nincs is itt a családom, Louis meg biztos nem tudja. Nem is fogom neki elmondani.

A telefonom hirtelen megrezzent a farmerem zsebében, de nem állt le, hanem többször is csörgött. Ki hív ilyenkor?
Ahogy ránéztem a kijelzőre, gondolkodás nélkül nyomtam ki a hívást. Louis..
A következő pillanatban üzenetem érkezett.

Louis:
Gondoltam, hogy nem veszed fel.. Harry, nekem holnap is szabadnapom van, a főnököm meg nem szereti ha ilyenkor járkálok a hotelben. Nem megyünk el az egyik kávézóba? Megmagyarázok mindent, ígérem.

Csak a szemeimet forgattam, majd visszaírtam neki, hogy nekem jó, és hogy tízkor találkozzunk a hotellel szemben lévő kávézóban.
Hurrá, alig várom.

Hey
Köszönöm az előző részhez érkezett kommenteket, el sem hiszitek milyen jól estek.
Remélem ez a rész is tetszik nektek.
Várom a visszajelzéseket😇