hotel room » l.s /befejezett/

Eleven

- Nehogy elsírd magad - mondtam nevetve Harrynek, aki épp a kozmetikai székben ült, és gyantával szedték a bal szemöldökét.
- De kurvára fáááj - sokat nem hazudott, mert pont kifolyt egy könnycsepp a szeméből.
- Már nincs sok hátra, kibírod - próbáltam lenyugtatni, bár tudtam hogy a helyében én már ezerszer világgá szaladtam volna.

Emlékszem, amikor 17 éves voltam, Lottie, a húgom akkor volt 12, és egyik nap úgy döntött, hogy ő most kiszedi a szemöldököm. Körülbelül 3 szálat szedett csak ki, mert úgy kirohantam a székből, hogy utána két órán keresztül nem látott.
Szóval igen. Alacsony a fájdalomküszöböm.

- A büdös életbe! - hallottam meg Harry hangját, ami visszarángatott a jelenbe.
Hazz éppen a gyantacsíkot vette ki a kozmetikuslány kezéből, a másik tenyerét pedig a szemöldökére szorította.
- B..bocsi én nem tudtam hogy ennyire fájni fog... - dadogott a lány, majd el is pirult, amikor Harry izzó szemekkel ránézett.
- Mert elsőre nem fájt, vagy mivan? - förmedt rá, mire karonragadtam a dühös fiút, és elráncigáltam onnan.

- Most ezzel mit csináljak? - nyújtotta felém a gyantacsíkot, amikor már a szálloda folyósólyán sétáltunk a lift fele.
- Megcsináljuk vele a lábadat is? - húzogattam a szemöldököm, majd látva Harry arcát, egy nagyot nevettem.
- Majd ha én máshol szedem le a szőrt a bőrödről, akkor nevess - morogta, mire kérdőn ránéztem, tekintetem pedig a szemöldökére tévedt. A fél homloka, és a szemhéja feletti rész piros volt.
- Ne aggódj, majd elmúlik - úgy döntöttem, figyelmen kívül hagyom a beszólását.
- És addig ezzel mit csináljak? - mutatott rá a piros részre.
- Hát.. borogasd? - bizonytalanodtam el. - Ja, amúgy pénteken jössz velünk buliba.
- Hogy mi? - kérdezett vissza azonnal.
- Buliba. Zaynnel, Liammel és velem - vigyorogtam rá.
- Kizárt.
- A múltkor azt mondtad, hogy legközelebb jössz. Most van legközelebb.
- De ahj. Nincs kedvem - duzzogott.
- Jaj, ne legyél már hercegnő. Lassan két hete itt vagy, kiderült hogy legjobb haverok voltunk, és még csak egy közös programot se csináltunk - közöltem vele. - Ha nem jössz, akkor elrángatlak.
- Akkor jobb lesz beleegyeznem? - húzta el a száját.
- Igen - bólintottam vigyorogva.
- Hát jó, akkor jövök. Most péntek? - megint csak bólintottam.
- Menj fel a szobádba, hozom a vacsorát - mondtam neki, mire csak megrázta a fejét. - Mi az?
- Nem vagyok éhes. Inkább gyere fel te is.
- Mi? Minek? - néztem rá zavarodottan.
- Egész nap a pult előtt poshadsz. Lazíts már egy kicsit. Rendelünk két sört a szobába, maradsz fél órát, aztán mehetsz a dolgodra - mondta szemforgatva.
- Hát jó - egyeztem bele.

***

- És meddig szándékozol itt maradni? - kérdeztem tőle, miközben lehörpintettem egy nagy adag sört, ami a második doboz volt, Harry viszont a már negyediket itta.
- Nem tudom. Állítólag lakást kéne keresnem. De semmi kedvem egyedül elköltözni. Inkább maradok ebben a hotelben - rántotta meg a vállát, majd felrakta a lábát a dohányzóasztalra, és egy nagyot kortyolt ő is a sörösdobozból.
- És itt fogsz lakni, vagy mi? Nem maradhatsz itt örökre.
- Akkor fogadj be, ha ennyire zavar, hogy itt vagyok - vágta rá, mire csak meglepett arccal néztem vissza rá.
- De... nekem nincs is vendégszobám, például. Meg a nappaliban a kanapé sem kinyithatós. Csak a franciaágyam van, meg amúgyis-

- Nem foglak álmodban megerőszakolni, nyugodj meg - nevetett, mire nekem a torkomon akadt a sör, és iszonyatosan köhögni kezdtem.
- Lou, nyugi már. Csak viccelek - nevetett még mindig, miközben mellémcsúszott az ágyon, és elkezdte a hátamat ütögetni.
- Ilyennel inkább ne is viccelj - hirtelen kiszáradt a torkom, és többet nem beszéltem, csak meredtem magam elé.
- Okéé, bocsi. Na, tudom hogy nem haragszol rám - arcát a szemem sarkából láttam, és éreztem az enyhe sörszagot rajta.

Eléggé meglepődtem, amikor az orrát a nyakamnak nyomta, majd egy nagyot szippantott.
- Jó illatod van - motyogta a bőrömbe, mire megborzongtam.
- Harry, ha tudom hogy ennyire megárt a pia, nem is engedem, hogy igyál - nyeltem egy nagyot, mert időközben úgy döntött, hogy az orrával felfedezőútra indul a fülem felé.
- Milyen pia? - kérdezett vissza, majd hirtelen elhajolt tőlem, és rámnézett.
- Ami a kezedben van - forgattam szemet.
- Nem is ártott meg - vágta rá, majd az arcomhoz közeledve egy puszit nyomott a szám mellé. Pontosabban, a szám sarkára.
Oké, félig a számra.
Értetlenül hajoltam el tőle, mire ő automatikusan jött utánam. Mintha egy láthatatlan kötéllel lenne hozzámkötve.
- Miaz Lou, beijedtél? - suttogta a szemeimbe nézve.
- Te hülye vagy - hagytam rá.
- Miért is? - kérdezte, majd a számra fókuszált, a sört az asztalra rakta, a tenyerét pedig felemelte, és egyenesen a tarkómra simította.
- Harry - próbáltam kiszabadulni, de nem ment, így a tenyeremet a mellkasára raktam, és próbáltam eltolni.
- Ezaz. Vadulj - száját egy félvigyorra húzta, majd hirtelen odahajolt hozzám, és szájon csókolt.
De nem húzódott el azonnal, ajkait az enyémeken tartotta, én pedig próbáltam elhúzni a fejem, de ő nem engedte el a tarkómat.
Amikor érezte, hogy meg se moccanok, a combomra rakta a kezét, és erősen megmarkolta, amitől felnyögtem, ő pedig ezt kihasználva átdugta a nyelvét a számba.
Amint megéreztem, hogy a keze elengedi a tarkómat, azonnal elhúzódtam, majd fel is pattantam az ágyról, a sörösdobozt pedig gyorsan leraktam az asztalra, és Harryre néztem, aki csak vigyorogva nézett engem.

Kisiettem a szobájából, és erősen törtem a fejem, hogy ez mégis mi a szent ég volt?
Bár az ajkai puhák voltak, és selymesek.
Hm. Be lehet rúgni fél óra alatt? Mert akkor mindkettőnknek sikerült.

Hey guys💁
Újra idetoltam a képem😂❤
Erről a részről inkább nem mondok semmit, mert nem is tudok:D Páran mondtátok, hogy már lehetne benne Larry, raktam bele egy kicsit:3
Nem akarok spoilerezni, de majd nemsokára lesz több;)))
A következő részt fogalmam sincs mikor rakom ki, mert még be sincs fejezve, de ha holnapra megírom akkor felrakom dél körül.
I love my readeeers💛👑
Ha tetszett, vote, komi💞
All the love