Egyirányú Leszokás (One Direction Fanfiction) /Befejezett/

Csak Egy Álom

~Harry szemszöge~

Az éjszaka közepén kesrves sírásra ébredtem. Felkaptam egy pólót, és átsiettem Eliehez, aki a vendég szobában aludt. Mikor beléptem csak annyit láttam, hogy forgolódik, az arcán folynak a könnyek és hangosan zokog. Oda léptem az ágyhoz és letérdeltem mellé.
-Elie!-szólítottam meg halkan, de nem történt semmi. Felültem mellé és egy kicsit megráztam, hogy biztos felkeljen. Nagyon rossz Őt így látni.
-Nee!-kiáltott fel és ebben a pillanatban ki is nyitotta könny áztatta szemeit.
-Shhh, semmi baj! Csak álmodtad!-suttogtam, és az ölembe ültetve ringatni kezdtem. A pólómat görcsösen szorítva sírt a vállamba. Már fél órája folyamatosan sír. Egyszer csak Liam jön be a szobába Deanaval a karjában. Elie felkapta a fejét és sírva szaladt Liamhez aki nem értette mi történik, és már csak arra eszmélt fel, hogy Elie szinte zokogva öleli Deanat.
-Sose hagyom, hogy elvigyenek!-suttogta a kicsinek, aki a nagy sírás ellenére elaludt. Elie bár még könnyezett, jóval nyugodtabb volt mint az előbb. Mikor teljesen nyugodt lett, átvitte Deanat a szobába és az ágya mellé ülve nézte. Egy udeig az ajtóban álltam, majd mellé sétáltam és leültem.
-Elmondod mi történt?-kérdeztem halkan. Erre csak egy bólintás volt a válasz majd könnyes tekintetét felém fordította.
-Elvették tőlem.-súgta Deanara nézve. És halkan újra sírni kezdett.
-Semmi baj.-húztam az ölembe.-Minden rendben van. Nem vitték el. Nem hagyom, hogy elvigyék rendben?-suttogtam neki és a szemébe néztem.
-Meg ígéred?
-Igen!-pusziltam meg a homlokát, majd a mai nap folyamán már másodszorra ringatni kezdtem. Fél óra múlva, már a nap sütött be az ablakon, ezért nagy nehezen felálltam Elievel a karjaimban és átvittem a másik szobába. Lefektettem betakartam, aztán átmentem öltözni az Én szobámba.
Amikor elkészültem még belestem a kicsihez és Elhez is, de még aludtak úgyhogy hagytam is őket. Leérve láttam, hogy a fiúk csak rám vártak, ezért indultunk is. Úgy terveztük, hogy reggel befejezzük a gyerekszobát, és este megmutatjuk a lányoknak. Elcsórtam Elie kulcsát, így könnyű lesz bejutni. Mikor oda értünk kezdtük is.

~Elouise szemszöge~

Reggel a fejfájásomra, és egy kis tündér ölelésére keltem.
-Jó reggelt kicsim!-suttogtam.
-Mami már régen elmúlt reggel.-kuncogott halkan.
-Tessék!-ültem fel az ágyban, de vissza is dőltem mert szörnyen fájt a fejem és szédültem.
-Jól vagy mami?-kérdezte ilyedten.
-Persze szívem.-ültem fel most már sokkal lassabban. De így se volt jó.-Kincsem, kérd meg Harryt, hogy csináljon enni jó?-néztem a picire.
-Harry bácsiék nincsenek itthon.-nézett rám. Most mégis mit csináljak??
-Figyel, nagylány vagy már. Menj a szobába ahol aludtál, és ágyazz meg jó?-néztem rá.
-Rendben.-bólintott és eltünt. Én pedig a párnák közé dölve elgyengültem, és pár perccel később ismét aludtam.

Tudom, tudom!
Szörnyű, unalmas, és még sorolhatnám.
Sajnálom hogy ilyen szörnyű de....
Nincs elfogadható magyarázta.....
Na haragudjatok rám.
Már majdnem 2k megtekintééés!!!
Köszönöm imádlak titeket!!!💜💜💜💜💜💜💜💜