Love Game

5. fejezet

- Felix, péntek ma van! – hitetlenkedtem a telefonba.

- Pontosaaan! – énekelte a vonal másik oldalán. – Léégyszi?

- Nem biztos, hogy fel vagyok erre készülve – nevettem.

- Légyszi (Y/N). Tedd meg Poodsért – mondta, Edgar „hangját" imitálva.

- Neked nem tudok nemet mondani, Edgar – feleltem nevetve.

- Várlak! Siesss! – mondta, és kinyomta a telefont. Beletúrtam a hajamba. Basszus, nemár. Túl könnyen rá tud venni minden hülyeségre, például, hogy szerepeljek a mai Fridays with PewDiePie videóban. Hogy mi? Kikászálódtam az ágyból, és bezárkóztam a fürdőszobába. A kádat teleengedtem forró vízzel, az agyam egyfolytában ideges gondolatokat hallatott. Kicsit áztattam magam, aztán kikászálódtam. Felvettem a kedvenc pólómat, egy farmert, és a hajamat egy kis kócos copfba kötöttem. Feltettem egy szolid sminket és úgy döntöttem, így talán elfogadható leszek. A gyomrom fel-le ugrált, néha bukfencet vetett, úgy éreztem, rögtön kidobom a taccsot. Nyugalom, (Y/N). Nyugalom.

Felkaptam a táskám, még utoljára szemügyre vettem magam a tükörben, és útnak indultam. A levegő kicsit csípős volt, de nem bántam, legalább kijózanított kicsit. Iszonyú ideges voltam, és nem tudtam lenyugodni. Gyorsan szedtem a lábaimat az utcán, így viszonylag hamar odaértem Felix lakásához. Becsöngettem, és pár perc múlva már bent is voltam.

- Örülök, hogy eljöttél – mondta széles mosollyal, és beljebb tessékelt.

- Örülök, ha örülsz – feleltem idegesen, és leültem a kanapéra. – Mit szeretnél csinálni?

- (Y/N), nyugodj meg! Minden rendben lesz – mosolygott. – Nem megölni akarlak, vagy ilyesmi, csak azt akarom, hogy játsszunk valamivel és érezzük jól magunkat, mint eddig is.

- Jó, de akkor nem kellett azon aggódnom, hogy mit fog szólni több millió ember hozzám – feleltem nyűgösen.

- Most sem kell, ne idegeskedj! Csak érezzük jól magunkat, jó? Szuper lesz, hidd el.

- Oké, Felix – feleltem, és sóhajtottam egyet.

- Szóval, mivel szeretnél játszani?

- Öhm, találtam egy elég viccesnek tűnő játékot a Steamen, lehet egymás ellen, megy együtt is játszani, kipróbáljuk?

- Naná! Valaki bizony el lesz verve – nevetett.

- Csak el ne bízd magad – feleltem, és átsétáltunk a szobába, ahol a számítógépe volt. – Whoa – mondtam.

- Menő, mi? – kérdezte, én pedig bólintottam. – Na, gyorsan meg is nézzük a játékot, éés már mehet is a felvétel! Csak semmi izgalom. Ha elszúrsz valamit, majd kivágjuk – nevetett.

- Köszi a bíztatást – feleltem, tettetve, hogy megsértődtem. Felix befejezte a szöszmötölést, hozott nekem egy széket, és helyet foglaltunk. Felém fordult, és beszélni kezdett.

- (Y/N), nyugodj meg. Minden király lesz, jó? Csinos vagy, vicces, tetszeni fogsz nekik. Csak érezd jól magad velem, oké? – kérdezte, így próbálva nyugtatni engem. És akárhogy is, de a hangja, a kedves szavai valamennyire tényleg megnyugtattak. Szerinte csinos vagyok?

Pewds elindította a felvételt, szokásához híven bemutatkozott, és engem is bemutatott. Iszonyú lámpalázas voltam, de valahogy megnyugtatott, amit Felix az előbb mondott. Miután elkezdtük a játékot, már semmi félelmem nem volt, ugyanis rögtön magába szippantott a szórakoztató kis játék, el is felejtettem, hogy felvesz minket a kamera. Egy ideig egymást segítve játszottunk, aztán Felix kihívott egy párbajra, amit furcsa mód megnyertem.