Váratlan Szerelem (Shawn Mendes fanfiction) /BEFEJEZETT

24.fejezet: Magányból szabadult erő

Egy héttel később :
Azt mondják az első pár nap a pokol. Ezt alá is támasztom. De a legrosszabb a másnap volt. Szétbőgött szemek. Sápadtság. De a kiló vakolat segített amit nem szívesen tettem fel. Saraéknak szóltam, hogy most szeretnék kicsit egyedül lenni.  Ezért kora este elmentem futni a parkba. Az egyik padon ülve ismerősöket pillantottam meg.  Saraék osztályából pár srác bandázott.  Az egyiket még ismerem is. A szokásos csapat..mi csak balhés négyesnek hívjuk őket. Bryan mikor észre vett mosolyogva intett. Egy pillanatra mindenki oda fordult. Felállt a társaságból és mosolyogva elém lépett.

- Hát te? Úgy hallottam LA-ban hódítod a népet. -mosolygott és kaptam egy ölelést.
- Hát igen. Jó volt, csak...- néztem feszülten a szemébe.
- Jó nem kínozlak. Hallottam pár dolgot.
- Akkor tényleg hamar el lesz intézve ez az egész. - mosolyodtam el erőltetetten.
- Nem tudom mi történt pontosan...de szerintem hagyd az egészet.
- Ja...Tudod Brian...még mindig nem tudok olyan lenni mint amilyen te vagy. - mosolyogtam
- Tudom...de hé. -bökött meg - holnap megyünk a csapattal iszogatni meg hülyülni. Te is jöhetnél.
- Nem igazán az én világom. - ráztam meg a fejem.
- Ja tudom...láttam a magconos videókat. Meg követtem az egyik livet is amiben "buliztatok".
- Te jó ég. - fogtam a fejem

Pár szót váltottunk még és haza indultam. Újra elő jött az a mindjárt meghalok elegem van a világból érzés. Körülbelül így teltek a hátra lévő napjaim.

Néhány hónappal később:
Elég sok minden történt az elmúlt időszakban. Shawn próbálta fel venni velem a kapcsolatot, de Andrew kérésére nem beszéltem vele azóta sem. Egy idő után már nem hallottam felőle. Cameronékkal  rendszeresen beszéltem. Közben elkezdődött az utolsó évem. Eleinte egész nap csak a szobámban ültem. Úgy éreztem már semmi sem lesz a régi. Az emberek megbámultak az utcán.  A suli első héten is álltam a rosszalló pillantásokat. Majd szépen lassan kezdtem elfogadni a helyzetet. Rendszeresen jártam egy ideig bulizni. A bulizásból olykor balhé volt. Anyunak egy idő után elege lett. Sosem voltam az a lázadó kamasz. Most bepótoltam Bryanéknak köszönhetően. És hogy Saraék mit szóltak ehhez? Hát eleinte örültek, hogy kezdek túl lenni Shawnon. De miután nagyobb változást produkáltam kezdtek aggódni. Sara nem egyszer próbált beszélni a fejemmel. De túl makacsnak bizonyultam és egy idő után feladta. Kezdtem újra érezni, hogy szét esik minden körülöttem. A régi megszokott banda szét züllött. Saraék itt maradtak plusz egy évet. Így mindannyian végzősök lettünk. Lizzie nem szólt bele. Úgy érezte ez az én döntésem. Jason becsajozott. Igen és ez úttal nem csak vicc. Tényleg sikerült neki. Aranyosak. Tényleg.

És most térjünk vissza a jelenbe...
Suli van. Újra. Sara azt írta este, hogy reggel értem jön.  Ennek örültem. Az oda felé utat végig beszélgettük. Volt is miről. Végre úgy éreztem a régi vagyok. Igaza volt Andrewnek...minden olyan lesz idővel mint amilyen volt. Épp a hétvégi magcon találkozót tervezgettük mikor megérkeztünk a termeinkhez. Szerencse, hogy egymás mellett van idén is. Lepakoltunk és még a folyosón is folytattuk. Hiába ismerjük már a fiúkat. Még mindig lázba hoz ha magcon talirol van szó. Brian érkezett még a balhés négyessel együtt. Vagyis csak hárman voltak ezúttal. De nem volt elég időm, hogy átgondoljam ki hiányzik a csapatból. Brian megölelt reggeli köszönés képp és be ment a termükbe. Hamarosan Lunáék is csatlakoztak hozzánk. Lizziet kerestem de utólag mondták a lányok, hogy még sem jön. Elég hiányosnak éreztem így a csapatunkat. Semmi másra nem koncentráltam csak arra, hogy újra találkozzak a fiúkkal. Bár nem egészen jó ötlet. De ahogy azt ígértem ugyanúgy barátok maradunk. És azok is maradtunk. Egyszerűen imádom őket. Végig követem a mindennapjaikat. A turnékat és utazgatásokat.
Saraval és Jessievel indultam haza. Mielőtt haza mentünk volna beugrottunk egy cukrászdába. Gondoltuk jó idő van és jó kis időtöltés lenne. Haza érve megcsináltam a leckém és ki mentem futni a parkba. Újonnan rászoktam az esti mozgásra. Sara szerint valami nyavalyát kaphattam el. Jessie pedig leszúrta, hogy a mozgás pedig nem árt. Amúgy Sara folyton azt mondja nincs megelégedve magával... De esze ágában sincs velem tartani. Én ezen mindig jót mosolygok. A parkban semmi ismerőssel nem találkoztam ezért gondoltam ideje Logant kirángatni egy kicsit. Pár morgás után bele ment ezért elkocogtam a házukig, aztán elmentünk egy jó hosszú sétára. Vajon kezdenek újra jól alakulni a dolgok? Nem is tudom...minden jó után valami rossz dolog jött nekem. Most félve várom a következőt. Bár....ki tudja. Lehet most fog helyre jönni minden. Talán...jó nem igazán hiszek ebben. Nem vagyok nagyon pozitív mostanság. De most az a fontos, hogy a barátaim mellettem vannak. Ezt veszem figyelembe. Otthon anyuval néztem meg egy amerikai-vígjátékot, lefekvés előtt csekkoltam a netet és zenére aludtam el. És dobpergés....nem Shawn dalaira. Szerintem ez egy piros pont nekem. Végre úgy éreztem elég erőm van a túléléshez..