Váratlan Szerelem (Shawn Mendes fanfiction) /BEFEJEZETT

27.fejezet: Állarcok mögött

A tegnap délutáni kis cirkuszunkat persze hallotta a fél ház. És ha azt hittem vagy hittük, hogy itt abba marad az egész akkor nagyon tévedtünk. Ugyanis Cameron és Nash menedzsere bejelentette, hogy a fiúknak jelenésük van. Hozzá teszem teljesen váratlanul.. Cam úgy hagyta el a házat, hogy két napot lesznek távol és az idő alatt próbáljuk meg egymást tolerálni. Igen, pechemre Shawn már nem magcon tag. Vagyis itt marad velem. Két teljes napig. Hurrá. Ez még jól is sülne ez ha mondjuk nem utálna. És asszem' még szépen fejeztem ki. Ahogy észrevettem egyenesen gyűlöl. Bár jobban bele gondolva én is utálnám magam. Lehet fontolóra veszem az önkritikám átgondolását. Na mindegy.
Amint becsukódott az ajtó és ketten maradtunk már érezni lehetett a feszültséget a levegőben. Pedig még csak meg sem szólaltunk. Rá sem néztünk egymásra...egy ideig. Egész este kerülgettük egymást a lakásban. Kezdett nyomasztó lenni az egész. Egy szendvicset dobtam össze magamnak, hogy azt utána nyugodtan megegyem a szobámban. De nagyon méregetett, amit nem hagyhattam szó nélkül.

- Probléma? - húztam fel a szemöldököm.
- Probléma a modoroddal van. - nézte tovább a képernyőt.
- Akkor ezt megbeszéltük.
- Ha te ezt annak tekinted. - tette csak úgy mellékesen hozzá. Én megvontam a vállam és fel indultam.

Azt hittem ennyivel meg is úsztam a mai napot. Ahha...csak gondoltam. Este mikor elmentem fürödni gondoltam minek vigyek be magammal ruhát mikor csak kimegyek a szobámba. Hát én nyugodtan mentem vissza. Csak hogy egy árva ruhámat sem találtam a fehérneműimen kívül. Idegesen kaptam fel magamra a cuccom és törölközővel együtt vizes hajjal kiabáltam a nevét és nyitottam ki az ajtót. De akkor egy kancsó (?) víz ért. Idegesen dörzsöltem meg a szemem.

- Elmondanád, hogy mégis mi a jó isten bajod van neked Mendes?! - szorítottam magamhoz a törölközőt.
- Ugyan már láttalak már fehérneműben, ne játszd az agyad.
- Te fogod játszani az agyad miután ezt ezerszer vissza kaptad! Hol vannak a ruháim?

Megvonta a vállát és lement. Én persze csak kerestem és kerestem. Még a konyhát is felkutattam. De nem találtam semmit. Kezdtem idegbajt kapni. Főleg, hogy ő szórakozottan kapcsolgatta tovább az adókat. Míg én kerestem egyszer felszólalt.

- Ki az a Brian? Sokat beszéltek mostanság ahogy látom. - nézegette a mobilom. - Jézus és ez ki??
- Mond neked valamit a magánügy ?? - kaptam ki a kezéből. - Egyáltalán hogy jössz ahhoz , hogy elvedd a ruháimat aztán meg a mobilomba turkálj?
- Hát pont így. - kacsintott
- Utolsó esélyt kapsz, hogy elmond hol vannak a bőröndjeim!

Nagyot sóhajtott és a fejével kifelé mutatott. Idegesen mentem ki mezítláb a kert felé a hátsó ajtón. A bőröndjeimet egyből kiszúrtam. Ott úszott a medencében egy matracon. Itt elpattant az agyam. Félre dobtam a törölközöm és beúsztam érte. Csurom vizesen húztam be a csomagjaimat. Shawn dőlt a röhögéstől. Poénnak szánta? Majd meglátja milyen poént kap ha belendülök.

- Ezt még meg fogod bánni! - kacsintottam vigyorogva és felvittem a cuccokat.
- Kíváncsian várom! - kiabálta utánam.
Miután lenyugodtam végre vagyis már nem akartam össze törni semmit videochaten vártam Lizzie-éket. Ők azért jót szórakoztak.

- És mi lesz a terv? - nézett rám eszelős vigyorral Sara.
- Tuti valami verekedés is lesz. - kacsintott Lizzie.
- Valami olyat akarok amivel meglepem. Biztosan tudom, hogy lesznek még a következő két napban húzásai. De az enyém váratlan lesz. És megbánja. - jelentettem ki.
- Ez azért vicces. - nézett Lizzie komolyan a kamerába.
- Nagyon. - feleltem
- Most komolyan. Valami van még a múltból. És így akár piszkálni. Szerintem még ő sincs túl.
- Mi az, hogy ő sem? Én teljesen túl vagyok. Azért jöttem, hogy jól érezzem magam.
- És hogy elmond az igazat.- tette hozzá Sara. - a lényeget kihagytad
- Részben. De nekem tényleg terveim vannak. Nyár közepe felé már dolgozni szeretnék.
- Ezek szépek és mi el is hisszük. De azt is tudjuk, hogy nagy szerepet játszott abban ő is, hogy ott vagy. - már válaszolni akartam mikor Shawn válaszolt az ajtóból állva.
- Persze. Hisz mindig is csodált engem. Ahogy ő mondja. Természetes hogy ide is követett. - vigyorgott és kiment.

Idegesen néztem magam elé.

- Gondolod hallotta? - húzta el a száját - Szerinted? - vontam fel a szemöldököm - Figyeljetek én megyek. Megpróbálok most már aludni.
- Kitartást!
- Jó éjt!

És kijelentkeztem. Hogy mennyire éreztem egy tízes skálán nyomasztónak, hogy Shawn mindent hallott? Hát, úgy megüti a százas számot...pedig csak tízig van. Fülhallgatóval a fülemben aludtam el. Másnap reggel megébredtem. Bár még nem nyitottam ki a szemem. De a fülhallgatóban még szólt a zene. Azonban nem az a fajta zene amit mostanában hallgatok. Shawn egy dala szólt. Maximumon. Felemeltem a fejem és értetlenül néztem körbe. Shawn az íróasztalon ült és a telefonját babrálta.

- Elég édes, hogy nem törölted ki a zenéimet. Sőt még álmodban is dúdolod. - tetetett meghatottságot .

Megráztam a fejem és elnevettem magam.

- Persze, hogy ez dúdolom. Mert mindenhol a fejedet kell néznem. Már teljesen...
- Elveszem az eszedet. - szólt közbe.
- Nem! Már megfájdítod a fejemet a hülye dalaiddal!
- Ez akkor is édes - vigyorgott
- Mi lenne ha a barátnőddel foglalkoznál?
- Azt tenném csak jelenleg...
- Nem érdekel! Nem érdekel, hogy hol van. Vagy mit csinál. Játszd azt, hogy aranyos kis nyálas üzeneteket küldözgettek egymásnak! Nevetgélj és telefonálgass! Csak hagyj már engem békén! Szerintem elég nagy ez a ház. Ja és még valami  ...húzzál ki a szobámból!!
- Szórakoztató amikor dühöngsz. És kiugrik az a kicsi ér a nyakadon. De amúgy igazad van megyek a BARÁTNŐMMEL társalogni. - nyomta meg erősen a barátnő szót és kiment.

Miután össze szedtem magam és lezuhanyoztam..most vittem magammal cuccot plusz bezártam a szobaajtót. Megvártam amíg nyugodtan le tudok menni kaját csinálni. Shawn szándékosan a nappaliban volt egész végig. Amíg én vártam hogy kiszedhessem a mikróból a kávémat ami szinte jégkockás volt addig ő jó ízűen nevetgélt. A fejemet rázva mentem fel a zeneszobába. Próbáltam gyakorolgatni. Egész jól haladtam. Egy idő után feltűnhetett Shawnak, hogy eltűntem ezért hamarosan meg is zavart. Bejött és leült az egyik puffba. Én próbáltam nem kizökkeni , de lehetetlen volt.

- Nocsak, sikerült haladnod valamit. - dőlt hátra.
- Nem egyedül szerencsére.
- Azt gondoltam is. Egyedül még eddig sem jutottál volna.
- Te mikor lettél ekkora bunkó? - néztem rá.
- Nem csak én változtam meg. - ott a pont. Inkább játszani kezdtem tovább. - Nem jól fogod le az akkordot.  - rázta meg a fejét és közelebb jött, hogy segítsen. A szemébe néztem ahogyan segített. Tudom nyálasan hangzik de megdobogtatta a szívem. El kellett űznöm.

Shawn kapcsolt és felkelt mellőlem.

- Elmegyek egy pár órára. Megpróbálod nem felégetni a házat?
- Marha vicces. - kezdtem tovább játszani.

Shawn kiment én pedig a homlokomra csaptam. Nem lehetek ekkora marha. Nem tudom mit csináljak ...és hogy egyáltalán mit akarok. Mert tudom, hogy behúzták a csőbe....De Shawn attól még megcsókolta Camillat. És hazudott. Most meg szándékosan csinálja ezeket. Amíg Shawn távol volt áttudtam nagyjából gondolni a dolgokat. Lesz ami lesz alapon hagytam a dolgokat és elhatároztam, hogy nem fogom otthon várni a megjelenését. Felvettem valami könnyebb cuccot és elindultam, hogy kiszellőztessem a fejem. Elvégre nem mindig teheti meg az ember, hogy csak úgy eljöjjön ide. Beraktam a kulcsot a lábtörlő alá és már el is tűntem az  utcából. Jó volt végre a szabadság illatát érezni. Konkrétan egész nap távol voltam. És bejártam az egész környéket. A plázától kezdve a parkig mindent bejártam. Kora este megállapítottam, hogy ideje lesz haza menni.   Otthon ha nevezhetem már az otthonomnak, Shawn kissé frusztráltan nyomogatta a telefonját a nappaliban.
Leraktam a telefonom a pultra és benéztem a hűtőbe, hogy találjak valami hideg innivalót. Pont volt úgyhogy boldogan vettem ki. Shawn egész végig méregetett.

- Hol voltál ennyi ideig?
- Nem tudok róla, hogy olyan kapcsolatban állnánk hogy el is mondjam. - vágtam rá. Látszott rajta az idegesség. Elmosolyodtam. - Nem hittem, hogy érdekelne.
- Csak kérdeztem - mondta nyugodt hangon.
- Nem Shawn...téged érdekelt, hogy mi van velem. Még sem vagy olyan nagy bunkó. Tele vagy meglepetésekkel. - kacsintottam
- Nem érdekel hova tűnsz el. Csak ha valami történne veled Cam kinyírna.
- A parkban voltam. - mentem fel. Jobbnak láttam ha megadom a választ amit annyira hallani akart. Nem átlátszó. Csak egy kicsit.  De ez haladás már nem?

Haligali!  Remélem tetszett. Vissza jelzéseket várok! 😄
Puszi, Calipso! ♥