Messenger beszélgetések /One Direction/ ✔

ÖTVENKETTŐ

~Emily Morgan~

Gyönyörű. Ez a megfelelő szó ami a szállodánkra illik.  A mi részünk egy nagy szobából állt, egy konyhából és egy fürdőszobából. A szoba közepén egy francia ágy volt, a másik oldalt meg kettő szekrény. A szekrények mellett egy ablak díszelgett. A fürdőszoba is nagyon szép volt, nem az a csicsás, inkább átlagos. A konyha úgy nézett ki, hogy volt egy pult, felette egy kis szekrény, amiben poharak és tányérok voltak. A közepén egy étkező asztal és egy ablak is volt bent. Talán ezért fogott meg az egész, mert átlagos volt.

-Hogy tetszik? - ölelt át hátulról Niall.

-Nagyon szép. - fordultam felé mosolyogva.

-Annak nagyon örülök. - vigyorgott és megcsókolt.

-Nem vagy éhes? - kérdeztem, mert Niall még csak ötször evett ma.

-Nem. - csókolt meg, mielőtt még válaszolhattam volna. -Menjünk le a partra. 

-Akkor felveszem a fürdőruhámat és jövök. - adtam puszit az arcára.

-Minek neked fürdőruha. Túl sokat takar. - mondta perverz vigyorral.

-Kapd be Horan! - mutattam fel elegánsan a középső ujjam.

-Majd te! - mondta szórakozottan.

Nem figyelve rá, oda mentem a bőröndömhöz és kivettem a fekete bikinim és bementem a fürdőbe. Vízálló szempillaspirált tettem fel és a hajamat hanyagul kontyba kötöttem és késznek is nyilvánítottam magam. Niall az ágyon ült lehajtott fejjel és nagyon úgy látszott, hogy gondolkodik valamin.

-Kicsim minden rendben? - ültem le mellé.

-Persze. - mosolyodott el. Csak nem volt igazi, teljes szívből jövő mosoly.

-Oké. Akkor mondd mi van! - keltem fel és levágtam magam a földre törökülésbe.

-Miután haza megyünk mennünk kell turnéra. - mondta érzelem mentesen a szemembe nézve.

-Értem. Ez a munkád! Támogatlak mindenben, ahogy ebben is. De akkor élvezzük ki ezt a hetet kettesben. - mosolyogtam rá. 

-De, Emily. Egy évig leszek ott. - suttogta.

-Oh, értem. - hajtottam le a fejem és egy hatalmas gombóc keletkezett a torkomban ami nem sokár feltörni készül.

-De eljöhetsz velünk pár helyre. Paul  elintézte. És nem fog változni veled kapcsolatban az érzéseim. 

-Persze, nem baj. Nem tartalak vissza. Ez a munkád és neked teljesítened kell. Menj csak. - mosolyogtam rá biztatóan. -És amúgy is ott lesz a skype, a facebook meg a közösségi oldalak. - tettem hozzá.

-De szarok rá ezekre a közösségi oldalakra! - csattant fel. - Én nem azt akarom, hogy lássam mit írsz. Nem úgy értve mielőtt még másra gondolsz! Én arra gondolok, hogy jobban szeretem ha a barátnőmet ölelni, puszilni és csókolni tudnám! Nem pedig az érzelem mentes szöveget olvasni, amit írsz vagy én írok! Hallani akarom a hangod, de nem a telefonba! Hallani akarom a szuszogásod, amikor alszol! Azt akarom, hogy a karjaimban aludj el! Hallani szeretném az édes nevetésed! A közösségi oldalak szarak! 

Sírva borultam Niall karjai közé. Ha eddig is bárki vagy én kételkedtem Niall érzéseiben, most már tuti nem.

-Én is szeretlek! - szipogtam.

-Azt nem mondtam, hogy szeretlek is. - nevetett fel.

-Hülye!  - csókoltam meg nevetve.

☮☮☮☮☮☮

-Niall csörög a telefonod! - ordítottam neki.

-Ki az? - kérdezte meg.

-Paul!

-Vedd fel. Mondd neki, hogy zuhanyzom! - ordított vissza.

-Szia ! - szóltam bele.

-Emily? Oda tudnád adni Niall-t? - kérdezte idegesen Paul.

-Most zuhanyzik. Lemossa a sós vizet. - magyaráztam.

-Oké. Akkor később. Mizu? - vette lazára.

-Háát. Most tudtam meg, hogy Niall elmegy egy évre. 

-Óh, szóval tudod. - láttam magam előtt, ahogy bólint.

-Igen.

-Értem. És milyen Hawaii?

-Csodálatos. - válaszóltam röviden.

-Akkor jó.

-Ühüm.

-Te, ha haza jöttök, lehet egy apa lánya nap? - kérdezte félénk hangon.

-Persze. - vigyorodtam el.

-Mennem kell. Szia, érezzétek jól magatokat! - tette le.

~Viksu1~