Messenger beszélgetések /One Direction/ ✔

ÖTVENHÉT

~Emily Morgan~

-Jó éjt Rose! - mosolyogtam rá.

-Neked is, Emily. - ölelt meg, amit viszonoztam.

Holnap indulunk haza. Már minden összepakoltunk és a mai nap bevásároltunk Rose-nak ruhákat. Niall is nagyon megkedvelte a lányt. Mivel nem volt elég helyünk ezért kértünk egy másik szobát, amit erre az éjszakára ingyen adtak. Itt Hawaii-on milyen kedves emberek élnek nem? A szoba köbö ugyanúgy nézett ki, csak kettő szobás volt. 

-Holnap megyünk haza. - suttogta nekem Niall. Mintha nem tudnám, vagy mintha nem öt perccel ezelőtt mondtam volna neki.

-Tudom Niall, az előbb is mondtam. - forgattam meg a fejem.

-Jól vagy? - kérdezte fürkészve.

-Persze. - mosolyodtam el. - Te hogy vagy? 

-Nem tudom. - vont vállat.

-Niall, nagyon hiányozni fogsz! - szóltam pár perc néma csend után.

-Te is nekem. - közel hajolt hozzám és érzékien megcsókolt.

Pólóm aljához nyúlt. majd óvatosan kibújtatott belőle és végig fektetett az ágyon. 

🕉🕉🕉🕉🕉🕉🕉🕉🕉🕉

-Mindent elpakoltatok? - kérdezte Niall utoljára.

-Igen. - feleltük tökéletesen egyszerre Rose-al.

-Akkor mehetünk! - megfogta Niall a kezemet, ujjait az enyimekre fűzte, én meg Rose kezét fogtam meg. Így szállunk fel a gépre.

🕉🕉🕉🕉🕉🕉🕉🕉🕉🕉🕉

-Biztos, hogy nem lesz baj, hogy ide jövök? - kérdezte vagy huszadjára Rose. Ahoz képest hogy hét éves, nagyon okos kis lány.

-Dehogy baj! - mosolyogtam rá.

-Mehetünk? - biccentet az ajtó felé Niall.

-Igen. - fogtam meg Rose kezét, aki megszorította az én kezem.

-Sziasztok! - ordítottunk egyszerre Niall-el.

-Sziaszt..ok. - jött be Liam. - Várj. Mennyit aludtam? Nem tuti nem aludtam át rengetek évet. - nézett értetlenül Rose-ra. -Vagy, túl keveset aludtam. Igen, lehet ez a baj.

-Vagy veled van a baj. - szóltam rá. -Liam ő itt Rose, akit befogadtunk. Rose, ő itt Liam a legjobb haverom. - mutattam be őket.

-Juj, hát sziaa. - ment oda visítva.

-Niall, csinálj valamit! - mondta sikítva Rose.

-Liam! Álj le! - tette Niall Liam elé a kezét.

-Jó nah! Csak meg akartam ölelni! - durcizott be.

-Emily! - futott be Louis. -Meg Niall! - tette hozzá. -És egy kislány? - nézett körbe értetlenül.

-Majd mindent elmondunk, csak menjünk már beljebb. - mondtam. 

Bementünk a nappaliba ahol már mindenki ott volt. Elmeséltük, hogy mit csináltunk, hogy jól éreztük magunkat, és hogy fogadtuk be Rose-t. 

Nagyon örültem, hogy kedvesen fogadták, és Rose is nagyon boldog volt.

-Emily, amúgy úgy volt, hogy te is jöhetsz velünk a turnéra, de már nem. - mondta szomorúan Harry.

-Mivan? - néztem rá.

-Hát egy személy jöhetett volna még, de kettő már nem. - magyarázta  Louis.

-Köszönöm, hogy gondoltatok rám. - mosolyogtam rájuk.

-Nem vagy álmos hercegnőm? - kérdezte Niall Rose-tól. Annyira aranyosak voltak!

-De egy kicsit.- ásított.

-Gyere baba, akkor megyünk aludni! - vigyorgott rá.

-De Emily is jöjjön! - mondta nagyokat pislogva.

-Ez alap. - mosolygott rá.

-Mindjárt megyek utánatok. - mosolyogtam rájuk. 

-Oké. - ezzel felmentek.

-Srácok, ma vagyunk így itt utoljára! - néztem rájuk szomorúan.

-Igen, igazad van. - mondta Harry lehajtott fejjel.

-Hiányozni fogtok. - könnyeztem be.

-Te is nekünk! Nagyon! - kelt fel a helyéről Liam és szorosan megölelt.

-Hát lányom. Úgy látszik, elmarad az apa lánya nap. - nézett rám szomorúan.

-Majd bepótoljuk. - öleltem meg szorosan.

-Sokár. - dünnyögte.

-Louis! Utálom a hülye beszólásaidat, de most kibaszottul hiányozni fog! - néztem rá fátyolos tekintettel.

-Cica baba gyere ide! - tárta ki a kezét és szoros ölelésbe zárt.

-Harry! Mindig gondolj az unikornisra! Hogy mennyit játszottunk vele! És a bunyónkra! Ahj göndörke annyira szeretlek te fos! - öleltem meg.

-Én is te csíra! 

-Emily jössz? - ordított le Niall.

-Igen! - töröltem meg a szemem. - Szeretlek titeket!  - egyesével néztem végig rajtuk. 

-Mi is téged! - mondák szomorúan nézve rám.

-Itt vagyok. - mentem be mosolyogva.

-Alszol velünk? - kérdezte mosolyogva.

Niall-re néztem aki mosolyogva  bólintott.

-Persze. - simítottam meg a fejét.

~Viksu1~