Messenger beszélgetések /One Direction/ ✔

NEGYVENHAT

~Emily Morgan~

-Még nem történt semmi olyan. Komolyan gondolom a kapcsolatunkat, így nem szeretnék elsietettni semmit. - mondta komoly arckifejezéssel.

-Ez nagyon romantikus. Bárcsak a férjem is ilyen lenne. - tette szívére a kezét.

-Szerencsés vagyok. - mosolyodtam el.

-Nem, nem. Én vagyok a szerencsés. - adott egy hatalmas cuppanós puszit, amitől elpirultam.

-De édesek. Következő kérdés. Emily annyira szeretünk! Örülünk, annak, hogy Niall nem valami kurvával jött össze. Bízunk benned, és reméljük, hogy TE leszel Niall gyerekeinek az anyukájuk. Lehetek majd a keresztanyuka?

-Úristen. - kezdtem el könnyezni.

-Hé mi a baj? - ölelt át Niall.

-Semmi baj sincs. Csak, ez olyan jól esik. - szipogtam.

-Látod? Mondtam én, hogy szeretni fognak. - puszilt meg.

-De akkor is nah. Olyan nehéz elhinni. - töröltem le egy könnycseppet.

-Következő kérdés. Niall miért szereted ezt a kurvát? (Legnagyobb rajongód)

-Ha valaki lekurvázza Emily-t, akkor az nem is igazi rajongó. Ha igazi rajongó lennél, akkor elfogadnád a döntésem, hogy én szeretem. Emily nem kurva! Ha ránézel ez jut eszedbe? Akkor menj el orvoshoz és vizsgáltasd meg magad. - mondta Niall kicsit dűhösen.

-Az unoka tesóm nem randizhat egy ekkora beképzelt hírességgel! - olvasta furán a kijelzőt a nő. Jack...francba már.

-Nekem nincs is unoka tesom. - vontam válat furán.

-Következő. Emily láttalak múltkor Shawn-nal, mi van köztetek?

-Shawn és én köztem csak barátság van. De az is inkább testvéri viszonnyá vált. - mosolyodtam el halványan.

-Niall nem vagy féltékeny Shawn-ra?

-Nem. Teljesen megbízom Emily-ben!

-És Shawn-ban?

-Benne is. - bólintott mosolyogva.

★★★★★★★

-Szia Nomi! - öleltem meg.

-Szia Em. Hogy vagy? - vigyorgott.

-Jól köszike. Te? - mosolyodtam el.

-Csodásul. Gyere vásároljunk. - ragadta meg a karom és húzott befele a boltba.

-Mizu veletek? - kérdeztem miközben ruhákat válogattunk.

-Minden oké. - mosolygott. - Holnap megyünk vacsorázni. Bemutat a szüleinek. - vigyorgott.

-Komoly? - kezdtem el visítva ugrálni.

-Igen. - utánzott vigyorogva.

-De örülök! - öleltem meg szorosan.

-Én is, de.. - kezdte el, de a szavába vágtam.

-Felejtsd el! Kedvelni fognak hidd el! - bíztattam.

-Honnan veszed? - kérdezte.

-Tudom. - mosolyodtam el halványan. -Téged mindenki szeret. Nagyon csinos vagy, kedves és mimdenkivel szót értesz. Nagyon bolond vagy, de tudsz komoly is lenni. Téged mindenki szeret, aki meg nem, az azért nem, mert irígy rád. Tökéletes vagy. - öleltem meg.

-Nincs olyan, hogy tökéletes. - nevetett fel.

-Igazad van. Benned is hiányzik a hiba.

-Amúgy, komolyan gondoltad amit mondtál? - kérdezte halkabban.

-Igen. És még mindig így gondolom. De mikor kell menned? Válasszünk ruhát! Gyerünk! - tapsoltam.

-Köszönöm. Nálad jobb barátot nem találhat senki. Sőt találni nem is lehetne. Szeretlek. - öleltük meg egymast sokadjára.

~Viksu1~