Az első™

⬜◾Two◾⬜

Másnap reggel arra keltem hogy Egu és Amy tágra nyílt szemmel néznek engem. Tudják hogy utálom ezt.

-Jóreggelt Marg.-egyszerre mondták majd elkezdtek csikizni.

Rettenetesen csikis vagyok...

-Nhe..Hagyhátok ahba.. Légyhszíí.

Leszáltak rólam én meg levegőért kapkodtam.

-Muszáj ezt mindig?-néztem rájuk miközbe töröltem a kicsorduló könnyeim.

-Ez egy megszokás kedvesem. Mindig ezt tesszük.-mosolygott Eugene majd megölelt.

Nem vagytok éhesek?-mondta Amy miközbe öltözött át.

-Felöltözök és mehetünk.-indultam a szekrényem felé.

-Lent megvárunk.-kiabálta a lány és már csapta is be a szoba ajtaját.

Felvettem a szokásos szettemet. Famernadrág, egy fekete rövidujjú és az imádott sötétkék kapucnis pulcsim.
Autó hangot hallottam, kihúztam a függönyt és kinéztem az ablakon.
Azt hittem anya jött haza. Utálja a barátaimat,főleg ha egyedül hagyom őket. Kinéztem és egy nagy költöztető furgont láttam tőlünk pár házzal arrébb.

-Nem is halottam arról hogy ideköltözik valaki.-mondtam magam elé és bámultam tovább.

-Bassza meg!-a furgon felől jött a hang. Odakaptam a fejem és megláttam őt. Lehajolt és szedte össze a leesett dobozokat.

Kiszaladt egy női alak. Kicsit idősebb, gondolom az édesanyja volt. Segített neki összeszedni dobozokat.

-Jössz cica?-fogta meg a derekam Egu és én megugrottam.

-De megijeszettél. Persze,menjünk.

-Ki ez a srác aranyom?-nézett ki az ablakon és szinte csöpögött a nyála.

-Nem tudom ki ő.-követtem a példáját és bámultam kifelé vele együtt.

-Na gyere mielőtt kikiabálok neki.-fogta meg a kezem Eugene és indultunk a konyhába.

-Én müzlit eszek.-vette ki a szekrényből Amy a dobozt.

-Ki tart velem egy gofrira?-vettem elő a hozzávalókat.

-Én! Nekem is csinálj kérlek.-Egu mosolygott rám és rebegtette a szempilláit.

-Téged ki nem hagyhatlak!-mosolyogtam rá vissza és énis rebegtettem a szempillámat.

A fiú nyomott egy puszit az arcomra. És én neki láttam a gofri készítésnek.