Az első™

⬜▪Forty-Three▪⬜

⬜▪Margaret Hyden▪⬜

Telefoncsörgés zavart meg mindent.

-Szia apa! Mond.

-Szia kincsem. Mindjárt ott vagyok Amy-nél.

-Rendben.-leraktam a telefont.

-Szóvaaal.-mondta Egu.

-Szóval. Emlékszel mikor nálatok voltunk Amy-vel?

-Igen,mikor bemutattam Justint.

-Pontosan.-nyeltem egy nagyont.

-És mikor én rosszul lettem akkor kijött velem.

-Igen,segített. Mondta hogy eléggé rosszul voltál.

-Csak ennyit?-kérdeztem.

-Persze,mit kellett volna még.

-Istenem-mondtam halkan.-Egu, figyelj.. én..

-Megjött apud.-jött Amy a szobába.

-Okés,megyünk.-mondta Egu.

-De moooost.-ragadta meg a kezem és húzott ki a szobából.

Leértünk az emeletről és Amy az én kezem helyett Egu-ét ragadta meg.

-Gyere.-mondta neki.-Ryan akar velünk beszélni.

Mentem volna velük mire barátnőm az utamba állt.

-Nem veled,velünk.-mutatott magára és Eugenre.

-Jóó,értettem.-emeltem védekezőn kezem és leültem a kanapéra.

Amint kimentek Justin akkora pofont adott hogy lezúgtam a kanapéról. Fel se fogtam mi történt. Próbáltam felülni de rámült és behúzott egyet. Éreztem ahogy elkezd orromból folyni a vér és szép lassan lefolyik az arcomon.

-Te kis kurva.-zihálta Justin.-Ha be mersz köpni az én drága szerelmemnek megtalállak és elintézem hogy kómába feküdj pár hónapig.
Ekkor arcon köptem és lelöktem magamról. Lefejelte az asztalt és hirtelen meg se mozdult.

-Justin.-félve szóltam oda.

Bár ne tettem volna...

Páros lábbal hasbarugott és hátraestem a kanapé szélében és lefejeltem a parkettát. Ekkor ez a görény rámugrott és megpofozott újra-meg újra.
Összeszedtem a maradék erőm és öklömmel előre ütöttem. Hatalmas mázlimmal pont betalált és ledőlt rólam.

Nagynehezen sikerült felállnom és rohanni kezdtem, bár amennyire állapotomban ez rohanásnak nevezhető már csak pár méter választott el az ajtótól mikor elkapta a bokám és hasra vágódtam.

-Neeeeee.-üvöltöttem teli torokból.

-Ne aggódj senki nem hall.-mosolygott gúnyosan és szája széléből folyt a vér miközben foga is olyan lett.

Undorító...

Ekkor kinyílt az ajtó és ismerős arcot pillantottam meg.

-Te mi..-kezdtem volna bele ekkor óriási csattanás majd képszakadás..

Próbáltam kinyitni a szemem de nem ment.

-Te faszszopó állat...-ez volt amit utoljára hallottam.

Hagytam magam hogy lehúzzon a sötétség.. és abban reménykedtem hogy többet már nem kelek fel...

Sziasztok!!
El se hiszem hogy 8. a könyvem a romantikus listán!
Köszönöm nektek!
Hamarosan vége lesz az első kötetnek. Tudom ez most kicsit izgalmasabb/szomorúbb rész de higyjétek el minden meg fog változni.
Jó olvasást!❤

Miiltare