⬜▪Justin Moretti▪⬜
Ott ültem Margaret Hyden-nel szemben egy kibaszottul élethű fegyverrel aminek a csövét dörzsöltem pulcsim ujjával.
-Mit akarsz tőlem?-kérdezte felém fordulva.
-Csak beszélgetünk.-ismételtem meg magam.
A fejemben újra és újra lepörgettem a szöveget amit hitelesen előkell adnom. A fegyver természetesen nem igazi, azért ennyi összegért és Alice testéért nem vállaltam volna el.
Előzmények:
-Értetted amit elmondtam?-kérdezte a szőke csaj.
-Azt hiszem.
-Hogy lehetsz ilyen idióta?-simított bele hajába.-Nem nagy dolgot akarok tőled. Csak hogy ijessz rá. Itt vannak a dolgok hozzá.-elém tolt egy nagy borítékot.
-Ebbe mi van?-kérdeztem miközbe felemeltem az asztalról.
-Az egyik tapintásból tisztán kivehető. A másik meg egy 'forgatókönyv'.-macskakörmözött a levegőbe.
-Nekem ezzel mit kell kezdenem?
-Justiiin, szükségem van a segítségedre.-tette mind két kezét az asztalra.
-Jó, értem. Szóval oda kellene mennem és eljátszani a szomorú, drogos szerelmest.
-Tulajdonképpen ez a lényege. Csak én ne bukjak le. Figyelj rám most.
-Hallgatlak cica.-kacsintottam a lányra.
-Csináltam róluk egy képet de valószínű meg győzte Marg-ot Scott hogy kamu. Na most neked az a szereped hogy igen is bebizonyítsd.
-És.-mértem végig a lányt.-Mit kapok érte?
-Mit akarsz?-kérdezte nyájas hangon.
-Téged, ma este.-nyaltam végig a szám.
-Pénz esetleg?-kérdezte ijedten.
-Azt is, de annyit nem tudnál adni hogy ne kívánjalak.
-Rendben.
-Tessék?-néztem rá óriási szemekkel.
-Elég jól nézel ki, és hát miért ne.
-Rendben.
Átbeszéltünk még pár dolgot aztán elindultunk a lakásunkra. Aztán a megígért dolgok teljesültek végül a lányt hazavittem és elkedtem gyakorolni. Majd vártam a jelzésre.
Jelen:
-Meglepődtél? Szerintem eléggé várható lehettem ezek után.
-De fegyverrel?-kérdezte hitetlenkedve.
-Valamivel elkell az ügyet rendezni ha nem megy másképp.
A lány lassan felállt az ülőgarnitúráról és felém indult.
-Ülj vissza!-üvöltöttem rá, ez nem volt a lehetőségek között.
-Mit szeretnél? Mit tegyek?-sétált továbbra is felém.
-Nos, ha már így kérdezed.-mosolyogtam kajánul.-Semmit.
Odaült mellém a konyhapult előtti székre.
-Én csináltam a képeket. Nem csak az az egy van amit küldtem neked.
-De Scott azt mondta az nem Am..
-Hazudott! Csak egy voltál a sok közül.
Vettem elő a belső zsebből a képeket ahol már nem voltak kisatírozva az alakok.
-De ez nem lehet..-kezdett könnybe lábadni a szeme.
-Látod, ez van.-mosolyogtam és a halántékára tettem a pisztolyt.-Most pedig viszlát a mennyországba.-mondtam és elnevettem magam.
-Tedd meg.-suttogta.
-Tessék?-Hirtelen lefagyott a mosoly az arcomról, ez se volt a forgatókönyvbe.
-Tedd meg.-fogta meg a pisztolyt.-Mire vársz?-nyúlt a ravaszhoz és már megnyomni készült mikor elhúztam onnan.
Óriási puffanást hallottam és a kezem felsértette a fegyver. A pisztolyból a golyó az ajtón át kirepült és mi mind a ketten szótlanul, meglepve néztük a lyukat az ajtóban.
Sziasztok!! Hamarosan itt lesz a könyv vége.
Boldog Húsvétot utólag is nektek!💕
Nem győzöm megköszönni a sok-sok vote-ot és kommentet!
Hihetetlenek vagytok!
Ma ha sikerül összehozni lehet kaptok még egy részt!!
Sok puszii!💕💕Miiltare

ESTÁS LEYENDO
Az első™
RomanceMargaret Hyden vagyok 17 éves és Bostonba lakok. Szeptemberbe kezdem végzős évem. Most lesz az utolsó gimis nyaram. Úgy terveztem hogy a legjobb barátaimmal Amy-vel és Eugene-nel töltöm ezt az időt. És aznap megláttam őt.. Az igazit.. Az egyetlent...